Orvos l ás

1. Orvoslás Szekeres András Márk

2. Kulturális antropológia • Antropológia két tudományágat jelöl: • Embertan, amely az embert, mint fizikai objektumot vizsgálja • Népszokások tudományát. Ez a kulturális antropológia • Kulturális antropológia jó példája annak, amikor az intézményi, történelmi keretek befolyásolják egy tudomány működését.

3. A kulturális antropológia hagyományosan a „bennszülöttek” vizsgálatával foglalkozik. • Kezdetét a jezsuiták jelentették, akik tanuló és tanító rend voltak. A dominikánusok inkvizíciós módszerei sikertelenek voltak a gyarmati népek megtérítésére. A jezsuiták megtanulták a bennszülöttek szokásait, megismerték hiedelmeiket, majd ezt kihasználva térítették meg őket a kereszténységre. • Mai napig fő fókuszban a bennszülött népek közt végzett terepmunka áll.

4. Ndembuk • Közép-afrikai bantu törzs. Félnomádok: 5-10 évre telepednek le egy helyen. Környező falvak szövetséget alkotnak. • Matrilineáris társadalom, a leszármazást női ágon vezetik. • Nincs sehol olyan matriarchális társadalom, amit el szoktak képzelni, hogy minden fordítva van. • Férfiak a vezetők. A vadászat mindig férfi feladat, és a vadászat mágikus, vallásos, szemben a gyűjtögetéssel, ami a nők feladata. Valószínűleg azért, mert a vadászat kiszámíthatatlan.

5. Családi feszültségek • Az asszony a férj falujában él. • Néhány más néppel ellentétben, a gyerekeknek nem kötelező az anyjai rokonaikhoz költözniük, de gyakran ez történik. Minden házasságban a két rokonság között huzavona van a gyerekekért. • Az anya hamarosan követi gyermekeit, ezért rendkívül magas a válások száma. • Ez a példa is jól mutatja, mennyire alaptalan a „primitív” társadalom jelzőt használni. Ilyen nincs.

6. Isoma rítusa • A betegség tünete női terméketlenség, vagy többszörös vetélés. • Az Isoma tehát termékenységi rítus. • Ősök szelleme (árnya) elégedetlen, mert elmulasztott valaki valamilyen kötelességet. Ezért elfogja az árny, és szerencsétlenséget hoz rá. • Férjével élő asszony teljesít egy elvárást (asszony a férje kedvében jár), de nem teljesíti azt, hogy az anyja faluját népesítse. A betegség okának egy megharagított anyai ágú árnyat tartanak.

7. Leggyakrabban a megharagított rokon az anya vagy nagyanya, aki egy (már elhunyt) felmenőjét küldi az asszonyra. • A rítus során kiengesztelik az anyai ősöket, és egyben tudatosítja az asszonyban, hogy végső soron kihez is tartozik. • Több „betegség” is okozhat meddőséget, azt, hogy most miről is van szó például varázsló jóslással határozza meg.

8. A rítus (betegség) közössége • A rítust viszont nem varázsló (vagy pap, vagy sámán) vezényli le. Minden betegségnek mások a szakértői. • Ha valaki átesik a „kúrán”, ő maga is a rítus szakértőjévé válik. • A rítusban tehát azok segédkeznek, akik már átestek a rítuson (vagy közeli rokonuk átesett rajta). • A bajt okozó árnyról is azt tartják, hogy egy olyan női őse az asszonynak, aki életében átesett az Isoma rítusán.

9. Rítus elemei • Mindennek szimbolikus jelentősége van. Ezeket maguk a megkérdezett ndembuk mondták el. • Sokszor népi szómagyarázattal indokolják a szimbólumokat. Ezek legtöbbször tévednek a szó eredetét illetően. • Isoma név magyarázata: ku-somoka szóból ered, amely „kicsúszni kötésből” jelentésű. • Illetve lufwisha szóból, amely azt jelenti, hogy „halott gyereket szülni” vagy „gyermekek sorban elhalálozása”.

10. Orvosságok • Vadonban gyűjtik be őket, legtöbbjük faháncs. • Kapwipu fa, mert kemény a fája, így erőt és egészséget ad. • Gyümölcstermő fák, mert termékenyek. • Mulendi fa, sima a felülete, nehéz megmászni, lecsúsznak róla. A beteg gyerekei is idő előtt kicsúsznak. A betegség csússzon le a betegről. • Ha egy szimbólumot megjelenítenek ku-solola, akkor már nem káros. Ha megnevezzük a betegséget, azzal már félig meg is gyógyítottuk.

