Régiók a világgazdaságban

1. Régiók a világgazdaságban

2. A régió • területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasá-gi jelenség szempontjából homogénnek tekintett, hatá-raival többé-kevésbé megadható térség (Hoover-Giarra-tani, 1984) • földrajzi-területi egység → földrajzilag lehatárolható • funkcionális egység → meghatározott struktúrája van, működése célorientált • politikai-hatalmi egység → kohéziós erők tartják össze • intézményi egység

3. Régió a globalizált világban A globalizálódó világgazdaság öt meghatározó folyamata (Dicken, 2003) • transznacionális vállalatok (TNC-k) • technológiák • nemzetközi integrációk • globális pénzügyi rendszerek • nemzetközi méretekben szervezett termelés A fenti folyamatok egymással kölcsönhatásban a régiókat meghatározó téri sajátosságokat alakítanak ki.

4. Régió a globalizált világban A térbeli szerveződés szintjei(Porter, 2002) • világgazdaság • nemzetközi integrációk • országok • régiók • városok • klaszterek eddig a nemzetgazdasági szint volt meghatározó, de a glo- balizált világban a gazdaság hármas kötődésűvé vált: a nacionális, szubnacionális és szupranacionális szintek egyformán fontosak

5. Régió a globalizált világban • a vállalatok versenyképessége az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben függ a lokális környezettől és gyökerektől → a regionális szint felértékelődése • mindezek következtében felerősödött a regionális spe-cializáció → a vállalatok azokra a tevékenységekre sza-kosodnak, amelyeket a lokális kulturális közeg felerősít • a regionális specializáció nemcsak az elkülönülést, hanem a térségek egyre szorosabb együttműködését is magával hozta → újregionalizmus

6. A regionális szerveződés értelmezései A régiók számos megközelítés alapján kialakíthatók: • a régió mint térbeli társadalmi szerkezet (szimbolikus-intézményi-gazdasági tér) • a régió mint időbeli szerveződés - mint történelmi fejlődési modell - mint a mai világgazdaság növekedési klaszterei • a régió mint a világgazdaság vertikális szerveződésiformája (centrum-periféria-félperiféria)

7. A régió mint térbeli társadalmi szerkezet Társadalmi szerkezet Térbeli szerkezet Régió Ideológiai alrendszer Civilizációk, vallások, nyelvek stb. Szimbolikus tér Politikai-jogi alrendszer Megye, állam, államszövetség stb. Intézményi tér Munkamegosztási hálók, fogyasztói közösségek stb. Gazdasági alrendszer Gazdasági tér Castells

8. A régió mint időbeli szerveződés • a térbeli struktúrák kialakulásának és formálódásának tipikus jegyei alapján → fejlődési modellek • egy adott időszakra (pl. XXI. sz. eleje) kialakult állapotok térbeli különbözőségei alapján → mai növekedési klasz-terek A régió mint történelmi fejlődési modell a.) Kis európai nemzetgazdaságok modellrégiója (Svájc, Dánia, Hollandia, Belgium, Svédország, Norvégia, Finnország, Ausztria)

9. A régió mint időbeli szerveződés b.) Telepes gyarmatokból fejlődött gazdaságok modellrégiója • az Európából kivándorolt telepes társadalom felváltotta a terület őslakosságát (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) • a telepesek a többségi őslakossággal szimbiózisban, ugyanakkor hatalmi pozícióban éltek együtt (DAK, Izrael)

10. A régió mint időbeli szerveződés c.) Európa domináns országainak stratégiai modell- régiója a kétpólusú világban; a jóléti állam modellek • skandináv modell (Dánia, Svédo., Norvégia, Finnország) • angolszász liberális modell (Nagy-Britannia, Írország) • kontinentális modell (Németország, Ausztria, Francia-ország, Belgium, Luxemburg) • mediterrán modell (Olaszország, Spanyolország, Portu-gália, Görögország)

