110 likes | 174 Views
„az orvosok külföldre mennek”. 2002-es francia felmérésből 1200 egészségügyi dolgozó vizsgálata 48.2 % foglalkozott a külföldi munkavállalás gondolatával 9 % orvos és 12 % eü.szakdolgozó határozott migrációs tervekről és lépésekről számolt be utóbbiak 60 %-a 17-29 év közötti
E N D
„az orvosok külföldre mennek” 2002-es francia felmérésből • 1200 egészségügyi dolgozó vizsgálata • 48.2 % foglalkozott a külföldi munkavállalás gondolatával • 9 % orvos és 12 % eü.szakdolgozó határozott migrációs tervekről és lépésekről számolt be • utóbbiak 60 %-a 17-29 év közötti Az akkori figyelmeztetés – miszerint 3.300 orvos és 12.500 eü. szakdolgozóról van szó a felmérésben – nem kapott kellő értékelést
orvos-ellátottság Az EU-csatlakozást megelőző időben: Magyarországon 364 orvos/100.000 lakos EU átlag 304/100.000 Ekkor már történt figyelmeztetés, hogy a „megnyugtató” adatok talán jelezhetik a migrációs irányt is: a hazai aránynál alacsonyabb volt az Egyesült Királyság (164), Franciaország (280), Svédország (299), vagy Ausztria (326) orvos-ellátottsága, és ma is ezek a legkedveltebb munkát kínáló helyek
munkaidő irányelvek Az EU-ban 2003-ban, Magyarországon 2004 évben vezették be, a büntető szankcionálást 2009-től rendelték el bevezetni a munkaidő-csökkentés következtébenharmadával többegészségügyi dolgozó (orvos, eü. szakdolgozó) szükséges ugyanazon feladat ellátásához A következményeket fel kellett volna ismerni, és azonnal indokolt lett volna a megfelelő intézkedéseket meghozni, hiszen a rendelet életbe lépésével az ellátórendszer 10.000 új orvost igényelt volna!
felmérések adatai változatlanok Amióta a rezidens-rendszerű szakképzést bevezettük, az álláshelyekre vonatkozó statisztikai felmérések folyamatosak (és változatlan eredményűek) üres álláshelyek száma 2.200-2.500 béralappal rendelkező álláshelyek ~ 1.800 A rezidensi rendszer egyre szűkülő pénzügyi- és létszám-kerettel fokozatosan csökkentette a szakképzésbe lépők esélyeit és így számukat is!
2010. májusi és októberi adatok DEOEC PÉCS BUDAPEST SZEGED Álláshely-kínálat 214 158 211 201 (egyetemi klinika) (52) (64) (63) (74) Diplomát szerzők ~162 ~125 ~290 ~143 Korábbi rezidensek ~148 ~ 98 ~306 ~113 (átlag) Rendszerbe lépők 93 72 136 77 (2010.november 1.)
feltehető okok • Alacsony fizetések a jelenlegi bruttó 129.500 Ft-os kezdő orvosi fizetés az egészségügyi munka társadalmi „megbecsültségét” is sugallja • A hazai egészségügy súlyos helyzete mind kubatúrális, mind felszereltség tekintetében elmaradott, financiálisan magára hagyott rendszer • Külföldi kecsegtető álláslehetőségek erről személyesen bizonyosodhattak meg külföldi gyakorlataik során (és megismerhették képességeiket) • Életpálya-modell hiánya permanens „reformok” és több-évtizedes bizonytalanság
külföldi munkavállalás EEKH adatok szerint az elmúlt 4 év során 1948 személy kért igazolást külföldi munkavállalás céljából Egyesült Királyságba 1.393 Németországba 305 Svédországba 244 Egy legutóbbi, 400 fős EEKH engedélyből a kérelmek közel felét (179 fő – 45 %) nem szakorvos nyújtotta be Nehéz érdemi információhoz jutni a végzettek körében, hisz magunk álláspályázat ügyben egy teljes évfolyamot kérdeztünk meg – csak 33 válasz érkezett vissza és, ebből 6 ismerte el, hogy a külföldet választotta
remélt előnyök • Az állás-szerződés biztosíthatja a munkahelyet a teljes szakképzési program idejére • Állás-szerződést ott fognak kötni, ahol valós az orvoshiány • Miután a rezidensszámot nem korlátozta költségvetési keret, remélhető volt, hogy többen lépnek a rendszerbe Meglepően kevesen léptek a rendszerbe, így a remények nem váltak valóra. • A hiányszakmákat vonzóvá teszi a kiemelt bérezés (+ 50%), és a szakképzendő munkahelyét segíti az un. helyettesítési díj Miután a kiemelt bérezés bérfeszültséget generál, több helyütt nem kívánják a támogatást megpályázni
teendők I. Az új szakképzési rendszer számos súlyos hibája miatt meg kell változtassuk • A jelen gyakorlat szerinti álláspályázati rendszert • A keretszámok előzetes meghatározását • A szakképző-helyi létszámok elosztását • A sokféle, és túlságosan bonyolult szerződések rendszerét • A szakképzendők és a munkáltatóik oktatási terheit
teendők II. A változtatás során biztosítani kell, hogy a rendszer vegye figyelembe, hogy • Az új rendszer más képzési struktúrát igényel, mint a korábbi központi gyakornoki program • Adjon információt hosszabb távra szóló, tervezhető szakmai pályáról • Tudja kezelni a pályázói esélyegyenlőséget • Tegye lehetővé a szakváltást • Értékelje és kezelje a kórházi struktúra-váltásból következő gondokat
teendők III. • Biztosítsa a szakképzési központok működési feltételeit • Gondoskodjon a törzsképzési tanfolyamokról • Nyújtson lehetőséget bizonyos szakmapolitikai kérdések, távlati elképzelések személyi feltételeinek megteremtéséhez • Alakítsa ki az egyetemi, szakmai utánpótlás-biztosítás feltétel-rendszerét • A „hiányszakma-pótlék” és hasonlók helyett kezdje végre rendezni a rezidensek bérezését