11. Rítus helyszíne • Óriáspatkány vagy hangyászsül üregénél tartják. Mindkét állat elzárja odúja bejáratát. Fel kell nyitni majd, mint ahogy az asszony termékenységét is. Mindezt egy folyó forrásánál. • Két gödröt ásnak, és összekötik őket egy alagúttal. Az egyik a „tata” forró (a rossz), a másik „ku-fomwisha” vagy „ku-fomona” a „lehűteni”, illetve „háziasítani”. A meleg a betegséget jelenti. • Két tűzhely, az egyik férfi, a másik női, az alagút két oldalán. • Orvosságokat is szétosztják hideg és meleg orvosságokra.

12. Rítus értékelése • Rengeteg korrespondenciális elemet találhatunk benne. • Hideg/meleg, halál/élet, vörös/fehér baromfi, férfi/nő • Ezek a szimbólumok kontextus függőek. Három irányban is van térbeli tagozódás. • Például a fehér tyúk, vörös kakas három tagozódásban is szerepel: hosszantiban a vörös kakas a boszorkányság és halál, széltében a vörös kakas férfi, függőlegesen pedig a vörös kakas orvosság, amit fentről öntenek, míg a fehér tyúk a gyermeket jelképezi és a beteghez kapcsolódik.

13. Egyiptomi orvoslás • Művelői: papok, varázslók és orvosok (swnw, kiejtve sounou) • Swnwk alkalmazottak voltak, építkezéseken, hadseregeknél dolgoztak. • 1165-ből egy thébai építkezésnél maradt fenn bérelszámolás, itt egy swnw egy munkás bérének harmadát kapta. Valószínűleg hálapénzt is kaptak. Időnként magas rangig vitték. • Ingyenes gyógykezelésről beszél Diodórosz, amit az állami alkalmazásban álló orvosok biztosítanak.

14. Hérodotosz II.84. • „Az orvoslás tudományát úgy osztották fel, hogy náluk az orvosok nem több, hanem csupán egyféle betegség gyógyításával foglalkoznak. Így aztán minden hely tele van orvosokkal; egyes orvosok a szemet gyógyítják, mások a fejet, ismét mások a fogat, van, aki az altesti bajokat, s van, aki a belső betegségeket”

15. Az egyiptomi orvoslás elmélete • A szív a szervezet központja: keringés, gondolkodás, légzés. A levegő fontosságával tisztában voltak. • A szív keringet mindenféle testnedveket a metu nevű csatornákon keresztül, a többi szervhez, és onnan pedig a test felszínére. Nem különböztették meg a véredényeket, idegpályákat, stb., mind metu volt. • Így termelődik az izzadság, a vizelet, a könny, a sperma, stb.

16. A betegségek is a metukban terjedtek, amikor romlott szubsztanciát, az úgy nevezett uhedu elkezdett elterjedni. • Mivel a betegség és romlás a halottat és az ürüléket is jellemzi, ezért úgy gondolták, hogy az uhedu a székletből származik, a nem jól megemésztett ételből. • Ha a belekben az uhedu felhalmozódott, akkor túlcsordult és a felesleg a metukon keresztül eljutott a többi szervbe, amelyeket megbetegített.

17. A cél az uhedu eltávolítása vagy semlegesítése. Ezért például a seb gennyesedése jó jel, mert akkor az uhedu elkezdett eltávozni a testből. • Így a betegségeket alapvetően táplálkozási problémának látták, legtöbb gyógyszert enni kellett. Legkülönfélébb problémákra írtak fel hashajtókat. • Székrekedés veszélyes szerintük. Átlagos egyiptomi havonta három napon át hashajtót szedett, hogy megelőzze a betegségeket.

18. Orvoslás és mágia • A fő veszély, hogy rossz szellemek behatolnak a testbe, ezért sok ráolvasás és varázslat is tartozik a gyógyászathoz. • Ha szellem vagy isten okozta a bajt, csak isten távolíthatja el. • A sebkötözés volt leginkább gyakorlati, mivel ott a probléma oka nyilvánvaló volt.