11. A régió mint időbeli szerveződés d.) A távol-keleti modellrégió illetve a fejlesztő állam koncepciója (Japán, „a kis tigrisek”, Kína, India, Brazília, Törökország) e.) A „centrumközeli” periféria önerős modellrégiója • a fejlettebb latin-amerikai országok (Mexikó, Argentína, Brazília, Chile) • a Közel- és Közép-Kelet egyes országai (Argentína, Egyiptom, Irak, Irán) • Kelet-Közép-Európa és a volt Szovjetunió országai

12. A régió mint időbeli szerveződés Régiók mint a mai világgazdaság növekedési klaszterei „Déli egyenlőtlenek” • Kolumbia, Dél-Afrika, Brazília • Mexikó, Peru, Venezuela „Posztszocialista átalakulók” • Románia, Ukrajna • Horvátország, Lengyelország, Szlovénia, Bulgária • Magyarország, Litvánia, Szlovákia • Észtország • Kazahsztán

13. A régió mint időbeli szerveződés „Európai típusú modellek” • Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország • Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország • Ausztrália, Egyesült Királyság • Ausztria, Németország, Új-Zéland • Belgium „Fejlesztő állam” • Írország, Malajzia • Tajvan

14. A régió mint időbeli szerveződés „Extenzíven növekedők” • Kína, Indonézia, Korea, Thaiföld „Alulteljesítők” • Fülöp-szigetek, Törökország • India Önálló régióknak tekinthetők: • Oroszország, az Egyesült Államok, Japán • Norvégia, Svájc, Hongkong • Csehország

15. A régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája • a világgazdaság vertikális hierarchiában létezik és fejlő-dik → centrum-félperiféria-periféria régiók Az osztályozás szempontjai • fejlődési modell • fejlettségi szint (humán, anyagi, társadalmi dimenzió) • a társ. és gazd. differenciáltsága és integráltsága • társadalmi, gazdasági stabilitás • nemzetközi tényezőkapcsolatok • szimmetriaviszonyok • domináns pozíció • fejlődési feltételek (jövőalakítási képesség)

16. A régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája Centrum • szerves fejlődési utat jár be • a fejlettség anyagi, humán és társadalmi tényezője magas és egymással harmonikus • stabil, integrált, változatos társadalom és gazdaság • a nemzetközi gazd-i kapcsolatokban előnyös szimmetria viszonyokat alakít ki, nagy értékű tényezőket cserél • domináns pozíció • nagyfokú jövőalakítási képesség • pl.: a „triász” (Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Kelet-Ázsia), Ausztrália, Új-Zéland • nem homogén (centrális, periferiális övezetek alkotják)

17. A régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája Periféria • nem szerveződik a világgazdasági rendszerbe • nem homogén a.) sem gazd-ilag, sem pol-ilag nem számottevő területek (Nepál, Etiópia, Észak-Jemen) b.) egykori gyarmatok, az eredeti kultúra nem marad meg, duális társ-i-gazd-i szerkezet (Fekete-Afrika nagy része) c.) korábban fejlett társ-ak, de a fejlettség eltorzult vagy visszamaradt (India, Jáva, Bali vagy Latin-Amerika ill. Irak, Irán, Algéria, Líbia és az Arab-félsziget országai) d.) az eredeti kultúra megmarad, az euroatlanti civilizá-cióval való érintkezés a XX. században lehetővé teszi a kitörést (Kína, kis tigrisek)

18. Régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája Félperiféria • a legbonyolultabb szerveződés: nem a centrum és peri-féria között helyezkedik el félúton • helyzeti adottságai a centrumhoz vannak közelebb • állandó erőfeszítés → minél közelebb kerül a centrum- hoz, annál nagyobb erőfeszítést igényel a felzárkózás • ha abbamarad a felzárkózási törekvés → leszakad • nem homogén a.) Latin-Amerika fejlettebb része (Brazília DK-i, Mexikó É-i része, Uruguay, É-Argentína, Chile középső része) b.) mediterrán régió (D-Olaszo., Spo., Görögo., Portugália) c.) Kelet-Közép-Európa (Baltikum, visegrádi országok stb.) d.) Balkán, Kelet-Európa (pl.: a FÁK egy része)