Párválasztás és gyermekvállalás

1. Párválasztás és gyermekvállalás Kopp Mária 2010. április 29. Budapest www.magtud.sote.hu www.haromkiralyfi.hu

2. Mit bizonyítanak a legújabb népegészségügyi kutatások? • A szingliség káros az egészségre! • A gyermektelenség káros az egészségre! • Ezeknek a kockázati tényezőknek a hatása erősebb, mint a dohányzás, vagy az elhízás! • A 30-64 éves korosztályban a férfiak esetében az együtt élők 49 %-kal, az egyedül élők 167 %-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg,mint a házasok, • A nők esetében az együtt élők 53 %-kal, az egyedül élők 75 %-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg,mint a házasok. • A két vagy több gyermekes férfiak 30 %-kal, a nők 50 %-kal kisebb valószínűséggel halnak meg ebben az életkorban, mint a gyermektelenek. • Int J Epidemiology, 2007, 36, 1255-1264. Koskinen S. et al.

3. A jó házasság és a gyermekkel való jó kapcsolat a hosszú élet titka • A legújabb amerikai hosszú távú követéses vizsgálat eredményei szerint, az elvált férfiak 2.37-szer, az elvált nők kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg 1941 és 2006 között, mint a házas társaik. • Ez a különbség szignifikáns maradt akkor is, ha az adatokat az ismert kockázati tényezők szerint korrigálták, bár a házasok között a különböző önkárosító magatartási formák(dohányzás, kóros alkoholfogyasztás) is jelentősen ritkábbak. • A válás nagyobb valószínűséggel következik be azok között, akik a házasságkötés előtt már együtt éltek, akiknek nincs gyermekük és akik nem vallásosak.

4. Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

5. Melyek a pozitív változások? • Korábbi érdekkközösség házasságok- regények témája, gyerekkori élmények • Magas gyermekhalandóság • Nők helyzete- első orvosnők- nagy királynék példája (Fest Sándor- Skóciai Margit, Malcolm, Magyarországi Szt Erzsébet- Európa védőszentje) • Ma az életszövetség a cél – nincs kényszer • Önkéntes vállalás mindkét fél szempontjából

6. Az életszövetség jellemzői • Önkéntes vállalás mindkét fél szempontjából • Új alak, nem pozitív illúzió • Skrabski Árpád, Kopp Mária: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban, 2008 • Akarom hogy legyél- ezzel szemben: a másik legyőzése, kisebbségi érzés • Kommunikációs csapdák elkerülése

7. A család testi-lelki egészségvédő szerepe • A szerető, harmonikus család igen fontos egészségvédő tényező • az emberek túlnyomó többsége ilyen családot szeretne- miért nem sikerül? • Az ellenségességgel teli, agresszív, bántalmazó család, szülő a legsúlyosabb veszélyeztető tényező • A családon belüli konfliktusok, nehézségek megelőzése alapvető népegészségügyi feladat

8. A nők új helyzete: • A nők iskolázottsága védi a gyermekek, férfiak, a család egészségét • A nők sokrétű szerepe a társadalomban kihívás mind a nők, mind a férfiak számára • Etológiai örökség: hímeknél dominanciára törekvés, nőstények a fészek, utódok védelme • Ne a nő legyen jobb férfi, mint a férfiak, hanem kölcsönösen tanuljunk egymástól

9. Feminista csapda: • Nem lehet szembeállítani a női és férfi érdekeket • Finnországban a nők kényszerítették ki a férfiakat védő népegészségügyi programot Észak Karéliában - nem akarjuk, hogy a férjeink meghaljanak • a férfiak és a nők ugyanannyi gyermeket szeretnének • Familist szemlélet, nem feminist szükséges

10. A nők megváltozott helyzetének kihívásai: • Fogamzásgátlás új körülményei: • A nemek közötti viszony alapjaiban változott meg • A gyermekvállalás valóban vállalás lenne, azonban ez egyáltalán nincs így, • A kívánt gyermekek nem születhetnek meg

11. Népesedési helyzet: • Utoljára 1980-ban volt pozitív a népesedési arány Magyarországon (0.3/1000) • 1992-ben lépte át először a 30 ezret a fogyás • 1999-ben 48 565 fő fogyás (-4.7/1000) • 2001-ben 35.136 fő fogyás (-3.4/1000) - 13.429 javulás, ez 28 %-os javulás 1999-hez képest, visszafordítható a negatív tendencia • 2007-ben – 3.5/1000 a fogyás