19. Orvosi vizsgálat • Diagnózis fontos, azonban nem foglalkoznak kórtörténettel, a betegeket nem kezelik egyedi esetként. • A betegnek bizonyos testhelyzeteket kellett felvennie, mozdulatokat tennie, stb. • Kikérdezték a beteget. • Székletet, test hőmérsékletét, has puffadtságát is vizsgálták.

20. Orvosságok • Egyiptomi orvosságok jellegzetessége, hogy főként állati eredetűek voltak. • Néha felismerhető, hogy egy-egy anyagot csak adott betegségek kezelésére használnak, de a legtöbb esetben nem találunk szisztémát. • Strucctojás hasmenés ellen. • Holló vére őszülés ellen segít, mert a holló fekete. • Csődör spermája impotenciát gyógyítja. • Méz nagyon gyakori gyógyszer, különösen sebekre.

21. Bélféreg kiírtására „Más. Gránátalmafa gyökere. Dörzsöljék szét 5 ro sörrel. Hagyják állni egy éjszakát 15 ro vízzel. Kelj fel korán, hogy megszűrd egy ruhán át. Igya meg a [beteg] ember.” • Végeztek beöntést, inhalálást is. A gyógyszert az orvos állította elő.

22. Gyógyszer és mágia együtt • Bélféreg elleni gyógyítás: „Más. Nád…samesz növény ¼. Főzzék meg mézzel, fogyasszák el. A varázsige ellenük: >>oldoztassék le a teher, távozzék el a gyengeség, amelyet ebbe a gyomorba helyezett az, aki a hasán van, akit egy isten alkotott, egyellenség alkotott.<< Varázslatul szolgál ellene: >>szüntesse meg az isten azt, amit okozott a gyomromban<<„

23. Szépségápolás • Sokat foglalkoztak a szépségápolással. • Ősz haj befestése fekete borjú vérével. • Ráncok kisimítására kenőcsöket készítettek. • Kopaszságot is megpróbálták gyógyítani

24. Mezopotámiai orvoslás • „Tudományos” iskola. • Szövegei a betegségekkel kapcsolatos omenek. A legismertebb ilyen tábla a „Ha a ráolvasó a beteg házába lép…” sorral kezdődik. • Alaposan megvizsgálja a beteget, feljegyzi hőmérsékletét, pulzust, stb. Mindezeket omenekhez használja fel. • Asipu-nak nevezik az ezzel foglalkozókat, ami varázslót jelent. • Valószínűleg ráolvasásokkal megváltoztatni a kedvezőtlen jóslatokat.

25. Gyakorlati iskola • „Gyakorlati” iskola. • Szövegei úgyszintén omen szerűen vannak rendezve, de ezután részletes orvosnak szóló utasítások következnek. • Következetes terminológia, sok szakkifejezés. • Lezárása a szövegnek legtöbbször „állapota javulni fog”, de van, amikor halált prognosztizálnak. • Nem vizsgálták meg a beteget, és nem értelmezi a tüneteket, hanem a tünetjegyzék alapján dolgozik. • Az orvosokat asu-nak nevezik. • Némi mágiát ő is végzett: rövid varázsigék, számmisztika a gyógyszer készítésénél, megfelelő időpont kiválasztása, stb.

26. Minden szöveg az óbabiloni kor orvosi gyakorlatát tükrözi. Ezek hagyomány folyamában másolt szövegek. • Lehet, hogy a praxis eltért a szövegektől, és az külön fejlődött, de nem túl valószínű. • Az idő folyamán az asipuk szerepe egyre erősödött az asukhoz képest. • Az asipuk tudósok, az udvarban helyezkedtek el. • Az asuknak saját istenük se volt, nem presztízses szakma. Négy legelső szakma egyike: jövendőmondó, orvos, kocsmáros, és pék.

27. Gyógyszerek • Gyógyszerek főleg hazai termékekből állítják elő, tehát népi orvoslásról van szó. • Főleg füvek, néha állati részek. • Sörbe, ecetbe, mézbe vagy faggyúba keverték. • Lenyelték, vagy beöntéssel, vagy végbélkúpként adták be, esetleg borogattak vele. • Számos hashajtó, vizelethajtó, köhögés elleni szer van • Sammu „füvek” szó gyakran „gyógyszer”-t jelent.

