B Á B O K K A L tanítani,

1. B Á B O K K A L tanítani, T Á R G Y A K K A L eljátszani FOKY OTTÓ BÁB- ÉS TÁRGYFILMJEI

2. I . A B Á B T A N Í T Ó Foky Ottó, aki eredeti foglalkozását tekintve tanító, saját szavaival élve, „berajzolta magát” az Iparművészeti Főiskola színpad szakára, ahonnan egyenes út vezetett a Pannónia Rajzfilmstúdióba 1956-ban. A bölcsőtől az iskoláig (1960) Foky Ottó feleségével és a bábokkal

3. Az elemisták számára a tananyagot nem közkeletű módon, hanem a táblán színes rajzokkal szemléltette. Nevelői tapasztalatait először a háború utáni magyar bábfilmezést elindító Imre István munkáinak bábtervezőjeként kamatoztatta (A bölcsőtől az iskoláig, A Didergő Király bánata, Szentgalleni kaland, Sosemvolt Király bánata). Sosemvolt Király bánata (1962) Szentgalleni kaland (1961) – jelenet a filmből és bábterv

4. Saját bevallása szerint legsike-rültebb és számára legkedve-sebb, egyedi bábterve a Szentgalleni kalandhoz készített hengertömb formájú bumfordi szerzetes- és lovag-karakterek voltak.

5. A hatvanas években már televíziós esti mesékben folytathatta mese-pedagógiáját. Foky olyan, Bálint Ágnes szerkesztette és írta, báb-meseszériákat tervezett és rende-zett mint az Egy világhírű vadász emlékiratai, a Mirr-Murr, a kandúr, A legkisebb Ugrifüles vagy a Makk Marci, illetve egész- estés mese- filmeket mint a Misi mókus kalandjai vagy az Éljen Szervác! Misi mókus kalandjai (1982)

6. Egy világhírű vadász emlékiratai – bábterv a Gyógykígyó című epizódhoz (1968) Mirr-Murr a Füles címlapján (1976) A Legkisebb Ugrifüles (1975) – bábterv a Világot akarok látni c. epizódhoz Egy világhírű vadász emlékiratai – Ottó és az oroszlán (1970)

7. Foky Ottó Jávorszky László operatőrrel Első két önálló rövidfilmje is népszerű tévésorozataihoz volt hasonló: a Siker és a Bohóciskola – főszerepeikben a jól ismert Foky-féle bábkarakterekkel – mesélve tanító, példázat jellegű történetek voltak. Bohóciskola (1965)

8. A Siker című filmben a lelkesen tapsoló rokonok gyűrűjében torkaszakadtából üvöltő csecsemőből az iskolai egyenkórus tagja, majd az éjjeli park szerenád-dalosa lesz. Sikerein fölbuzdulva már nem elégszik meg a szűk körű elismertséggel, hisztérikus ovációra vágyik. A beteljesülő álom tetőpontján, a karrier csúcsán, amikor a bábfilmben még az élő emberek lába is beindul a boogie-ra, zenész-sztárunk pályafutása váratlan dramaturgiai fordulattal szakad meg: bár még nem fagyott torkára az ének, eltemetik, szobrot is emelnek neki. Utcai plakátjára azonban már a soron következő, minden valószínű- séggel hasonlóan tiszavirág-életű sztárjelölt hirdetése kerül.

9. Siker (1962) A film a könnyen pótolható, gyorsfogyasztásra szánt sztárság intézményéről énekel, hogy óva intse a fiatalokat az olcsó sikertől.

10. Következő egyedi filmjében, a Bohóciskolában a tanító szándék még nyilvánvalóbb, hiszen a filmben azt követjük végig, ahogy az osztály bolondja, az órát békabrekegéssel megzavaró és a tankönyvben Petőfi arcképét gonoszul kidekoráló klasszikus rossztanuló, név szerint Holzinger, a helyi cirkusz szigorú, már-már szürreálisan hátborzongató bohóciskolájában tett látogatás során rájön, a kötelező bolondéria mégsincs ínyére, és végül Petőfi Sándor arcáról a firkákat jól nevelten leradírozza. Bohóciskola (1965)

11. I I . K É S , V I L L A , O L L Ó A B Á B M E S T E R K E Z É B E V A L Ó Nemzetközi animációs hírnevét mégsem ezekkel a szelíden didaktikus bábfilmek- kel, „fokys” karakterekkel alapozta meg. Ahhoz, hogy Foky Ottó az animációs új-hullám teljes értékű tagjává válhasson, Nepp József forgatókönyvíró és Tóth János operatőr alkotói együttműködésére volt szükség. A közös munkák újszerű- sége annak volt köszönhető, hogy Nepp ötlete alapján a filmek szereplőinek báb-figurák helyett hétköznapi használati tárgyakat választottak. Továbbá az is egyedivé tette ezeket a filmeket, hogy a magyar film újhullámának legendás operatőre, Tóth János ezeket a tárgy- filmeket a lágyan fényelt báb-mese- sorozatok színpadszerű fotografálása helyett játékfilmeket idéző módon, markáns stílusban fényképezte: kihasználta a különböző, a vízszintestől eltérő gépállások által létrehozott torz látószögeket, illetve kontrasztos fényeléssel erős térhatást tudott teremteni. Foky Ottó és Tóth János

