1.28k likes | 1.71k Views
Egészségügyi dokumentáció. Ápolási dokumentáció. Egészségügyi dokumentáció. " Az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés,
E N D
Egészségügyi dokumentáció Ápolási dokumentáció
Egészségügyi dokumentáció • "Az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó • feljegyzés, • nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától." • (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről)
A törvény célja I. • elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását • hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során • megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,
A törvény célja II. • meghatározza az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit • biztosítja az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, intézkedésekkel • Lehetővé teszi az egyén és a közösségi érdekek érvényesülésének lehetőségét • népegészségügyi célok elérését • a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.
Meghatározások I. • egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott • adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat ( pl.: magatartás, környezet, foglalkozás). • Amennyiben az 1997.évi XLVII. Törvény (az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyi adatok kezeléséről és védelméről) 4. § ( 1 ) bekezdése szerinti célból indokolt, • a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül.,
Meghatározások II. • személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, • a nem, • a születési hely és idő, • az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, • a társadalombiztosítási azonosító jel ( a továbbiakban: TAJ szám) • együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett • azonosítására,
Meghatározások III. • gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére,továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szintentartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására,orvosi rehabilitácójára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, • gyógyfürdőellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is.
Meghatározások IV. • orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott • egészségügyi adat • személyazonosító adat, • továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat,
Meghatározások V. • egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott • egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, • nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától,
Meghatározások V. • kezelést végző orvos (kezelőorvos): az érintett gyógykezelését végző vagy abban közreműködő orvos • beteg: a fekvő-, illetve járóbeteg ellátás bármely szolgáltatását igénybe vevő személy, • függetlenül attól, hogy orvos-szakmai szempontból a személyegészségügyi ellátó közti kapcsolat betegség miatt jött létre, vagy sem (fiziológiás terhesség) • alkalmassági vizsgálatra jelentkezés
Meghatározások V. • betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, (gyógyszerész, gyógytornász stb) • a főigazgató: az egészségügyi intézmény szakmai vezetője, • vagy a gyógyszertár • vezetésével megbízott gyógyszerész, magángyakorlat esetén a magánorvos, • magántevékenység esetén a magántevékenységet végző személy, egészségügyi • vállalkozás esetén a vállalkozásban eü. tevékenységet folytató orvos,
Meghatározások VI. • adatkezelő: • a betegellátó, • a főigazgató, • az adatvédelmi felelős, • illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint • a külön törvény alapján adatkezelésre felhatalmazott személy vagy szerv vezetője,
Meghatározások VII. • közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a • mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, • valamint a testvér és az élettárs,
Nyilatkozattételre az alábbi személyek jogosultak • a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában • b)a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes • ba)házastársa vagy élettársa, ennek hiányában • bb)gyermeke, ennek hiányában • bc)szülője, ennek hiányában • bd)testvére, ennek hiányában • be)nagyszülője, ennek hiányában • bf)unokája; • c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes • ca) gyermeke, ennek hiányában • cb) szülője, ennek hiányában • cc) testvére, ennek hiányában • cd) nagyszülője, ennek hiányában,ce) unokája.
Nyilatkozattétel • Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.
Meghatározások VIII. • sürgős szükség: az egészségi állapotában hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradand egészségkárosodást szenvedne.
Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére jogosult • a) a betegellátó, • b) az intézményvezető • c) az adatvédelmi felelős • (3)37 A közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló • a) az érintett kezelését végző orvos, • b) az egészségügyi államigazgatási szerv keretében dolgozó tisztiorvos, • c) a közegészségügyi-járványügyi felügyelő, • 6. §39Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
Az adatkezelés célja • 4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja: • a)11az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, • b)12a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, • c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, • d)13a népegészségügyi [16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele, • e)14a betegjogok érvényesítése. • (2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni: • a) egészségügyiszakember-képzés, • b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyiellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése, • c) statisztikai vizsgálat, • d)15hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
Az adatkezelés célja • e) az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása, • f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik, • g)16az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása, • h)17bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés, • i)18a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében, • j)19közigazgatási hatósági eljárás, • k)20szabálysértési eljárás, • l)21ügyészségi eljárás, • m)22bírósági eljárás,
Az adatkezelés célja • n)23az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása, • o)24a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik, • p)25közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása, • q)26a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása, • r)27munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés, • s)28az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében, • t)29a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele, • u)30az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás,
Az adatkezelés célja • v)31eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása, • w)32betegút-szervezés. • (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásávalegészségügyi és személyazonosító adatot kezelni. • (4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
Közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból történő adatkezelés55 • A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot • a) anthrax (lépfene) • b) brucellosis • c) lyssa (veszettség • d) lyssa fertőzésre gyanús sérülés • e) madárinfluenza • f) malleus (takonykór) • g) nyugat-nílusi láz
Statisztikai célú adatkezelés • Születés és halálozás adatai • adatszolgáltatási kötelezettség • az egészségügyi ellátás tervezéséhez • szervezéséhez, a népegészségügyi mutatók monitorozásához • illetve a minőségi és biztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzéséhez szükséges adatok • finanszírozási célból gyűjtött és kezelt adatok
Egészségügyi adatkezelés • Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés • A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése • Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság adatkezelése • Adattovábbítás az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli szerv megkeresésére
Adattárolás • A-szintű adattárolás: Dokumentum tárolás az egység irodán, nővérállomáson vagy kezelőben a beteg bentfekvése alatt, illetve az emissziót közvetlen követő kórlaplezárási időszakban. • B-szintű adattárolás: Dokumentum tárolás az egységon, a kórlaplezárást követően 48-60 hónapig. • C-szintű adattárolás: központi archív dokumentum tárolás és kezelés az utolsó emissziót követő 30 évig kórlapok esetében és további 20 évig a kórlapokból kivett zárójelentések esetében. • A-B szintű adattárolás: A járóbeteg szakellátási és a diagnosztikai egységekre jellemző hagyományos dokumentum tárolási forma.
Az Intézményi Adatvédelmi Felelős • Az intézmény adatvédelmi feltételeinek biztosítása érdekében hozott utasítások bevezetésének ellenőrzéséért, azok érvényesítéséért. • Az Intézmény adatbiztonsági, adatvédelmi szempontokat kielégítő működésének megfelelő tevékenységek elvégzéséért, illetve konkrét operatív feladatok írásban történő átadásáért a feladat elvégzésére alkalmas munkatárs részére. • • Az egység adatvédelmi felelősök időszakos ismeret frissítő és „ad hoc” oktatásáért, adatbiztonsági és adatvédelmi feladataikról. • • Az intézeti Adatvédelmi Szabályzatban meghatározott és az adatvédelemmel kapcsolatos dokumentumok kezeléséért, naprakészen tartásáért • • Az egység adatvédelmi felelősök munkájának irányításáért és támogatásáért, valamint operatív ellenőrzéséért. • Az adatvédelem és adatbiztonság területén kifejlesztett új technológiák és eszközök ismertetéséért és alkalmazásának támogatásáért. • Az Adatvédelmi Szabályzat elkészítéséért és a jogszabályi követelményeknek megfelelő folyamatos aktualizálásáért.
Hozzáférés a beteg személyi és egészségügyi adataihoz, dokumentációjához Teljes hozzáférési jogosultsággal rendelkezők: • Az ellátásért felelős, abban résztvevő szervezeti egység egészségügyi szakszemélyzete teljes hozzáférési jogosultsággal rendelkezik. • Az intézmény adatvédelmi felelőse (az ellátást végző egység vezetőjének jelenlétében) teljes hozzáférési jogosultsággal rendelkezik.
Egyéb hozzáférési jogosultságok: • Az Intézménnyel szerződéses kapcsolatban álló, és az Intézmény keretén belül szolgáltatást végző egészségügyi dolgozók (orvos, asszisztens, stb.) ugyanolyan adathozzáférési joggal rendelkeznek, mint a kórház ellátásért felelős szakszemélyzete • Ezeket a dolgozókat tájékoztatni kell arról, hogy a kórház adatvédelmi szabályzatot léptetett életbe. A Szabályzathoz való hozzáférést • számukra biztosítani kell és a szerződésben rögzíteni kell, hogy szolgáltatásaik során a Szabályzat követelményeinek betartása részükre is kötelező. • Az ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó intézményen kívüli egészségügyi szakszemélyzet (pl. háziorvos, konzultációt végző orvos, gondozó egység orvosa, diagnosztikát és terápiát végző orvos, házi ápolás) az ellátásért felelős klinikai egység kezelőorvosának jelenlétében és az AV Törvény figyelembevételével a • helyszínen tekinthet be a betegdokumentációba.