12. Miért előztek meg minket a szomszédaink? • Magyarországon a halálozás 1000 főre 13.2 • a természetes szaporodás/fogyás – 3.5, • Élveszületés nálunk a legalacsonyabb 9.7 • Európában csak • Ukrajnában (16.4, -6.3, 10.2), Lettországban (14.5,-4.3, 10.2), Litvániában (14.5,-3.9,9.6) és Bulgáriában (14.8, -4.9,9.8) rosszabb, • már Oroszországban is jobb 14.6, -3.3, 11.3 • Romániában 11.7, - 1.7, 10.0 • Csehországban 10.1, +1.0 11.1 • Lengyelországban 9.9, +0.3, 10.2 • Ausztriában 9.0 + o.2 9.2 • Norvégiában 8.9 +3.5 12.4 • Franciaországban 8.4 +4.3 12.7 • (Magyar Statisztikai Évkönyv 2007)

13. Gyermektelenek aránya • Míg az 1965-ben született nők körében 32 éves korukban a 10 százalékot alig múlta felül a gyermektelenek részaránya, • Az 1975-ben születtek körében már harminc százalékos ugyanez az arányszám.

14. Kívánt/tervezett gyerekek száma • Alapelv: a kívánt gyermekek megszületését kell támogatni! • Mit jelent ez a mai magyar társadalomban? • Nem akar gyereket 2,5 % • Egy gyereket szeretne 11,3 % • Két gyereket szeretne 60,3 % • Három gyereket szeretne 20,4 % • Több gyereket szeretne 5,5 %

15. A magyar társadalom családbarát: 87.3 % a házasságot tartja a legjobb életformának, 70,5% úgy véli, nem lehet igazán boldog akinek nincs gyermeke. (Pongrácz Tiborné)

16. Milyen életformát tanácsolnak a fiataloknak Pongrácz Tiborné www.dmrek.hu

17. Nem lehet igazán boldog akinek nincs gyermeke Pongrácz Tiborné www.dmrek.hu

18. Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb férfiak körében, végzettség szerint(tanulók nélkül)

19. Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint(tanulók nélkül)

20. Hogyan segítsük elő a kívánt gyermekek megszületését? • A kívánt gyermekek megszületése az egész társadalom ügye - állam, munkahelyek, önkormányzatok felelőssége, különben nem lesz nyugdíj és egészségbiztosítás • Pl. “Otthon segítünk” mozgalom támogatása (Benkő Ágota, Nagycsaládosok Szövetsége) • Biztosítani, hogy a nők képzésének eredménye ne vesszen el - az iskolázott nők kompenzálása, ha gyermeket vállalnak

21. A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének kompenzálása: • Ne csak általában a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok vállalják a családbarát attitűdöt • Ez azonban hosszú távú érdek, az államnak komolyan kell támogatnia azoknak az érettségizett, szakközépiskolát, egyetemet végzett nőknek a gyermekvállalását, akiknek ez jelenleg rendkívüli anyagi és szakmai hátrányt jelent.

22. Három királyfi, három királylány mozgalom • 2009-ben indítottuk • A népmesék archetipikus képeire épít • www.haromkiralyfi.hu • 2009. november • A Népesedési kerekasztal 8 munkacsoportja

23. 2. munkacsoport • A család és munka összeegyeztetésének elősegítése, a munkaadók, munkavállalók, kormányzat együttműködése: gyermekekhez fűződő munkaidő kedvezmény,a munkaadó által támogatott gyermekfelügyelet, gyermekintézmény, a kormányzat részéről a munka és család összeegyeztetésének elősegítése, a gyermekvállalás támogatása,  a valós részmunkaidős, rugalmas munkaidős, otthoni munka lehetőségeinek megteremtése.

26. Magyarországon a párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány 1,3 körül ingadozik. Ez világviszonylatban a legalacsonyabb mutatók közé tartozik. • Európában a születésszám kedvezően alakult azokban az országokban, amelyek nagy gondot fordítanak a kisgyermekes szülők családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására. A valódi probléma a foglalkoztatás rugalmatlansága, • és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek ellátását végző intézmények hiánya.

27. A kisgyermekes nők foglalkoztatását hátráltató problémák: • alig akad példa az otthoni és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő rugalmas munkaidő-rendszerek alkalmazására, • a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló foglalkoztatás dominál, • nagy az informális gazdaság, • a nők vagy kívül, vagy belül vannak a szervezett munkaerőpiacon, a kettő között átjárhatóság alig létezik, • nagy a különbség a bennlévők és a kiszorultak között: az előbbiek képzettebbek, urbanizált környezetben élnek, az utóbbiak: idősebbek, képzetlenebbek, „vidékiek”.

