Társasági adó

1. 2010. évi XC. törvényaz egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról

2. Társasági adó • 2010. évi XC. törvény 2010. augusztus 16-i hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.) • módosult 19. § (adókulcs) • kiegészült 29/K. § (adóalap meghatározás) • kiegészült 29/L. § (egyéni vállalkozó egyéni céggé történő átalakulásakor nyilvántartott Szja. különbözet sávos adófizetés miatt)

3. Az új szabály alapján az adóalap megosztását, és az ahhoz kapcsolódó rendelkezést alkalmazza • a naptári év szerint működő adózó nem alkalmazza • a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó (Art. 6.sz. mell.) • A végelszámolás alatt álló adózó (kivéve, ha 2010.08.16. - 2010.12.31. között kezdődik a végelszámolás) Felszámolási eljárás alattlévő adózó nem Tao. alany

4. Adóalap-megosztás Az adóév naptári napjai alapján – egész évi működés esetén 365 nap – • 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 181 nap • 2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 184 nap Más módszer nem alkalmazható !

5. Példa adóalap megosztásra (1)2010. egész évi működés esetén

6. Példa adóalap megosztásra (2)2010. 04. 08-tól kezdődő működés esetén

7. 2010. évi adókötelezettség • I. félévre meghatározott adóalap egésze után (választható) 19 százalékkal, II. félévre meghatározott adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao-tv. 29/K.§ (2) bek.] VAGY • I. félévre meghatározott adóalap után választható, hogy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal, II. félévre meghatározott adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao-tv. 29/K.§ (4) bek.]

8. Példa adófizetési kötelezettség megállapítására (1)

9. Példa adófizetési kötelezettség megállapítására (2)

10. Sávos adókulcs választása esetén Meg kell felelni 5 feltételnek [Tao-tv. 29/K.§ (5) bek.] • az első félévre meghatározott adóalap után adókedvezmény nem érvényesíthető • az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő vagyaz adóévben legalább egy fő • az első félévben és az azt megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jöv.nyer.min. összegével kell, hogy megegyezzen (kivételek Tao-tv. 6.§ (6) bek.) • rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg kell felelni • első félévben foglalk.átl.áll.létszáma és az adóév első napján érv. min.bér kétszerese szorzatának az első félévi időszakra számított összegére valljon be nyugdíj és eb.járulékot (kivétel)

11. Első félévi adómegtakarítás • 1857/2006 EK rendelet szerinti vagy de minimis támogatásnak minősül • az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni • lekötése adóévét követő négy adóévben fel kell használni • nem a törvényben meghatározott célra történő felhasználása vagy az előírt határidőig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

12. De minimis támogatástartalom • Ha I. félévben nem alkalmazza a sávos adómértéket I. félévben az adóalap csökkentő tételként érvényesített de minimis kedvezmények 19 %és II. félévben az adóalap csökkentő tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegéből 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %, meghaladó rész 19 % VAGY • Ha I. félévben alkalmazza a sávos adómértéket I. félévben az adóalap csökkentő tételként érvényesített de minimis kedvezmények összegéből 50 millió forintig 10 %, meghaladó rész 19 % és II. félévben az adóalap csökkentő tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegéből 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %, meghaladó rész 19 %

13. Személyi jövedelemadó Vállalkozói adóalap meghatározása az adóév naptári napjai alapján – egész évi működés esetén 365 nap – arányosítással • 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 181 nap • 2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 184 nap Más módszer nem alkalmazható !

14. Személyi jövedelemadó • I. félévben meghatározott vállalkozói adóalap egésze után választható 19 százalék II. félévben meghatározott vállalkozói adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék, az e feletti részre 19 százalék az adó mértéke VAGY • I. félévben meghatározott vállalkozóiadóalap után választható, hogy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, a felettes részére 19 százalék II. félévben meghatározott vállalkozóiadóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék, az e feletti részre 19 százalék az adó mértéke

15. Sávos adókulcs választható Ha az egyéni vállalkozó • az első félévben meghatározott adóalap után kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít és • az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő vagyaz adóévben legalább egy fő és • az első félévben arányosított adóalap és a 2009. évi vállalkozói adóalap legalább a jöv.nyer.min. összegével meg kell hogy egyezzen (kivéve kezdő v. elemi kár sújtotta) és • meg kell felelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének és • első félévben foglalk.átl.áll.létszáma és az adóév első napján érv. min.bér kétszerese szorzatának az első félévi időszakra számított összegére vall be nyugdíj és eb.járulékot (kivétel)

16. Első félévi adómegtakarítás • állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, bevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetni, nyilvántartásba kell venni • törvényben előírt célra lehet felhasználni • nyilvántartásba vétel évét követő három adóévben fel kell használni • nem a törvényben meghatározott célra történő felhasználása vagy az előírt határidőig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

17. Adóelőleg-fizetés • Az adóelőleg fizetés 2010. első és második negyedévére már teljesült, a harmadik és negyedik negyedévre átmeneti szabály vonatkozik. • Ha az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső (naptári napokkal arányos) része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 % mértékkel fizetni a szja-előleget.

