A szervezeti kommunikáció

1. A szervezeti kommunikáció 2010. április 30.

2. „a kultúra a tudás, amelyet egy személynek birtokolnia kell ahhoz, hogy megoldja a mindennapi élet feladatát.”

3. Minden kultúrára jellemző, hogy:- tanult, - kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből következően csoportspecifikus- relatív, egyik kultúra sem állíthatja magáról, hogy magasabb szinten van a többinél.

4. 1.1 Az ember szellemi beprogramozásának szintjei • GEERT HOFSTEDE (1994) - holland szociálpszichológus • az ember szellemi beprogramozásának három szintje van: • a kultúra (tanult) • az emberi természet (örökölt) • a személyiség (tanult+örökölt)

5. 1.2 A kultúra rétegeiA HOFSTEDEI „HAGYMA” MODELL

6. 1.3 A kultúra szintjei • Az emberek többsége egyszerre több csoport tagja (család, munkahely, baráti kör stb.). • A kultúra számos szinten értelmezhető, a következőkben felsoroltakat tekinti Hofstede a legfontosabbaknak: - Nemzeti kultúra - Regionális kultúra - Etnikai és-vagy vallási hovatartozás szerinti kultúra

7. - Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra - Nemi kultúra - Generációs hovatartozás szerinti szint - Társadalmi osztály/réteg kultúra - Szervezeti kultúra

8. 1.4A szervezeti kultúra • Charles Handy brit szociológus a szervezeti kultúra típusokra irányuló kutatásai során a következő megkülönböztethető tényezőket határozta meg: • a hatalomgyakorlás módja (jutalmazás, büntetés) • az irányítás gyakorlata (részvétel) • a tervezés időhorizontja • a munkamegosztás, munkaszervezés

9. a formalitás, a bürokrácia foka • a beosztotti kezdeményezés támogatottsága • a munkafegyelem, a munkaidő betartása • a szabályok fontossága, betartása • az eredmények fontossága • az egyéni viselkedés (pl. öltözködés, különcködés) kezelése.

10. 1.5 Négy isten a menedzsmentben A „Klub” kultúra: Zeusz

11. A kapcsolat a „pókkal” sokkal fontosabb, mint a valódi beosztás. • Leginkább a családi, baráti kapcsolatokon alapuló kisvállalkozásoknál figyelhető meg. • Előnye a döntések gyorsasága. A jó működés záloga a bizalom, az empátia és a motiváció. Az ilyen szervezetben általában szívesen dolgoznak a munkatársak.

12. A „tevékenységközpontú” kultúra: Apolló

13. Döntően a szervezetben betöltött szerepre, a tevékenységre, a munkakörre koncentrál, nem pedig a személyekre, akik ott dolgoznak. • A tipikus karrier: valaki elkezd dolgozni az egyik oszlop alján és végigjárva a szamárlétrát, felküzdi magát a timpanonra. • Felfelé megy az információ, lefelé az utasítás. • Az Apolló-kultúra jól működik olyankor, ha a jövő nagy biztonsággal előre látható, tervezhető. A stabilitás és tervezhetőség a két kulcsszava ennek a kultúrának.

14. Az eredményközpontú kultúra: Athéné

15. A teljes szervezet rugalmasan kapcsolódó egységek hálózata, amiben minden egység javarészt öntörvényű, de meghatározott felelőssége van a teljes szervezet stratégiájának megvalósulásában. • A vezetés és a személyek közötti konfliktusok ritkák, a munkatársak kölcsönösen elismerik és tisztelik egymást. • Jellemző tanácsadó cégeknél, hirdetési ügynökségeknél, stb.

16. A személyiségközpontú kultúra: Dionüszosz

17. A szervezet van azért, hogy az egyének saját céljaikat is megvalósíthassák. • A csillagok általában magasan képzett szakemberek, akik létrehozzák a szervezetet azért, hogy egyéni céljaikat olcsóbban, jobban tudják elérni. (pl. ügyvédek) • Ebben a szervezetben öröm dolgozni, hiszen a személyiség és annak autonómiája áll a középpontban.

18. 2. Szervezeti kommunikáció 2.1 A kommunikációról általában: • Elengedhetetlen a túléléshez • A kommunikáció latin eredetű szó: • communis (mn.) = közös, általános • communitas (fn.) = közösség • communicatio = 1. közzététel 2. teljesítés 3. gondolatok közlése a hallgatókkal

19. 2.2 A kommunikáció alapelemei: 1. a közlő 2. az üzenet 3. az eszközrendszer 4. a nyelv 5. a közeg 6. a befogadó

20. A társadalom nagy intézményrendszeri mindegyikének van kommunikációs aspektusa. Az egyes intézményrendszereknél: - alapvető (pl. tudományok, művészetek, oktatás, egyházak), másoknál viszont - eszközjellegű (gazdaság, politika, igazságszolgáltatás, közigazgatás, egészségügy, sport, erőszakszervezetek).

21. A szervezet kommunikációja egyszerre • belső (intern) és • külső (extern). Egyszerre zajlik • formális és • informális csatornákon.

22. Hatékony kommunikációs eszközök, pl. • Nagy plénumnak tartott tájékoztatók • Workshop-ok (műhelymunka) • Személyes beszélgetések • Megbeszélés vezetőkkel és munkahelyi irányítókkal • Csoport- és osztálymegbeszélések • E-mail és más információs technológia alkalmazása • Vezetői prezentáció • Vállalati hírlevél és belső újság • Információs csomag • Dolgozói kézikönyv • Új dolgozók orientációja • Újító és javaslattevő program

23. Kevésbé hatékony kommunikációs eszközök, pl. • Információs telefon-vonal • Dolgozói folyosói pletyka • Videó • Tájékoztató tábla • Helyi újság és televízió

24. A kommunikáció funkciói: • informálás - kontroll • meggyőző funkció • érzelmi funkció • motiváló funkció A kommunikáció síkjai: • tartalmi és • emberi sík

25. Köszönöm a figyelmet! D. Fizel Natasa