28. A választás valódi lehetőségének megteremtése • Választhassa méltó módon és értékként elismerten a gyermekgondozást az, aki ezt látja a családja számára a legjobbnak, • ugyanakkor azt se ítélje el senki, ha a szülést követően valaki gyorsan munkába szeretne állni. • lehessen választani a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás, a heti 24 vagy 36 órás foglalkoztatás között, • legyen átválthatóság a készpénzben kapott támogatások és a gyermeknevelést segítő szolgáltatások között.

29. A gyermekgondozási ellátások feltételrendszere • segítse elő az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását a gyermek egyéves kora után. Pl, ha az anya 4 órás munkaidőben dolgozik, akkor 50 százalékos GYES-re, GYED-re legyen jogosult, de az ellátások folyósítási ideje arányosan hosszabbodjon meg, • a mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt megfelelő gyermekintézményi háttér megteremtése. • a családi napközik számának dinamikus növelése: az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés egységesítése. • Adókedvezménnyel, az uniós támogatások elérhetővé tételével ösztönözni kellene a munkáltatókat munkahelyi bölcsődék, integrált bölcsődék-óvodák létesítésére, • a munkaidővel azonos időben nyitva tartó, a munkahelyhez közeli gyermekintézmények működtetésére.

30. Nonprofit szervezetek vagy az önkormányzatok közreműködésével – önkéntesként vagy díjazás ellenében végzett munkavégzéssel – be kellene kapcsolni a hatalmas volumenű kielégítetlen gondozói szükségletek otthoni keretek közötti elvégzésébe az „inaktív” nőket, • A frontáttörést elősegíthetné, ha a közszféra a jelenleginél nagyobb arányban élne a részidős foglalkoztatás lehetőségével, • Olyan projekt kidolgozása, amelynek célja új atipikus munkahelyek (pl. távmunkahelyek) létrehozásának ösztönzése a meglévő munkahelyek átalakításával, a munkaerő-piaci szereplők képzésével és innovatív atipikus foglalkoztatási modellek támogatásával, • A munkáltatók fogadókészségének ösztönzésére Start-részmunkaidő kártya bevezetése, amely átmeneti járulék-kedvezménnyel kompenzálna, • a „Családbarát munkahely” mozgalom megújítása.

31. Lehetővé tenni, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátását, valamint a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni. • annak elősegítése (jogszabályi feltételek megteremtését, pénzügyi támogatást), hogy a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák és apák részt vegyenek a kötelező szakmai továbbképzéseken, illetve kedvezményes feltételekkel kapcsolódhassanak be a különböző továbbképzési formákba.

32. A norvég példa: • Gro Harlem Brundtland miniszterelnök, négy gyermek édesanyja, WHO elnök • a férfiak önértékelésében is fontosak a családi feladatok – hetente egy nap otthon a gyerekkel • nem csak a nők, de a férfiak várható élettartama is nőtt, Norvégiában az egyik legjobb népesedési helyzet (+3.7) • Irországban 8.8, Izraelben 16.0, Franciaországban 3.7/1000 (Demográfiai Évkönyv, 2005)

33. 7. munkacsoport:Párkapcsolati formák és krízisek: társkeresés és társtalálás, konfliktusok és megoldások.. A kitolódott házasodási-gyermekvállalási életkort hogyan lehetne lejjebb hozni, de legalább a 30-as évek alá- egyetemista fiatalok gyermekvállalásának támogatása. •  Ma Magyarországon családot és gyereket szeretne a túlnyomó többség – mit lehet tenni a kényszer szingli lét ellen? Egyszerre kell világossá tenni, hogy mind a túlidealizálás, mind pedig a negligálás akadályozza, hogy tartós párkapcsolatok alakuljanak ki. A modern társadalmakban járványszerű jelenség a kényszerű gyermektelenség, a reprodukciós zavarok, kérdés, hogyan segíthetik a gyermekes családokat azok, akiknek nincsenek saját gyermekeik- a keresztszülőség, komaság fontosságának újraélesztése.

34. 2007-ben mintegy 40 százalékkal kevesebb volt a házasságkötések száma, mint 1990-ben. A házasulók korösszetételében történt változások miatt folyamatosan emelkedik a házasulók átlagos életkora: 2007-ben a nőknél 27,5 év, férfiak esetében30,1 év. • Az alternatív együttélési formák, mindenekelőtt az élettársi kapcsolatok fokozódó térhódítása. A 25–29 éves korosztályon belül az élettársi kapcsolatban élők aránya a 40 százalékot is eléri. • 2007-ben 40.842 házasságot kötöttek Magyarországon és 25.160 volt a válások száma. A felbomló házasságok 60 %-ban van kiskorú gyermek. Ez közel 660 ezer gyermeket, félmillió családot, kb. 1.2 millió embert érint. • Ez az ország legnagyobb kisebbsége, mégis a legészrevétlenebbek.