12. A közös munka az Ellopták a vitaminomat című filmmel kezdődött 1966-ban. Ebben szerepet kap többek között két kesztyű, egy elemlámpa, egy nagyító, egy használt cipő és persze a napi vitaminforrás, egy mosolygós piros alma, amelyek a bábmester kezei között kelnek életre és válnak egy izgalmas akciófilm szereplőivé. Ellopták a vitaminomat (1966) A bábmester pedig nyugodtan behelyettesíthető magával a filmbeli kisfiúval, aki a végén jóízűen beleharaphat az eltulajdonított gyümölcsbe, vagy bármelyik gyerekkel, aki játék közben az otthoni tárgyakkal közvetlen kapcsolatba kerülve a gyakorlati hasznukon túl meglátja bennük antropomorf típusjellemüket: így lesz a bokszkesztyűből bumfordi bűnöző, a finom bőrkesztyűből pedig rafinált tolvaj.

13. La Desodora (1983) A gyerekek meséket játszanak el az esti fürdés alatt is: a La Desodora egy romantikus tragédiát helyez a habos fürdővízbe, a mosdókagyló peremére és a vécékagyló ülőkéjére; a fürdőszobai kellékek pedig a szappan és a parfüm tragikus kimenetelű szerelmi történetéhez statisztálnak.

14. A napi vitaminforrás köré szőtt akciómese és a fürdőszobai operafilmen kívül a bármivel bármit eljátszani, mesélni tudó alkotótrió következő filmjeiben földönkívüliek szemével is górcső alá vette az emberi társadalmat. A Bizonyos jóslatokban egy vacsora utáni romos vendéglőasztalon landol két robotlény. A helyzet, amit az asztal mutat, lesújtó: a földi élet megszűnt, az emberiség kipusztult. A film sci-fi műfajparódia, ahol az irreális környezet nem fényévekre van tőlünk, hanem az apró, gyerekhasználatra készült ufójátékok és a velük játszók szokatlan, alsó gépállású látószögének köszönhető. Bizonyos jóslatok (1967)

15. A Babfilm szintén a nem mindennapi perspektívának és szereplőválasztásnak köszönheti erejét. Ez a sci-fi zsánerparafrázis egy földönkívüli szemével, kívülről láttatja a babszemekben megjelenített fejlett emberi civilizációt, hasonlóan a gyerekhez, aki az ő saját, még külső, „ufó” szemszögéből látja az idegenszerű felnőttvilágot. Halkonzerv- és gyufás skatulya-autók nyüzsögnek a nagyvárosi forgatagban, miközben a szőnyeg- földeken borotvák szánta- nak; hétvégenként a tükör- tóban áztatják magukat a babszemek, a gyári dolgozók pedig az élet- veszélyes munka- körülmények ellen sztrájkol- nak az utcákon, a szódás palack végül könnyedén feloszlatja a tüntetést. Az idegen bolygóról jött külső szemlélőre azonban nincs szükségük a babfiknak, talán maguk is zavarba jönnének, ha szembesülnének céltalan nyüzsgésükkel. Babfilm (1975)

16. Babfilm (1975) Foky tárgyanimációi már nem a bábfilmek és mese- sorozatok burkolt nevelő-célzatával születtek. A rendező ezekben a filmek- ben a mindennel játszani és bármivel mesélni tudó gyerekek nézőpontját tette a magáévá. Ezek a filmek az animáció definíció- értékű „életre keltő” funkciójának iskolapéldái.

17. Ugyanakkor ezek a filmek az európai kortárs animációs nagymesterek, a cseh Jan Švankmajer vagy a lengyel Borowczik-Lenica páros megelevenedő tárgyai által kiváltott rémálomszerű, groteszk hatást teljesen nélkülözik. Foky ezen stop motion animációi nem egy nyomasztó, szürreális világot jelenítenek meg, hanem a minimalizmust kreatív módon kiaknázó, a legegyszerűbb tárgyat is életre kelteni tudó animációs technika iskolapéldái. Babfilm (1975) és a babdíj

18. Mívesen megtervezett és kivitelezett játékfigurák, bábok és díszlet híján a Foky-féle tárgyfilmek magától értetődően varázsolnak kesztyűből rablót, konzervből autót, fésűből kerítést, megszáradt kenyérdarabból poszt-apokaliptikus romokat. És a fantázia éltetőerejével velük együtt természetesen maguk a nézők is. Foky ősrégi sablonmeséket, a mindennapi világ dolgait játszatja el apró tárgyak- kal, amelyek éppen a szokatlan szereplő- választás miatt állítják meghökkentő fénytörésbe a jól ismert kliséket. Nem a meséken, hanem az animációs csodán ámulunk el, azon, hogy – akár egy kisgyerek – el tudjuk hinni, a fürdőszobában a szappan Rómeó, a parfüm pedig Júlia.