Az evidencia problémája a nyelvészetben − tendenciák és perspektívák

1. Az evidencia problémája a nyelvészetben −tendenciák és perspektívák Kertész András Rákosi Csilla Pécs, 2007. nov. 16.

2. 1.Problématörténeti vázlat

3. Tudományelméleti háttér • A huszadik század domináns tudományszem-léletének kialakulásában meghatározó szerepet játszott az analitikus tudományelmélet stan-dard nézete. • Ez utóbbi lényegében két irányzatot foglalt magában: a logikai pozitivizmusban (Bécsi Kör) gyökerező induktivista és a deduktív-hipotetikus irányzatot.

4. Közös vonások • Az eltérések mellett lényeges kérdésekben azonos állásponton voltak. Mindenekelőtt: • A „felfedezés kontextusának” irrelevánssá bé-lyegzése és az „igazolás kontextusának” kizá-rólagos figyelembevétele. • Azon módszertani előírások megadása, ame-lyekkel a tudományos és a nem tudományos is-meretek elválaszthatók egymástól.

5. Az evidencia • A tudományos és nem-tudományos ismeretek elhatárolásának kritériuma: az empiricitás. • Az empirikus elméleteknek olyan kijelenté-sekből kell állniuk, amelyek evidenciák alap-ján tesztelhetők. • Az evidencia az adatok kitüntetett részhal-maza. • Az evidencia azért kitüntetett adat, mert olyan kijelentés, amely objektívemegfigyelhető, térben és időben lejátszódó események alap-ján közvetlenüladottnak tekinthető.

6. A evidencia explikációi • A standard nézetnek ezt az evidenciára vonat-kozó közös magját egyes irányzatai eltérően explikálták: • Az induktivizmus szerint az evidencia a kije-lentések igazságának alátámasztását szolgálja: feladata a verifikáció. • A deduktív-hipotetikus módszer szerint az evidencia a kijelentések cáfolatát szolgálja: feladata a falszifikáció. • Konfirmáció: az evidencia a kijelentést meg-erősíti, de nem bizonyítja.

7. A standard nézet és a nyelvészet • A 20. század meghatározó nyelvészeti irány-zatai a standard nézetből merítették meto-dológiai normáikat. • A generatív nyelvészet fellépése egymással összefüggő tudomány-módszertani viták so-rozatát váltotta ki. • E viták – a standard nézet központi probléma-felvetésével összhangban – a nyelvészeti elmé-letek empirikusmegalapozottságára vonat-koztak.

8. Négy vita • A nyelvészeti elméletek empirikus megalapo-zottságának kérdését ugyanakkor vitáról vitára másként explikálták, más részkérdésekre re-dukálták, eltérő szempontok alapján közelítet-ték meg. • Annak érdekében, hogy világossá tehessük je-len előadás problémafelvetésének motivá-cióját, e viták közül négyre kell röviden utal-nunk.

9. Az első két vita: a 60-as – 70-es évek • 60-as évek: a taxonomikus nyelvészet indukti-vizmusa vs. a generatív nyelvészet dedukti-vizmusa. • 70-es évek: az analitikus tudományelmélet vs. a hermeneutika mint az elméleti nyelvé-szet metaelmélete.

10. A harmadik vita • 70-es  90-es évek: korpusz-adatok (korpusznyelvészet + induktív univerzálékutatás) vs. introspektív adatok (generatív nyelvé- szet). • E két nézetnek, bármily antagonisztikusak is, van közös vonása. • A közös vonás: egyaránt dogmatikusak.

11. A dogmatikus nézet (DN) • Az adatok egyetlen típusa legitim: az egyik tábor szerint csak az introspektív, a másik sze-rint csak a korpusz-adatok. • Kizárólag az adatok eredete dönti el, mi szá-mít legitim adattípusnak. • Saját adatkezelési eljárását mindkét tábor problémamentesnek ítéli. • Az evidencia az empirikus adatok kitüntetett részhalmaza. • Az evidencia és az elmélet hipotézisei közötti kapcsolat egyirányú.

12. A negyedik vita • Az ezredforduló: “What is being discussed is [...] not whether empirical evidence may or should be used, but rather what typeof empirical evidence, and how it is to be used.” (Penke & Rosenbach 2004: 480) • Tehát az új probléma fókusza: (P1) Mit nevezünk evidenciának a nyelvészeti elméletekben, és mi a nyelvészeti evidencia alapvető funkciója?

13. State of the art • “Obviously, we had hit some nerve, and the field was ripe for a discussion of linguistic evidence.” (Penke & Rosenbach 2007: vii) • Szinte egyszerre jelentek meg az adatokkal és az evidenciával foglalkozó vitaanyagok. • Mindegyik hangsúlyozza: “[…] linguistic evidence is an extremely important topic as well as a challenging problem for linguists of all persuasions.” (Kepser & Reis 2005: 1f.)