Egyéb hozzáférési jogosultságok: • Kivételt jelentenek az ellátó egységen kívüli konzultációk, gondozási és kezelési, vagy diagnosztikai tevékenységek, amelyekhez a beteg dokumentációja nélkülözhetetlen. • Ilyen esetben az igényelt eljárás írásbeli kérelme (konzílium kérés, beutalás, vizsgálatkérés) egyben az egységen kívüli betekintés engedélyezése is. • Az intézményi minőség menedzsment erre kijelölt, vagy a jövőben kijelölésre kerülő és írásban felhatalmazott munkatársa (munkatársai), az intézmény telephelyén belül. • • Az intézmény jogásza az érintett egység vezetőjének, és/vagy az IAVF jelenlétében.
Telefonon történő érdeklődés esetén • információ nem adható. • Kivételt képeznek azonban olyan akut és a beteg ellátásával kapcsolatos szituációk, amelyek az információt kiadó kezelő orvos megítélése szerint indokolttá teszik az adatközlést a • beteg, illetve az ellátás érdekében és ez nem ellenkezik a Törvénnyel.
Telefonon történő érdeklődés esetén • Ha a hozzátartozó jelzi, hogy a látogatás, vagy a kórházba történő személyes megjelenés részükről akadályozott és az érdeklődést telefonon kívánják megoldani, • közösen megállapított kódszó rögzítésére kerül sor. • A megadott kódszavat a NYILATKOZAT „Megjegyzés” adatmezejébe kell nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan és feltűnően beírni. • Ugyanitt kell jelezni, hogy a kódszavat bemondó személy részére telefon információ adható. • A kódszavat a hozzátartozó köteles megjegyezni, annak nem megfelelő kezeléséből, elfelejtéséből származó minden következmény a hozzátartozót terheli.
A betegazonosítás célja • A betegellátásbiztonságának biztosítása, • az egészségügyi személyzet segítése a betegazonosításban, • a hatályos adatvédelmi rendelkezések betartása
Az adatkezelés célja • 4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja: • a)11az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, • b)12a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is, • c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, • d)13a népegészségügyi [16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele, • e)14a betegjogok érvényesítése.
Személyes adatérzékeny (különleges adat) • Bármilyen a beteggel kapcsolatos információ személyes/különleges adatnak minősül • Az adatok felvételéhez, kezeléséhez külön írásbeli hozzájárulásra van szükség • Az is különleges adat, hogy a páciens egy meghatározott időpontban az egészségügyi intézményben járt!!
Betegadat kezelése • Infótörvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. Törvény • 1997 óta hatályos „Eüatv” • Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény • Hozzájárulások/nyilatkozatok beszerzése és tárolása • Adminisztráció, adatbázisok karbantartása
Személyes adat • Személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;[1]
Különleges személyes adatok • A törvény kiemelt védelemben részesíti az úgynevezett különleges személyes adatokat. • különleges személyes adat: • a faji eredetre, • a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, • a politikai véleményre vagy pártállásra, • a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, • az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, • az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, • a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;[2]
Személyes egészségügyi adat • A különleges személyes adatok közé tartoznak a személyes egészségügyi adatok. Az egészségügyi adatkezelési törvény definiálja a személyes egészségügyi adat fogalmát: • az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, • kóros szenvedélyére, • a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, • a halálokára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; • továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (például magatartás,környezet, foglalkozás);[3] • a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül • Ezért ilyen adatok felvételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha abba a páciens írásban beleegyezik.
A természetes személyazonosító adatközigazgatás jogi fogalom, a természetes személy ilyen adatai: • családi és utóneve, • születési családi és utóneve, • neme, • születési helye és ideje, • anyja születési család és utóneve, • állampolgársága (illetve bevándorolt, letelepdett vagy menekült jogállása), • lakó- és tartózkodási helye.
