A magyar szervezeti kultúra jellemzői

1. A magyar szervezeti kultúra jellemzői 1) A szocializmus öröksége (‘80-as évek eleje) • Erősen centralizált döntéshozatal • Erős formalizáltság és szabályozottság • Uniformizált lineáris-funkcionális szervezeti struktúrák • Azonos osztályok, csoportok • Uniformizált koordinációs technikák ↓ intenzív hatalmi kultúra

2. A hatalmi kultúra jellemzői: • Bizalomhiány • Autokratikus vezetési stílus • Kockázatkerülés • Felelősségtől való ódzkodás

3. ’90-es évek közepe, vége: A vezetés tiszteletének kérdése Negatív eredményű, gyenge tiszteletet mutató felmérés. Emberi értékekre vonatkoznak. Probléma: nincs hagyományos értelembe vett menedzseri réteg, sokszor a tulajdonos = menedzser. POZITÍV VÁLTOZÁSOK LEHETNEK!

4. Döntési pontok teljesítettsége nincs megoldva Információgyűjtés és döntés távoliak egymáshoz képest. Okok: • Intenzív hatalmi kultúra »» vezetők nem merik a döntést kiadni a kezükből • Beidegződések miatt az alsóbb vezetők nem vállalják a felelősséget

5. A vállalati hűség kérdése A vállalati hűség magas, de nem biztos, hogy pozitív okokból. Okok: • Magas munkanélküliségi ráta kiváltja a hűséget • Változásoktól való félelem • Magas fokú motiváltság

6. Szervezeti kommunikáció hiánya Információk a vezetőknél megrekednek » demotiváltság. Még élesebb ez a tényező a vegyes tulajdonú vállalatoknál. Írásos dokumentálás a domináns.

7. 2) Állami befolyás/történelem hatása Személyes, társadalmi kapcsolatok fontossága » korrupció. Oktatási rendszer hatása és öröksége: „Porosz sajátosságok”, ez megalapozza az egyirányú kommunikációt. Nem veszi figyelembe az önálló gondolatokat » még nagyobb hierarchia » kockázatkerülési hajlandóság növekedése.

8. 3) Nemzeti kultúra hatása a szervezetre Minél nagyobb a nemzeti kultúrák közötti távolság, annál jobban különbözik a szervezeti kultúrájuk is a vállalatoknak. Pl.: osztrák-magyar kultúra hasonlósága » Osztrák-Magyar Monarchia maradványa.

9. Kulturális modellek Hofstede dimenziói (1991): A nemzeti kultúrák vállalati sajátosságaira gyakorolt hatásait vizsgáló elmélet. 4 dimenziót különböztet meg: • individualista↔kollektivista • kicsi↔nagy hatalmi távolságok • bizonytalanságelkerülési hajlandóság erős↔gyenge • férfias↔feminim kultúra

10. Individualista mindenki magára vigyáz önmeghatározás szabad vélemény nyilvánítás „Én” érzés a szervezet a személyes időbeosztásra, szabadságra és változatosságra helyezi a hangsúlyt hangsúly az egyénen laza szociális keretek Kollektivista a csoport vigyáz a tagjaira a személyt a közös szociális kapcsolatok határozzák meg harmónia „Mi” érzés a szervezet a képzést, a szakmai ismereteket hangsúlyozza elkötelezettség a csoport felé kollektív szociális keretek 1. dimenzió:

11. Magyarország: Kollektivista, de vannak olyan területek, ahol ez pont ellentétes. Pl.: az elit réteg kiválasztása a vezetői rétegbe. Japán: Teljes mértékben kollektivista. Fontos a harmónia, illetve a közösségbe tartozás. A legnagyobb szégyen az innen való kizárás.

12. Kicsi hatalmi távolság hit az egyenlő jogokban kölcsönös függőség a hatalom legitim szerepeken alapszik a hatalommal rendelkezők a többiekkel hasonlóak decentralizáció a főnök „segítő demokrata” Nagy hatalmi távolság hatalomban lévőknek privilégiumok Az emberek egymástól függetlenek a hatalom erős szerepeken alapszik a hatalmon lévők erősebbek centralizáció a főnök autokrata 2.dimenzió

13. Magyarország: A társadalomban mindenhol nagyok a hatalmi távolságok az oktatástól a kommunikációig, de nem ezt nem tartják jónak az emberek. Ezt a tényt sok multi próbálta eddig is megtörni, sikertelenül. Japán: A hatalmi távolság nagy, elsőbbséget élveznek, magasabb rendűnek tekinthetőek az idősebb korosztály tagjai.