14. A művek • Schütze: The empirical base of linguistics (1996). • A Studies in Language tematikus száma (Penke & Ro-senbach 2004, 2007). • A Lingua tematikus száma (Borsley 2005). • A Tübingeni Egyetem projektje (Kepser & Reis 2005). • A The Linguistic Review tematikus száma (Lehmann 2004). • Kristiansen et al. (eds.) (2006) a kognitív nyelvészet empirikus alapjait tárgyalja. • Az Institut für Deutsche Sprache Mannheim kong-resszusa (Kallmayer & Zifonun 2007).

15. Problémafelvetés • Jelen előadás célja, hogy áttekintse a (P1)-re adott megoldási javaslatokat a jelenlegi szak-irodalom elemzésével. • Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy (P1) olyan me-tatudományos kérdés, amely nem választható el tudományelméleti háttérfeltevésektől. • Ezért az előadás problémafelvetése: (P2) Mi a metatudományos reflexió szerepe a (P1)-re javasolt megoldásokban?

16. 2.A jelenlegi szakirodalom megoldási javaslatai (P1)-re

17. A fogalomzavar • Az újabb szakirodalom nem explikálja a nyel-vészeti evidencia fogalmát. • Az említett írásokban világosan kimutatható az a zavar, amely e fogalom kezelését jellemzi. • Másrészt viszont felfedezhető egy olyan tenden-cia, amely alapján kitapintható e fogalom né-hány relevánsnak ítélt tulajdonsága. • Az alábbiakban négy felfogás példáján szem-léltetjük a fogalomzavart és a kiútkeresést.

18. Penke & Rosenbach I. • Szinonimákként használják az ’adat’ és az ’evidencia’ kifejezést. • Ugyanakkor az adatok egyik funkciójaként említik, hogy a hipotézisek mellett szóló evi-denciaként szolgálhatnak. • Általános módszertani követelmény: sziszte-matikusság. • Releváns tulajdonságok: elmélet- és problé-mafüggőség.

19. Penke & Rosenbach II. • Utalnak az elmélet- és problémafüggőség kö-zötti potenciális konfliktusokra. • Előfordulhat, hogy olyan adattípusok tűnnek relevánsnak a kutatás egy pontján, amelyeket az adott elmélet módszertana vagy nem is-mer, vagy esetleg megtilt. • Ilyen esetekben a nyelvész „nyitottsága” vi-heti előre kutatást.

20. Penke & Rosenbach III. • Tisztázatlanok maradnak azok a metodológiai normák, amelyek alapján az adatok megbízha-tóságának ellenőrzése elhelyezhető volna az elméletalkotás folyamatában. • Reflektálatlan marad az a viszonyrendszer, amely az elmélet hipotézisei, metodológiai hát-térfeltevései, az adatok elfogadhatósági krité-riumai, valamint e kritériumok alkalmazásának eredményei, azaz a tárgytudományos tevé-kenység folyamata között fennáll.

21. Kepser & Reis I. • Az evidencia kiválasztása nem hajtható végre álta-lános metodológiai normák alapján. • Csakis az adott elmélet, valamint a konkrét prob-léma sajátosságainak függvényében dönthető el, hogy mi minősül evidenciának. • Az evidenciának relevánsnak és adekvátnak kell lennie, azaz alkalmasnak arra, hogy alátámassza vagy cáfolja az elmélet valamely hipotézisét. • Az adatok akkor szolgálhatnak „igaz evidencia-ként”, ha megbízhatók és reprodukálhatók.

22. Kepser & Reis II. • Ez a naiv realista álláspont azonban erősen prob-lematikus: • Az elméletalkotást meg kell előznie a megbíz-ható és reprodukálható evidencia kiválasztásának. Intenció: független módon kell biztosítani azokat az adatokat, amelyek a hipotézisalkotás kiinduló-pontjai lehetnek, és az elmélet állításainak ellen-őrzését is elláthatják.

23. Kepser & Reis III. • Fellép „a kísérletező regresszusának” problé-mája. • Mint Lehmann több példával illusztrálja, a fi-zikától vagy egyes egyéb természettudomá-nyoktól eltérően bizonyos típusú nyelvészeti kutatásokban az adatok nem reprodukálha-tók, hanem egyediek és egyszeriek. Például: történeti adatok, beszélt nyelvi ada-tok, stb.

24. Lehmann I. • Az adatok egyik funkcióját abban jelöli meg, hogy a „megkérdőjelezhetetlen evidencia” sze-repét töltik be az érvelésben. • Ezzel megfordítja az adat és az evidencia ka-tegóriája közötti viszonyt: nem az evidenciát kell kiválasztanunk a rendelkezésünkre álló adatokból, hanem az evidencia-státus lesz elő-feltétele annak, hogy valami adat lehessen. • Így az adatok evidencia voltát a mindenkori érveléshez viszonyítja.

25. Lehmann II. • Másfelől viszont azt állítja, hogy az evidencia csupán az olvasó meggyőzését szolgáló retori-kai eszköz, és nem argumentációs, hanem logi-kaikapcsolat köti össze az adatokat és a hipo-téziseket. • Ezzel a standard nézetet követve az elméletek esetében a logikai szerkezetet tekinti rele-vánsnak, az argumentációs szerkezetet csupán az elmélet kifejtésében juttatja szerephez.

