Mindennapi veszteségeink

1. Mindennapi veszteségeink Géberjén 2013. szeptember 27. Leviczki Márta

2. A veszteség fogalma • Egy szokatlan esemény következtében létrejövő érzelmi állapot – szubjektív élmény • A szokatlan esemény nemcsak súlyos trauma lehet • Mindent veszteségnek kell tartanunk, amit az egyén valamilyen interperszonális kapcsolatában, vagy akár csak saját tudatában súlyos csalódásként, megaláztatásként vagy cserbenhagyásként él meg.

3. Fel lehet-e készülni a veszteség fogadására?

4. FEJLŐDÉSI KRÍZISEK

13. Pszichológiai immunrendszer • pozitív gondolkodás • célorientáció • növekedésérzés • kontroll • kihívás- és változáskeresés • szociális forrásmonitorozás • énhatékonyság • kreatív énkép • találékonyság • szociális forráskeresés

17. A krónikus betegséggel kapcsolatos pszichés reakciók: • Tagadás • Szorongás • Düh • Levertség, depresszió

18. Megküzdési stratégiák a krízis oldására • a betegség súlyosságának tagadása vagy minimalizálása • információszerzés • érzelmi támasz keresése • probléma-orientált: a páciens megkísérli elsajátítani azokat az eljárásokat, technikákat, amelyekkel hozzájárulhat állapota javításához • a konkrét, rövid távú célok felállítása • A távolabbi célok feltérképezése • pozitív jelentés keresése, értékek átrendezése

19. A betegség következményei fölött gyakorolt kontroll • - A beteg életminőségét és szubjektív állapotát jelentősen javítja, ha a betegség következményei fölött kontrollt gyakorol.

20. A kontrollálhatatlan helyzet fölötti kontroll formái és eszközei: • érzelmi reakciók kontrollja • Házastárssal, barátokkal való kapcsolat kontrollja • a fizikai tünetek kontrollja • Az orvosi kezelés és a betegségről szerzett információk kontrollja

21. A társas támogatás • A társas támogatás pozitív hatása: különböző betegségek előfordulása lényegesen gyakoribb azoknál, akik magányosan, izoláltan élnek, akiknek nincs családjuk, kevesebb a barátjuk, munkájuk során is kevesebb emberrel érintkeznek. • Az egyedül élők között szignifikánsan magasabb a halálozás aránya, mint a párkapcsolatban élők között.

22. A társas támogatás összetevői • Pozitív érzelmek kifejezése a társak részéről • Egyetértés a személy nézeteivel, magyarázataival, érzéseivel, azok elfogadása • Biztatás a gondolatok és érzések kifejezésére • Anyagi segítség biztosítása • A személy megerősítése abban, hogy egy kölcsönösen elfogadó és támogató rendszer tagja

23. A segítség elfogadásának nehézségei • A segítség elfogadásakor szabadságunk veszélyeztetését érezhetjük, ami önértékelésünk csökkenésével jár. • Magasabb önértékelésű betegek nehezebben tudják elfogadni a társas támogatást. Ők hozzászoktak ahhoz, hogy nehézségeiket önállóan oldják meg. • A betegek akkor hajlamosabbak támogatást elfogadni, ha úgy érzik, hogy viszonozni is tudják azt.

24. A segítség elfogadását megkönnyítő tényezők 1. • - a segítség elfogadását ne a gyengeség elismerésének, hanem az élni akarás, az akaraterő jelének tekintsük – ez pedig maga a bátorság • szeretteink azt érezhetik, elég fontosak számunkra ahhoz, hogy megérje küzdeni az együtt tölthető idő meghosszabbításáért • az együttműködő beteg jelentősen megkönnyíti a segítő munkáját

25. A segítség elfogadását megkönnyítő tényezők 2. • adni jó! – ne fosszuk meg a segítőt az adhatás pozitív érzésétől! • a legelesettebb állapotunkban is képesek vagyunk adni: egy mosoly, egy hálás tekintet megsokszorozza a segítő erejét • a betegséggel való küzdelmünk pozitív példa lehet szeretteinknek a saját veszteségélményeik feldolgozásában

26. A veszteségélmény feldolgozási folyamata • tagadás • düh • szorongás, félelem • elengedés • új célok keresése, új szerepek kialakítása • a nyereség felfedezése a megküzdés során

27. Veszteség - változás • Veszteség – változás • Változás = veszteség + NYERESÉG!

30. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!