18. Példa adóelőleg-fizetés megállapításra

19. Pénzügyi szervezetek különadója • A különadót 2010. évben két egyenlő részletben, - 2010. szeptember 30. napjáig és - 2010. december 10. napjáigkell megfizetni. • A megállapított és bevallott különadót a 2010. évben kell az adózás előtti eredmény terhére elszámolni.

20. Pénzügyi szervezetek különadója

21. 2010. évi LXXXIII. törvénya sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról

22. Társasági adó • A látvány-csapatsport(a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong) támogatása a vállalkozás érdekében felmerült költség • Az adózó a látvány-csapatsport támogatásáról szóló igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.

23. Hatálybalépés A Tao-tv. új rendelkezései szerinti adókedvezmény állami támogatásnak minősül, ezért ezek a szabályok az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba. A Tao-tv.-t módosító szabályok csak a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásokkal összefüggésben alkalmazhatóak. MÉG NINCS HATÁLYBAN !

24. Személyi jövedelemadó Adómentes juttatássá válik (hatályos 2010. 08. 18.) • az olimpiai járadék • Gerevich Aladár sportösztöndíj • a volt sportolóknak adott szociális támogatás • a sportolók eredményességi támogatása • A sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet (összeghatártól függetlenül) • Bármely más kifizető által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet legfeljebb évi 50 e forintig [Szja-tv. 1. sz. melléklet 3.2.1., 3.2.2., 8.17., 8.28.]

25. Személyi jövedelemadó Adómentes juttatássá válik összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea[Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17.]. 2010. január 1-jére visszamenőleges hatállyal alkalmazható [Szja-tv. 84/C.§].

26. Ekho törvény Ekho választására jogosulttá válik • a szakképzett edző, sportszervező, -irányító 2618 FEOR számmal • hivatásos sportoló, sportmunkatárs 3716 FEOR számmal • FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember (sportedző, sportoktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró) Hatályos 2010. 08. 18.

27. Ekho törvény Ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetségelső osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója az Ekho választására jogosító összeghatár 100 millió (2010-ben 50 millió) forint. Az ilyen sportolónak az Ekho-ra való jogosultsághoz az általános szabályok szerint adózó jövedelmet nem kell szerezni.

28. Ingatlannal rendelkező társaság tagjaTao. tv. 4. § 18/a. • Ingatlannal rendelkező társaságaz adózó, amennyiben • a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyesbeszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes)összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék • ÉS • 2.tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását.

29. Ingatlannal rendelkező társaság tagjaTao. tv. 4. § 18/a. Számbavétel évente a beszámoló alapján Tájékoztatás a bevallás esedékességét követő60 naponbelül, ha ingatlannal rendelkezőnek minősül, akkor90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak Adóhatóság szeptember 30-áig közzéteszi a honlapján ELSŐ KÖTELEZETTSÉG2011. ADÓÉVBEN a 2010. évi beszámoló adatai alapján

30. 2010. ADÓÉVI TÁMOGATÁS Az adózás előtti eredményt csökkenti a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás 50%-a, de legfeljebb az adózás előtti eredmény összege (Nyilatkozat) közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás 20 %-a, legfeljebb az adózás előtti nyereség (Nyilatkozat)

31. Egyéni cég • Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (EvTv.) alapján teljesen új tartalmú szervezeti formaként alapítható. • jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany • cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre • kizárólag egy tagja (alapítója lehet) • a Gt., és a PTK rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni • számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére • kötelezett • társasági adó törvény hatálya alá tartozik • korlátolt mögöttes felelőséggel vagy • korlátlan mögöttes felelőséggel jöhet létre • jogelőd nélkül alakult adózónak minősül

32. Egyéni cég Evtv. alapján kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget. Az Evtv. hatálybalépésekor bejegyzett egyéni cég 6 hónapon belül köteles működését az Evtv. rendelkezéseivel összhangba hozni, vagy az egyéni cég nyilvántartásból történő törlését kérni a cégbíróságon. A hat hónapos határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból.

33. Egyéni cég • Az egyéni céggé alakuló egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra • vagyoni leltárt kell készítenie (készleteiről), • tételes kimutatást kell összeállítania követeléseiről, • nettó értéken a te., nem anyagi javairól. • A nyilvántartásban meg kell jelölnie azokat az eszközöket amelyet az egyéni vállalkozó bevisz az egyéni cégbe. • Megszűnő egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadóról vagy az eváról a megszűnés szabályai szerint kell elszámolni.

34. Egyéni cég • Nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia • Az alapító egyéni vállalkozónál keletkezett és elhatárolt veszteségre • mely leírható az egyéni cégnél (bevitt eszköz arányosan), • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott fejlesztési tartalékra, • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott kisvállalkozói kedvezményre, • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott foglalkoztatási kedvezményre, • Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott személyi jövedelemadó különbözetre (sávos kulcs), • - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem • adózott kisvállalkozói adókedvezményre

35. Köszönöm a figyelmet!