26. Lehmann III. • Ez pedig azt jelenti, hogy felveti, de expliká-latlanul hagyja a nyelvészeti elméletek logikai szerkezete, illetve a nyelvészeti argumentá-ció viszonyát.

27. Schütze • Az adatok megbízhatóságának megítélése nem szakítható el az elméletalkotás folyamatától. • Csak akkor tudjuk kontrollálni vagy éppen kikü-szöbölni az adataink megbízhatóságát befolyásoló tényezőket, ha szisztematikus módon feltárjuk azoknak a forrásoknak a tulajdonságait, ame-lyekből az adataink származnak – azaz ha hipoté-ziseket állítunk fel az adott adatforrások struktú-rájáról és működésmódjáról.

28. A nyelvészeti evidencia: Összegzés • Egyrészt továbbra is jelen van a (DN)-ben összefoglalt szemlélet, csakúgy, mint a stan-dard nézetből reflektálatlanul átvett metodoló-giai elvek sora. • Másrészt jól kimutathatóan megjelennek az egyes felfogásokban olyan elemek, amelyek már nem egyeztethetők össze a standard nézet-tel, és relativizálják, differenciálják, rugal-massá teszik a nyelvészeti evidencia fogalmát.

29. 3.Következtetések

30. Kétarcú megoldási javaslatok (P1)-re Láttuk az elemezett szakirodalomban: • (DN)-t nem egy radikálisan új szemléletmód váltja fel, hanem egy kétarcú tendencia. • E tendencia egy sor különböző nézetet foglal magában, amelyek közös vonása: • Egyfelől számos ponton kötődnek (DN)-hez. • Másfelől megkísérelnek elszakadni tőle. • Ezért ellentmondásosak és következetlenek.

31. Kétarcú megoldási javaslatok (P2)-re Láttuk az elemzett szakirodalomban: • Egyfelől az elemzett nézetek felismerik a nyelvészeti adatokra és evidenciára való meta-tudományos reflexió szükségességét. • Másfelől ez nem lép túl a nyelvésznek a saját kutatói gyakorlatára való naiv önreflexióján. Noha a standard nézet folyamatos konfrontá-ciója a kutatói gyakorlattal utal az előbbi tart-hatatlanságára, mégsemvetődik fel alternatív tudományelméleti eszközök kidolgozásának a szükségessége.

32. Végkövetkeztetés I. Saját válaszunk (P2)-re: • Tudomásul kell vennünk: (P1) nem oldható meg tudományelméleti módszerek alkalmazása nélkül. • Ugyanakkor a tudományelméleti reflexió nem merülhet ki valamilyen előre gyártott tudo-mányelméleti irányzat dogmatikus alkalmazá-sában, hanem a nyelvészeti elméletalkotás gyakorlatához kell igazodnia.

33. Végkövetkeztetés II. • Ezért a metatudományos reflexióban tiszta la-pot kell nyitnunk. • A nyelvészeti adatok és az evidencia vizsgála-ta nem korlátozódhat arra a problémakörre, amelyet az analitikus tudományelmélet stan-dard nézete az evidencia, a konfirmáció és az igazolás fogalmával kapcsol össze.

34. Végkövetkeztetés III. • Célunk csak az lehet, hogy a fenti felismerések felhasználásával, de azokon túllépve jussunk el a nyelvészeti kutatómunka gyakorlatának mé-lyebb, aszisztematikus metatudományos ref-lexiónélkül el nem érhető megértéséhez. • Tehát: kísérletet kell tennünk egy szisztemati-kusan felépített, ugyanakkor a nyelvészeti el-méletalkotás gyakorlatához igazodó, eredeti tudományelméleti modell kidolgozására. • E feladat végrehajtására a következő hónapok-ban kerül sor.

35. Folyt. köv. egy év múlva

36. Irodalom I. • Borsley, R.D. (2005): Introduction. Lingua 115, 1475-1480. • Kristiansen, G., Achard, M., Dirven, R. & Mendoza Ibáñez (eds.)(2006): Cognitive linguistics: Current ap-plications and future perspectives. Berlin & New York: de Gruyter. • Kepser, S. & Reis, M. (ed.)(2005): Linguistic evidence. Empirical, theoretical and computational perspectives. Berlin & New York: de Gruyter.

37. Irodalom II. • Kallmeyer, W. & Zifonun, G. (Hrsg.)(2007): Sprach-korpora  Datenmengen und Erkenntnisfortschritt. Berlin & New York: de Gruyter. • Lehmann, C. (2004): Data in linguistics. The Linguistic Review 21, 175-210. • Penke, M. & Rosenbach, A. (2004): What counts as evidence in linguistics? Studies in Language 28/3, 480-526. • Schütze, C.T. (1996): The empirical base of linguistics. Grammaticality judgments and linguistic methodology. Chicago & London: The University of Chicago Press.