Download
1 / 28
280 likes | 417 Views
Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika. Struktúra. Fogalma: Szerkezet, felépítés, alkat Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben a részegységek homogénebbé válnak Gazdasági struktúra – jellemzése statisztikai adatok segítségével
E N D
Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika
Struktúra Fogalma: • Szerkezet, felépítés, alkat • Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben a részegységek homogénebbé válnak • Gazdasági struktúra – jellemzése statisztikai adatok segítségével pl. egyes ágazatok részesedése a GDP-ben, foglalkoztatottak megoszlása, beruházások és termelés ágazati és területi megoszlása - elemzése: pillanatnyi állapot időbeli összehasonlítás (folyamatokra való következtetés) országok, régiók közötti összehasonlítás - hagyományos felosztás: primer, szekunder és tercier ágazatok illetve: ipar, építőipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, posta és távközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás és egyéb anyagi tevékenységek
Strukturális változások • összetett jelenség, a gazdaság dinamizmusának megnyilvánulása és hordozója • Az egyes szerkezeti elemek eltérő érzékenységgel reagálnak a strukturális változásokra • három csoportba osztható: a) intézményi változások b) a piac kínálati oldalán fellépő tényezők c) a piac keresleti oldalán fellépő faktorok • szereplői: gazdasági szereplők, akik reagálnak és alkalmazkodnak a változásokra • a struktúrát alakító tényezők más- és más súlyt kaphatnak, eltérő konstellációban különböző következményekkel járnak, közös hatásmechanizmusuk nem írható le egyszerű összegezéssel
Intézményi változások • adórendszer egyes elemeinek változása - az adó formái, tételei, szerkezete • Nyugdíjbiztosítási, társadalombiztosítási rendszer változása (megtakarítások formája, nagysága) • termelés szabályozása - árszabályozás - minőség és biztonsági követelmények, normák, szabványok előírása - közüzemekre rótt ellátási kötelezettség - természetes monopóliumok szabályozása • nemzetközi kereskedelem intézményrendszerének változása – liberalizálás • Árfolyamszabályozás Deregulációs hullám indulhat el!!!
A piac kínálati oldalán ható tényezők • termelési tényezők kínálatában bekövetkező változások • A tényezőárak viszonylagos nagysága • helyettesítési törekvések • Munkaerőpiac állami szabályozása • Termelékenység növekedésének ágazati eltérései (két hipotézis)
A piac keresleti oldalán ható tényezők: • háztartások kereslete - jövedelem és kereslet összefüggése (Engel) - preferenciák változása (társadalmi léptékű) - árarányok (kevésbé jelentős tényező, mert a helyettesítés döntő részben ágazaton belül megy végbe) • vállalatok kereslete - beruházási javak kereslete - beruházási célok - beruházás megoszlása bővítő, ill. pótló jellegű beruházásra - a beruházás naturális megoszlása • állami szféra - kereslete (közösségi kereslet) - elosztási folyamatok szabályozása - allokációs folyamatok szabályozása
Struktúra változása: • graduális (az átalakulás egymásból és egymásra épülő lépések sorozataként megy végbe) A struktúrapolitika tárgya • Paradigmatikus (a gazdaság szerkezetének radikális változása például technikai korszakváltás eredményeként) Kezelése: általában modernizációs program keretében történik
Struktúrapolitika funkciói • Általában: elősegítse a gazdaság kívánatos átalakulást • Offenzív funkció: a piac vezérelte változásokat gyorsítja • Defenzív funkció: az átrendeződés folyamatát feltartja, vagy fékezi politikai, stratégiai, regionális gazdasági szempontok miatt.