Természetes személy • Az a személy, aki önállóan jogképes, azaz saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. [
Cselekvőképtelen személy • Saját autonóm döntéshozatalra ideiglenesen vagy végérvényesen képtelen természetes személy. • A cselekvőképtelenséget bíróság mondhatja ki, amely ezzel egyidejűleg egytörvényes képviselőt is kijelöl, aki a cselekvőképtelen személy érdekében, a nevében eljár.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság • A cselekvőképességet érintő gondnokságnak két fajtája van: • a cselekvőképességet korlátozó vagy • a cselekvőképességet kizáró gondnokság. • Kizárólag a bíróság jogosult a törvényi feltételeknek megfelelően gondnokság alá helyezést elrendelni. A magyar Ptk. 14. § (4) szerint: • Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Cselekvőképességet kizáró gondnokság • A cselekvőképességet kizáró gondnokság a gondnokság egyik fajtája, amelynél a gondnokolt nem rendelkezik cselekvőképességgel. • Ilyen gondnokság hatálya alá helyezi a bíróság azt a nagykorút, aki nem rendelkezik az ügyei viteléhez szüksége belátási képességgel • pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan és teljes mértékben hiányzik. • A joghatása ennek az ezt kimondó ítélet jogerőre emelkedésével áll be. • 14. életévét betöltött kiskorú is gondnokság alá kerülhet. Az ő esetében a bírósági határozat 18. életévének elérésekor lesz hatályos.
A törvény értelmezése • Bíróság rendeli el • csak nagykorú személyt lehet gondnokság alá helyezni • ügyeinek viteléhez való belátási képessége nagymértékben csökkent • tartósan: hosszabb időtartam(1 éven túl) • időszakonként visszatérően: ismétlődő, kiújuló elmebetegség • pszichés állapota miatt: bármikor, bárkinél bekövetkezhető, szerzett mentális betegségeket jelenti, melyek orvosilag kezelhetők, gyógyíthatók • szellemi fogyatkozása miatt: rendszerint veleszületett, stabil állapotot jelent, ami általában nem gyógyítható, gyógyszeresen nem befolyásolható • szenvedélybetegsége miatt: jelentheti akár a kártya, lóverseny, internet megszállottságot is, de a leggyakoribb az alkoholizmus, a kábítószer-használat, melyeknél a szenvedélyek kórossá fajulnak • A törvényben felsoroltakon túlmenően egyéb betegség, bármilyen súlyos is, vagy egészségi állapot(pl.süketnémaság, magas életkor) a gondnokság alá helyezésre nem ad okot.
Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos szabályozás • Minden betegnek, aki az egészségügyi szolgáltató szervezetben megjelent, van dokumentációja • Jogszabály • 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről
A betegazonosítás elvei • A beteg csak olyan adat alapján azobosítható, amely betegazonosításra alkalmas • Különös gondot kell fordítani a diszkrimináció mentességre, valamint a személyes adatok védelmére • A betegnek tájékoztatást kell kapnia a betegazonosítórendszer céljáról, elveiről, gyakorlatáról • A tájékoztatás alapján a beteg eldöntheti, hogy igényli – e az azonosító karszalag viselését.
Betegazonosítás szállításnál • Külön figyelni kell a szállításra váró betegnél, akinél a betegszállító kötelessége meggyőződni arról, hogy a megfelelő beteget szállítja-e. • 2.6. Amennyiben a beteg azonosítása a beteg állapota miatt nehézségbe ütközik, az ellátó személyzetnek minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő • beteget tájékoztatja, szállítja, vagy látja el, erre szolgál a beteg csuklójára felhelyezett karszalag. • 2.7. Amennyiben a beteg azonosítása nehézséget okoz, és a betegen karszalag nem található, a kiírt vizsgálatokat, beavatkozásokat a beteg biztonságos beazonosításáig el kell halasztani.
Betegdokumentáció • A betegdokumentáció megfelelő információt tartalmaz a beteg azonosításához • családi és utóneve, • születési családi és utóneve, • neme, • születési helye és ideje, • anyja születési család és utóneve, • állampolgársága (illetve bevándorolt, letelepdett vagy menekült jogállása), • lakó- és tartózkodási helye.
Az egészségügyi szolgáltató munkatársának minden egyes beavatkozás előtt azonosítania kell a beteget
Statisztikai célú adatkezelés • Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők.