250 likes | 374 Views
Pénzügykutató Zrt. Kettős szorításban a magyar bankszektor. Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012 .” Budapest, 2012. december 10. Vázlat. A magyarországi bankokat ért kettős sokk: válság és válságkezelés
E N D
Pénzügykutató Zrt. Kettős szorításban a magyar bankszektor Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora „Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, 2012. december 10.
Vázlat • A magyarországi bankokat ért kettős sokk: válság és válságkezelés • A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására • Banki válaszoka válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira • Várható következmények
1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság • Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány • Források szűkössége és drágasága • Tulajdonosi preferenciák módosulása: • kockázatkerülő magatartás Általános következmények: mérlegalkalmazkodás, hitel/betét arány csökkentése, hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása Hitelszűkítés átmeneti kivédésére„Bécsi kezdeményezés” • Cél: a hitelállomány szinten tartására • A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással
Speciális magyar sokkok: a válságkezelés sokkjai,„brutális” különadó és végtörlesztés A magyar banki különadó problémái: • Jogbiztonságot sérti, kvázi visszamenőleges hatályú • Mértéke eltúlzott, 5-10-szeres (táblázat) • Felhasználása a folyó költségvetésben, nem pü-i stabilitási alapban • Mérlegfőösszegre, nem nyereségre: az aktivitást bünteti • Versenytorzító: nyereséges nagybankokra és kisbankokra kisebb(táblázat) • IMF-egyeztetés hiányaa bécsi egyezmény „megszegéséhez” vezetett: forráskivonás megindulhatott
Bankadók Európában 2011-ben Forrás: NBS (2011), sajtóinformációk
A különadó hatása a jelentősebb bankok 2010. évi jövedelmezőségére Forrás: PSZÁF-Aranykönyvek Portfolio.hu alapján számítva
Speciális magyar sokkok: (1) „brutális” különadó A különadó közvetlen hatásai: • Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége • A bankok nagy részénél tőkevesztést idézett elő • Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét • Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban • 2012-ig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel • 2012-től Szlovákiában vezették be, a magyarnál kisebb mértékkel, • máshol EU-szabályozásra várnak
Speciális magyar sokkok: (2) végtörlesztés A végtörlesztés problémája A bankok kötelezése az egyösszegű végtörlesztésre a magánjogi szerződések kormányzati felülírása … és közvetlen hatása • árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik (180 HUF/CHF árfolyamon a kb. 240 piaci helyett) • 370 milliárd Ft bruttó veszteséget okozott a hitelezőknek. Ennek mintegy 30%-át a hitelintézetek a 2011-évi bankadóból leírhatták, így a nettó veszteség a 260 milliárd forint körül alakulna, de a nagybankok csak 28%-ot tudtak visszaigényelni • 130 Mrd Ft-os különadóval együtt kb. 400 Mrd: bankok nagy részénél tőkevesztés = vagyondézsma (bankrablás) Áttételes hatásuk: általános befektetői bizalom megingása Beleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába (magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása, ágazati különadók)
Hatások a bankszektor helyzetére • Romló portfolióminőség • Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése: főleg hitelcsökkentéssel • Visszaeső jövedelmezőség, veszteség • Tőkevesztés, de tulajdonosi tőkepótlás: „amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták” (Simor, Portfolio-konferencia) 2009-2012. júl. között a GDP 2,3%-át (kb. 650 Mrd Ft) vonta el az állam, a tulajdonosi tőkeemelés a GDP 2%-a (kb. 600 Mrd Ft) volt • Piaci átrendeződés
Romló portfolióminőség: vállalati szektorA nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
Romló portfolióminőség: háztartási szektorA nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
Visszaeső jövedelmezőség, veszteségA válság és válságkezelés hatása a főbb eredménytényezőkre Forrás: PSZÁF
Piaci átrendeződés:A jelentősebb bankok pozícióváltozása Forrás: PSZÁF Aranykönyvek alapján számolva
2. A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására A tények A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése… … ami nem szükségszerű, hiszen a legtöbb KKE-országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra) 2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya”
A vállalati hitelek alakulása nemzetközi összehasonlításban Forrás: Horgony 2013. Simor András, MNB
A hazai bankszektor bruttó hitelkibocsátása a háztartásoknak Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.
… a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása is áll Forrás: MNB
A forráskivonás valószínű okai: • mérlegkiigazítás: hitel/betét arány csökkentése (2008: 160%, 2010: 140%, 2012: 120%) • a kirívó mértékű banki különadó + végtörlesztés A forráskivonás és hitelszűkítés következményei: • hitelezési kondíciók szigorítása: MNB szerint kínálati hatás erősebb a keresletinél • a beruházások csökkenése (3 év alatt 32%-os csökkenés, beruházási ráta 16% ) • a GDP visszaesése- stagnálása
3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira • Tulajdonosi motivációk • 2012 őszétől új szabályozási sokkok • Banki alkalmazkodási módok
a) Tulajdonosi motivációk A tények Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) • Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése • A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét • Kockázatkerülő magatartás (pl. kkv-k, ingatlanfinanszírozás, önkormányzatok leépítése) Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások: A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2012-től A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25% Sőt: a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követheti a példát
b) 2012 őszétől új szabályozási sokkok A tények 2012 őszén magyar kormány felrúgta a Bankszövetséggel kötött megállapodást: • Tranzakciós illeték kivetése, majd növelése (3. Matolcsy-csomag) • Közvetlen hatás: költség (áthárítható) • Közvetett hatás: nagyvállalati ügyfelek tranzakcióikat máshonnan bonyolítják (effektív jövedelem-kiesés) • Bankadó felezésének elvetése, idei mérték tartósítása • Közvetlen hatás: költség (nem áthárítható) • Közvetett hatás: tulajdonosi motiváció kvázi kivonulásra (zombi) Kormányzati kötvénykibocsátások: kiszorítás betétpiacról
c) Banki alkalmazkodási módok Magyarországon • Költségek csökkentése: • létszámleépítés, hálózatszűkítés • Ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia • hitelezés visszafogása • betétgyűjtési expanzió (de: állam kiszorító hatása) • Veszteségek kompenzálása kamatmarzs növelésével, de: • nemzetközi összevetésben ma is magas • kockázatos, mert rossz hiteleket növelheti • Piacról való kivonulás, M&A ? • fiókteleppé minősítés • divesztíció: részlegek, üzletágak leválasztása, eladása
4) Várható következmények • Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés Kérdés: a14% feletti TMM: a rendezett visszavonulásra vagy a hitelezés beindítására való felkészülés? • A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is 3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió