A kerékpáros közlekedés fejlesztése Budapesten

1. Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék A kerékpáros közlekedés fejlesztése Budapesten hallgató: Gajárszki Áronbelső konzulens: dr. Koren Csaba külső konzulens: Szele András

2. A szakdolgozat céljai • Tapasztaltszerzés a közlekedésfejlesztés területén • A lakosság ötleteinek, igényeinek összegyűjtése • A kerékpározók felvetéseinek használható tálalása a döntéshozók felé • A jelenlegi fejlesztési tervek és az érintettek problémái közötti ellentétek feltárása • A konfliktusok megoldásainak vizsgálata

3. A szakdolgozat elkészítésének menete • A kérdőív elkészítése és elhelyezése a weben (2005. december) • A szakirodalom, internetes anyagok és a BKRFT beszerzése (2006. jan-márc) • A szakdolgozat vázlatának részletes kibontása, információval való feltöltés (2006. márc-ápr.) • A kérdőív lezárása és a szakdolgozat végleges változatának kidolgozása (2005. május)

4. A szakdolgozat által feltárt igények • A legnagyobb igény a biztonságos tárolóhelyekre van (pályaudvarokon, ill. kísérletként mobil2KP-kkel) • A második legfontosabb a meglévő hálózat karbantartása, minőségének javítása • Az új utak építése, a hálózatfejlesztés még magas prioritású igény

5. Bem rakpart, vegyes kerékpárút

6. A feltárt legfontosabb útépítési igények • A hidakon átvezető útvonalak • A Duna két partján a felső rakpartok nyomvonalán vezető utak • A körutakon (kis- és nagy) kiépítendő vonalak • A sugárutak mellett, vagy azokkal párhuzamos utakon a peremkerületeket feltáró útvonalak építése

7. Bringasztráda: megoldás a nagykörúton forrás: www.alleycat.hu

8. A feltárt legfontosabb közlekedésfejlesztési igények • Az egyirányú utcákba való behajtás egyszerű lehetőségének megteremtése • A kerékpárút-autóút csomópontokban a lámpák előnypozicionálása • A kereszteződések biztonságosabbá tétele (piros burkolat, hágai küszöb)

9. Andrássy út, kerékpársáv

10. Konfliktusok - kerékpárút • A főváros az autóútfelújításokhoz kapcsolódóan tervezi az új utak kiépítését • A hálózat megvalósulása így közép távon sem biztosított • Egyes kerületek nem foglalkoznak a kérdéssel, máshol kiváló utak épülnek • A kerékpározási igény általános, a lakosságnak azonban nem mindenhol biztosítottak a környezetbarát közlekedés feltételei

11. Konfliktusok – kerékpársáv • A kerékpársávok kialakítása, használati kultúrája rossz (pedig olcsóbb és jobb megoldás) • A rossz kialakítás miatt a döntéshozók és a kerékpárosok sem támogatják a sávok létesítését – el kell vontatni a ráparkoló autókat • A karbantartás nem biztosított ami a használat csökkenéséhez vezet

12. Konfliktusok - közlekedésszervezés • A döntéshozók (és a lakosság) többsége még az autós közlekedés fejlesztését tartja az egyetlen lehetséges megoldásnak • A kerékpáros közlekedés minősége az autósé alá van rendelve, veszélyes csomópontok • Nincs meg a jogi háttér az egyirányú utcák kétirányú használatához – drága műtárgyak

13. További tennivalók (NGO-k) • A kerékpáros szervezetek munkáját koordináló, összefogó társaság életre hívása • A kerékpárosok és az autósok közötti konfliktusok felszámolása példamutatással • A kerékpáros rendezvényekről intenzívebb tájékoztatás az autósok felé is

14. További tennivalók (önkormányzatok) • Keret elkülönítése a kerékpáros közlekedés fejlesztésére • Jó kapcsolat és folyamatos kapcsolattartás kialakítása az NGO-kal • Közös kampány a kerékpározás népszerűsítése érdekében (GKM, NGOk, Főv. Önk, egyéb érintettek)

15. A szakdolgozat céljainak megvalósulása • A tapasztalatszerzés sikerült • A lakossági igények felmérése jó hatásfokkal sikerült (sok ismétlődő válasz) • A jegyzet használhatóságát a bizottság és az érintettek döntik el • A konfliktusok legjobb megoldásainak megtalálásához csapatmunka és „brainstorming” lenne szükséges

16. Zárszó • A téma fontos kérdés, beszélni kell róla • Bízom benne, hogy sikerül(t) hozzátennem valamit a főváros élhetőbbé tételéhez • Nagy kihívás (nehéz a gondolatformálás) • Hitelesség, tanulságok