28. Császármetszésért kivégeztek egy orvost, óbabiloni korban. • Sebészet nagyon kezdetleges. • Szülészetet asszonyok végzik. • Hammurapi kódexról azt tanítják, hogy szemhályog-operációról van benne szó. Ez félreértés, köpölyözésről van szó.

29. India: Azsurvédikus gyógyászat • Azsurvéda: az élet tudománya. • Alapja a dósák, a testnedvek, egyensúlyának fenntartása. Lelki, érzékszervi és elmebéli kiegyensúlyozottság is célja (mentálhigiénia) • Az embert holisztikus egészként kezeli: az egészséghez jókedvűnek és lelkileg magasztosnak is kell lenni.

30. Test meghatározó tényezői • Három dósa, vagyis testnedv • Nyák • Epe • Levegő • Egyéni jellemvonás, hogy mely(ek) van(nak) túlsúlyban (összesen hét féle embertípus van e módon) • Mindez sokban hasonlít az arisztotelészi négy testnedv elméletre. • Testet felépítő hét dhatus (szövettípus): emésztőnedv (nyirok, de néhol a nyál), vér, izom, zsír, csont, csontvelő, nemző folyadékok

31. Ómenek és karmikus bűnök • „Ha a beteg küldönce pap vagy tudós ember, egészséges, tiszta, jól öltözött és lóháton érkezik, akkor a beteg meg fog gyógyulni. Ha ellenben a küldönc eunuch, tisztátlan személy, szamáron, tevén vagy bivaly hátán érkezik, ha zavarában követ, vagy fadarabot szorongat a kezében, esetelg bicskát vagy piros virágot, vagy locsog és kiabál, akkor a beteg állapota reménytelen” • Beteg álmai is ómenek, de ezek imádsággal, elmélkedéssel és jótékonykodással hatástalaníthatóak. • A betegségek elsődleges okai a karmikus bűnök. Ezek adják a betegség táptalaját.

32. Négy gyökér tana • Tibetiül ránk maradt indiai gyógyászati könyv, ez is a három testnedven alapul. • Betegtől 29 kérdést kell megkérdezni (mikor betegedett meg, miket evett, mikor fáj jobban, mit mozgott) • Megvizsgálták pulzusát, nyelvét, vizeletét. A pulzusvizsgálat valószínűleg kínai hatás, nem indiai. • Beismerték, hogy a négyszáz ismert betegségből negyvenet nem tudnak gyógyítani.

33. Anatómia: életközpontok (homlok, nyak, mellkas, köldök, ivari központ) ebből csövek járják be a testet. A vérkeringést, idegrendszert egy rendszernek tekintették, életerő és a három testnedv keringett a csövekben. • Szél öt székhelye: agy, mell, szív, gyomor, altest. • Az agyban lakozó szél támogatja a légzést, a járást, fenntartja az éles látást, visszatartott élelmet székletté alakítja, továbbá büfögést és csuklást okoz. • Mellben lakó szél átterjed az orra, nyelvre, segíti a beszédet, erő, kitartás és jó memória forrása • Stb. • Ha azonban ezen testnedvek egyensúlya felbomlik, ártalmassá válnak.

34. Ibn Sina (Avicenna) • Kelet perzsiában született, Ismaili családban. 980-1037 • 16 éves korában már orvos volt, megtanulta a koránt és különféle tudományokat. • Miután a herceget meggyógyította, szabad hozzáférést kapott a királyi könyvtárhoz. • Gyakran kellett menekülnie politikai okokból.

35. Alapvetően görög eredetű orvoslással foglalkozott. • Al-Razi hatott rá, dokumentálta praxisát. • Elméleti és gyakorlati részre osztotta az orvoslást. • Szerinte az orvosláshoz ismerni kell az emberi test felépítését. • Sokat fejleszt az anatómián és külön diszciplínának tekinti a sebészetet.

36. Ember boncolása alapvetően tilos volt, bár azért volt rá példa. Disznó boncolásából sokat tanultak (bár ugye annak az érintése is tilos). Felismerték, hogy hasonlít a belső felépítése az emberéhez, és azt is, hogy azért, mert úgyszintén mindenevő. • Pszichoterápia, diéták és testedzés is szerepel a gyógymódok között nála. • Altatóval kísérletezett műtéteknél • Állatkísérleteket folytatott.