14. Gyenge bizonytalanság- elkerülési hajlandóság nem igényli az előreláthatóságot bizonytalanság tagadása alacsony stressz kevés szabály az agresszivitás elutasított másság elfogadása motiválás: célkijelöléssel Erős bizonytalanság- elkerülési hajlandóság igényli az előreláthatóságot a bizonytalanság ijesztő sok aggódás formális szabályok agresszivitás elfogadott mindenre választ akar motiválás: megbecsülés, biztonság 3. dimenzió

15. Magyarország: A mérték hazánkban magas, illetve erős, az emberek félnek a változástól. Ezek fejlődése, változása azonban lehetséges. A magyarok rosszul tűrik a bizonytalanságot, nehezen barátkoznak meg az ismeretlen dolgokkal Japán: A magas bizonytalanságkerülési mértékű országok közé tartozik.

16. 4. dimenzió Férfias • törekvő magatartás • anyagi sikerek fontosak • törtetés • határozott, agresszív viselkedés • verseny, teljesítmény • világosan tisztázódott nemi szerepek • nagy és gyors Feminim • szerény viselkedés • törődés másokkal • védelem • kompromisszum • szolidaritás, egyenlőség jellemzi • rugalmasan nemi szerepek • kicsi és lassú

17. Magyarország: Teljes mértékben férfias jelleg, melynek a legfőbb megjelenési formája a férfi vezetők aránya. Ez a tény azonban sok ezzel a témával foglalkozó szakember szerint változhat. Japán: Férfias.

19. Pillanatfelvétel Magyarországról(Globe eredmények az 1-7 skálán 61 résztvevő ország átlagával összehasonlítva)

20. Hall és Hall kultúramodellje (1989) A modell a kultúrák idődimenzióit figyeli. Magyarország: • Polikronikus: az emberek megpróbálják tartani a határidőket, de ezek teljes betartása mégsem jellemző. • Múltorientáltak: inkább a múltba tekintenek vissza, ahelyett, hogy a jövőt nézzék. • Rövid távú gondolkodás: ez összefügg a magas bizonytalanságelkerülési hajlandósággal.

21. Japán: • Monokronikus: fontos a pontosság a szervezeti életben. • Múltorientált: ugyanúgy, mint a magyar szervezeti kultúra a múltba tekint vissza. • Hosszú távú gondolkodás: ez jellemzi alapvetően egész Ázsiát, melynek a gyökereit a vallásban kell keresnünk (Konfuciánus gondolkodás).

22. Magyarország és Japán kapcsolata • Hagyományos baráti kapcsolat - 1869-től diplomáciai kapcsolat - 1960-tól követségek - rendszerváltás után ugrásszerű fejlődés

23. Magyarország és Japán kapcsolata • Gazdasági kapcsolatok - beruházások - technológiai együttműködések - japán nagyvállalatok letelepedése - intenzív külkereskedelmi kapcsolatok

24. Magyarország és Japán kapcsolata • Kulturális kapcsolatok - 1973: kulturális együttműködési egyezmény - 1991: Japán Alapítvány, JOCV >kiállítások, bemutatók szervezése - 1992 és 1997: vízummentességi egyezmények

25. Magyarország és Japán kapcsolata • Turizmus - Évente kb. 100.000 japán turista érkezik Magyarországra - Kb. 1000 fős japán közösség >70 %-a Budapesten él

26. Irodalomjegyzék • Heidrich Balázs: A vállalati kultúra magyar sajátosságairól. Vezetéstudomány, 1997. • Magyarországi Japán Nagykövetség honlapja http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/relation/relation.htm • Jarjabka Ákos: Vizsgálatok a szervezeti kultúra témakörében http://www.ktk.pte.hu/oktatok/akos/akos.pdf • Geert Hofstede: Hofstede dimenziói http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Dimenzio_Hofstede.html • Magyarországi Japán Nagykövetség Honlapja http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/relation/relation.htm • Consultating Magazin

27. Köszönjük a figyelmet!