A modern gazdaságok struktúrapolitikájának közös jegyei: • Közös alapelv: a szubszidiáris jelleg (rásegítő) • a struktúrapolitika inkább csak reagál a szerkezeti változásokra, mintsem tervszerűen alakítja • A piai mechanizmust korrigálja a kielégítően gyors struktúraváltás érdekében • A hatékonyság növelése a domináns cél, ez csak szociális, regionális érdekek miatt sérülhet
Célok: • Piaci hatások kiváltotta szerkezeti változások befolyásolása (termelékenység növekedése, gazdasági növekedés gyorsulása, nemzetközi versenyképesség emelkedése, stb) • A strukturális változások nemkívánatos mellékhatásainak csökkentése, kezelése • A szerkezeti változások regionális hatásának ellensúlyozása
Struktúrapolitika eszközrendszere: • a gazdálkodás keretfeltételeit alakító (rendszerpolitika) - ezek általában kötelező érvényűek • A piaci szereplők egyéni döntéseinek befolyásolása (folyamatpolitika) - ezek általában választást engednek, az egyéni érdekeket célozzák meg
Rendszerpolitikai eszközök: • gazdasági alkotmányozás (általános keretfeltételek) Tulajdoni rendszer (államosítás/privatizáció) Versenytörvény (mentesítések/mentességek kiküszöbölése, reguláció/dereguláció) • gazdasági rendeletek (külön szabályozás) szabályozás (ágazati szabályok, tényezőpiacok szabályozása) rendelkezési jog korlátozása (iparűzési törvény, környezetvédelmi előírások)
Folyamatpolitikai eszközök: • Közvetlen eszközök: a termelés mennyiségének kontingentálása ármegállapítás beruházások engedélyezési rendszere • Közvetett eszközök: keresletszabályozás: közösségi kiadások, adópolitika, külkereskedelmi politika kínálatszabályozás: infrastruktúrapolitika ingyenes közösségi szolgáltatások termelési költségek átvállalása beruházási hozzájárulások fizetési könnyítések
Struktúrapolitikai irányzatok: • Gyakorlat: az indítékok és célok hasonlósága, az eszköztár eltérősége • függ: az állam gazdasági szerepétől, a köztulajdonú vállalatok súlyától, az ipari szektor koncentrációjának mértékétől
USA • Elvileg: éles piaci verseny és az állam tartózkodása a beavatkozás különböző formáitól • Szűk tér a struktúrapolitika számára • Gyakorlatban: az állam aktivitása nemzetközileg nem jelentéktelen • szelektív támogatási rendszer (perspektivikus iparágak, kutatás és fejlesztés) - hadiipar • Ugyanakkor érvényesül protekcionizmus • Eredmény: kettős iparszerkezet
Nagy-Britannia • koncepcióját tekintve fordulatos struktúrapolitika • Alapvető változás 1979-től. Jellemzői: állam visszavonulása, az ipar szanálása, a piaci hatások akadálytalan érvényesülése, állami vállalatok reprivatizálása • Szigorú, önkorlátozó struktúrapolitika
Japán • zárt koncepciójú, rugalmas struktúrapolitika • Érvényesüléséről stabil intézményrendszer gondoskodik • Keretéül indikatív tervezés szolgál • két problémára összpontosít: a) segíti a válságban lévő, relatíve visszahúzódó ágazatokban a kapacitások csökkentését b) csúcstechnológiát képviselő ágazatok támogatása (kifejezetten polgári területekre koncentrál) • Iparpolitika világpiaci orientációja • Erős a gazdaság exportfüggősége
Franciaország • erőteljes állami beavatkozás • magán hordja a tervezés jegyeit • a struktúrapolitika kijelöli a fejlesztés súlypontjait (hadiipar, repülés, telekommunikáció), itt támogatja a termék és gyártmányfejlesztést, valamint az exportot • Napjainkban az elsődleges szempont a versenyképesség
Az Európai Unió struktúrapolitikája A kiemelt területek és a módszerek az idők során rendkívül sokszor változtak. Jelentős összegeket fordított a Közösség különböző célokra, változó hatékonysággal. Pozitív struktúrapolitika: célja a hatékonyságnövekedés és a modernizáció. A közvetlen támogatások mellett a piaci mechanizmusok minél olajozottabb működésének elősegítése. Közvetlen támogatások: Aválságiparágak közösségi szintű támogatása.Azacélipar kiemelt szerepe megszűnt, helyette csúcstechnológiai és K+F-el foglalkozó húzóágazatok preferálása. A technológiai rés problémája Japán lelassulásával háttérbe szorult. Ma: cél a növekedési feltételek javítása, amiben a közlekedéspolitika kap kiemelt szerepet (2010-ig 400 Mrd euró).
