1 / 22

Az endokrin rendszer

Az endokrin rendszer. Lukáts Ákos 2009. 05. 06. (lukats@ana2.sote.hu). A hormonális szabályozás.

avalon
Download Presentation

Az endokrin rendszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az endokrin rendszer Lukáts Ákos 2009. 05. 06. (lukats@ana2.sote.hu)

  2. A hormonális szabályozás Endokrin: a sejtek által termelt szabályozó anyagok (hormonok) a véráram útján jutnak el célsejtjeikhez, ahol specifikus receptorhoz kötődve váltják ki hatásaikat. Ha a hormont termelő sejt idegsejt, neuroendokrin szekrécióról beszélünk. Egyes hormonok, mediátorok féléletideje annyira rövid, hogy csak a termelő sejtek közvetlen közelében fejtik ki hatásaikat:parakrinszekréció. Ha a sejt saját magát szabályozza humorálisan, akkor autokrinszekrécióról beszélünk (pl: immunsejtek). endokrin parakrin autokrin

  3. A fontosabb endokrin mirigyek Az endokrin rendszer jelentős része az idegrendszer befolyása alatt áll: hypothalamus-hypophysis rendszer

  4. Hypothalamus A központi szabályozás Idegi hatások Hypothalamus Hypophysis Endokrin mirigyek Célsejtek

  5. Hátsó lebeny: neurohypophysis Idegi eredetű struktúra. A hypothalamus két magja, a n. supraopticus és paraventricularis sejtjei két hormont termelnek, oxytocint és vasopressint. Ezek a sejtek axonjain keresztül jutnak el a hypophysis hátsó lebenybe, ahol a keringésbe ürülnek. Vasopressin (ADH – antidiuretic hormone) növeli a vérnyomást, fokozza a veséből a víz visszaszívást. Hiánya: diabetes insipidus. Oxytocinméhkontrakciót okoz (pl: szülés).

  6. Első lebeny: adenohypophysis SejtHormon Somatotroph Növekedési h.(GH, STH) Lactotroph Prolactin Corticotroph Adrenocorticotrop h. (ACTH) Thyrotroph Thyroid-stimulating h. (TSH) Gonadotroph Luteinizing hormon (LH) Folliclus stimulating h. (FSH) ??? Melanocyte stimulating h. (MSH) Releasing and inhibiting factors

  7. Növekedési hormon (GH, STH) A szervezet növekedését és metabolismusát befolyásolja Túlműködés Csökkent működés

  8. A vese felső pólusa felett helyezkedik el. Kéregreésvelőre osztható. A velő katecholaminokat termel:adrenalin, noradrenalin és dopamin. (vasoconstrictio, vérnyomás emelkedés, növekvő szívteljesítmény – elsősorban sokkos állapotban aktivizálódnak). A kéreg szteroid hormonokat termel:glukokortikoidok, mineralokortikoidokéssexuálszteroidok. Csak a glukokortikoidok termelését befolyásolja érdemben a hypohysis (ACTH). A mineralokortikoidok főbb szerepe a Na/K szint és a Ph beállítása (Nátriumot szív vissza a veséből, helyette káliumot és hidrogéniont szekretál). Mellékvese 1

  9. Mellékvese 2 mineralokortikoidok glukokortikoidok szexuálszteroidok katekolaminok

  10. Glukokortikoidok CRH A glukokortikoidok növelik a vércukor- és a vérlipidek szintjét, katabolikusak,immunszupresszív hatásuk van, elnyomják a gyulladásos választ is. ACTH Cushing-szindroma

  11. A pajzsmirigyhormonok T3 (aktívabb), T4. Gyorsítjákaz anyagcsere folyamatokat, potencirozzák a katekolaminok hatását: növelik a vérnyomást, és a szívfrekvenciát. Szükségesek a megfelelő növekedéshez, és több szervrendszer (pl: idegrendszer) megfelelő fejlődéséhez. Jodid ion szükséges a szintézisükhöz. kreténizmus

  12. Szexuálszteroidok: ffi: tesztoszteron A here Leydig- sejtjei termelik. szükséges a ffi. irányú nemi differenciálódáshoz (belső- és külső ffi. nemi szervek), a spermatogenezishez, növeli a szexuális aktivitást. Anabolikus, elősegíti az izmok fejlődését. (NDK-s úszónők)

  13. Szexuálszteroidok: nő: menstruációs ciklus GNRH stimulálja az LH és az FSH termelését az adenohypophysisben. Az FSH a tüsző éréséhez szükséges, az„LH csúcs” váltja ki az ovulációt. A folliculáris sejtek (granulózasejtek)ösztrogént, a corpus lutheum sejtjei az ovuláció után progeszteront és ösztrogént termelnek. Ciklikus szekréció – női nemi (menstruációs) ciklus. Az ösztrogén és a progeszteron megfelelő szintje szükséges a terhesség fenntartásához, az emlő növekedéséhez, és a prolactinnal együtt a tej kiválasztásához. Az orálisfogamzásgátlók extraösztrogént és progeszteront juttatnak a szervezetbe, amely elnyomja az LH és az FSH termelését, így megakadályozza az ovulációt.

  14. Hasnyálmirigy A Langerhans-szigetek inzulint (B-sejtek) és glucagont (A-sejtek) termelnek (többek között). Általában antagonistaként működnek. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, néhány sejt a glukózt csak inzulin jelenlétében tudja felvenni. Anabolikus, glikogént és lipideket raktároz. E hormonok termelése NEM áll a hypophysis ellenőrzése alatt!(portalis glükóz, lipid és fehérje).

  15. Inzulin Az inzulin hiánya a diabetes mellitus. A vércukorszint magas, ketontestek jelennek meg a vérben. A glükóz megjelenik a vizeletben is: ozmotikus diuresis (diabetes). A vizelet édes (mellitus). A beteg lefogy, mert a sejtek „éheznek” a magas cukorszint ellenére.

  16. A kálcium szint szabályozása A hypothalamustól függetlenek, a szérum Ca++ és foszfát szintje szabályozza a hormonok kiválasztását. D-vitamin: elsősorban a vese termeli, növelia Ca++és P-szintet. A növekedéshez és a csontosodáshoz nélkülözhetetlen (angolkór) Calcitonine: a pajzsmirigy C-sejtjei termelik, csökkenti a Ca++szintet. Parathormon: a mellékpajzsmirigy termeli, növeli a Ca++, de csökkenti P-szintet.

  17. Ajánlott irodalom Wenger T (szerk): A makroszkópos és mikroszkópos anatómia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bp, 2008 Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990 NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004

More Related