35. Javaslatok: • Oktatás-nevelés • Minden korosztályban, már az óvodáskortól szükséges bevezetni olyan tárgyakat, programokat, amelyek segítik a helyes önismeret, a pozitív életszemlélet kialakulását, felkészítenek a felelős és elkötelezett, egyenrangú társas kapcsolatokra, egymás közti kommunikációra, konfliktuskezelésre. Ennek érdekében nagyon fontos volna ilyen készségek tanítása a pedagógusok folyamatos továbbképzése keretében. • Mindkét nemben igen fontos a szülői hivatás fontosságának, méltóságának tudatosítása, hogy a gyermekek számától függetlenül a gyermek nevelése a legértékesebb életfeladat. • Az egyetemeken, főiskolákon családbarát környezetet kell kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok a biológiai és pszichológiai szempontból ideális életkorban is vállalhassanak gyermeket

36. 2. Sajtó,média, kultúra, modern kommunikáció (Internetes eszközök), reklámok • pozitív minták megjelenítése • Ösztöndíjak, pályázatok kiírása, a témába vágó írások, filmek, programok, műsorok támogatása • 3. A lelki-testi egészségmegőrzés támogatása, szakmai szolgálatok/szolgáltatások • Meg kell erősíteni a meglévő szolgálatokat, hogy a párkereső fiatalok, családok, (házas)párok számára könnyen elérhető mentális támogató, megelőző családterápiás és tanácsadó hálózat jöjjön létre, • A gyermekvállalásnak gyakori akadályai a férfiak/nők egészségi problémái, a szenvedélybetegségek, a lelki természetű betegségek, az egyre gyakoribb meddőség, az egészségtelen életmód. További megelőzési szolgáltatások bevezetését javasoljuk. • .

37. 4.Kortárs programok, ifjúsági szerveződések bevonása A fiatalok jó része szinte már a virtuális világban él, hogy lehet bevonni őket? • 5. Egyházak, civil szervezetek szerepe • Sokat tehetnek a civilek és az egyházak a fiatalok társtalálásának elősegítése terén. • Támogatni kell az önkormányzati, iskolai, munkahelyi kórusok, táncházak, a fiatalok élettel kapcsolatos kérdéseit megbeszélő klubok, „szalonok” működtetését, az életkészségeket, stresszkezelést elősegítő csoportos tréningek tartását. • Fel kellene újítani a komaság, keresztszülőség fontosságát, különösen a kényszerűen gyermektelenek igen komolyan segíthetnék ilyen módon a gyermekes családokat. • 6. Társadalmi-politikai elköteleződés, jogszabályok, kutatások • 7.„Haza a magasban” – össznemzeti szintű lépések, kiterjesztés a Kárpát-medencére

38. 8. munkacsoport: • Közbeszéd: a párkapcsolatok/család realitásainak bemutatása, jó gyakorlatok. • A közbeszéd tudatos megváltoztatása, ami elsősorban a médiumokat, politikumot,  közszereplőket, orvostársadalmat stb. érintené, pl. "terhes" helyett "várandós", a karrierista kifejezéshez fűződő negatív zöngék tompítása, a „csonka család” kifejezés kritikája. • A pozitív példák felmutatása: a médiában például 1. férfiak apaszerepben; • 2. gyermekvállalás+hivatás nemcsak nők számára lehet elfogadott és járható út; • 3. egyenrangú, szimmetrikus kapcsolatok modellje 

39. Kass János:Az Isten tenyerén,

40. Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367. Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85. Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. Kopp,M., Skrabski, Á., Szántó, Zs., Siegrist, J. :Psychosocial determinants of premature cardiovascular mortality differences within Hungary, J ournal of Epidemiology & Community Health, 60,782-788. Kopp MS,Stauder A,Purebl Gy,Janszky I (2007) Work stress and mental health in a changing society, European J. Public Health Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Redford W. (2007) Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress, Annals of New York Academy of Sciences 1113: 325-338. Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006)(szerkesztők) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (2007) Összefogás a depresszió ellen, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp M (szerkesztő) 2008: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyrősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis Kiadó, Budapest Skrabski Árpád, Kopp Mária (2009) A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban, Váci Egyházmegye, Vác