Mindennapi erkölcseink avagy a romlás virágai…

1. Magyar Coachszövetség Közhasznú AlapítványHogyan vezetném be az ETIKA tantárgyat az Ontológiai Coachingoktatása során?-Gyakorló óraElőadja: Szabó-Propszt ÁgnesMentor: dr. Rusznák TamásVezető tanár: dr. Kollár József2009.03.21. Mindennapi erkölcseink avagy a romlás virágai…

2. Etika?.....Jaj, neeee!! • Áporodott könyvtári levegő • Tánciskolai illemtan • Órarendkitöltő előadások az egyetemen • Szakállas vénemberek mellszobrai • Fárasztó üzleti protokoll • Kamasz „akasztófavirágok” megrendszabályozása • Keresztény tízparancsolat és a Tóra • …gondolkodó emberek és különféle – vizsgára meg nem jegyezhető vagy ha mégis jól összekeverhető - gondolataik tömegével teleírt könyvek halmaza

3. Valóban tudománynak nevezhető? • Nyelv: az emberi gondolkodás és érintkezés eszköze, az emberré válás során, több százezer év alatt jött létre; minden ember ismeri, használja – az emberi, közösségi létet elgondolni sem tudjuk nélküle. • Nyelvtudomány: a nyelvet vizsgálja s mintegy 2500 éve létezik – a nyelvészek művelik.

4. Valóban tudománynak nevezhető? • Erkölcs: az erkölcs az egyének magatartását, egymáshoz való viszonyát SZABÁLYOZÓ különös rendszer; minden ember ismeri bizonyos szinten, és jól-rosszul gyakorolja. A nyelvhez hasonlóan ugyancsak az emberré válás produktuma. • Etika: az etika viszont a tudományos gondolkodás, vagyis a filozófia részeként született meg, az antik Görögországban. Elméleti képződmény, célja a MEGISMERÉS, nem pedig a magatartás szabályozása közvetlen vagy közvetett módon.

5. A válasz tehát IGEN… • A filozófia foglalja magába olyan területekkel együtt, mint a logika és az esztétika. • Filozófusok művelik. • Több ezer évre tekint vissza. • Kiterjedt irodalma van. • Bölcsészettudományi ismeretek részét képezi. • Van elméleti és gyakorlati oldala is.

6. …és NEM! • Szubjektív visszatükrözése a világnak. • Időben és térben előre nem meghatározható módon változhat. • Semmilyen bizonyítási lehetőséggel nem rendelkezik. • A gyakorlat és az elmélet egy időben létezik, az egyik változása azonnal változást hoz a másikban. • Ahány filozófia/filozófus, annyi etika, és ezek általában egymás mellett élnek. • Az etikát gyártó filozófusra számtalan külső és belső (állandóan változó) körülmény hat.

7. Etikák létrejöttét befolyásoló külső/társadalmi körülmények • Politikai irányvonalak: diktatórikus (pl. náci Németország) vagy liberális-demokratikus (pl. USA) • Társadalmi rétegződés: rabszolgatartó (ókori Egyiptom) vagy polgárosodott (felvilágosodás Franciaországa) • Földrajzi elhelyezkedés: vízhez közel élő hajózó társadalmak (föníciaiak) vagy sztyeppéken élő nomád népek (szkíták) • Vallás: többistenhitben élők (ókori görögök) vagy az egyistenhitűek (keresztények)

8. … és belső/egyéni hatások • Család társadalmi pozíciója (többség vagy kisebbség) • Vagyoni helyzete (alsó-, közép- vagy felsőosztálybeli) • Iskolázottság (szakmunkás vagy diplomás) • Szülők személyisége • Egyén személyisége • Választott életmódja

9. A filozófus is csak EMBER! • .. És elsősorban az. A többi tudományokhoz viszonyítva gyakran ők maradnak meg egyedül a emberlét szintjén a többi emberhez közel… • OKAI: • Tudománya a mindennapi problémák feletti elmélkedésen alapul. • Nem egy túlfizetett foglalkozás, gondolatait többnyire magának vagy a szűkebb környezetének gyártja. • Ameddig él, általában nem is tud róla, hogy gondolatai tudományos magasságokba hatolnak, a hírnévét többnyire a sírjához zarándokló rajongók kezelik tényként. • Elméleteihez általában ragaszkodik, szívesen beszáll a vitába, bár meggyőződéseit nehezen adja fel.

10. Ismerős ez a helyzet… • Mi hétköznapi emberek is ugyanebben a cipőben járunk. • Egész életünk erkölcsi kérdések körül forog. • Mit a JÓ és mi a ROSSZ? • Mi TÖRVÉNYES és TÖRVÉNYTELEN? • Mi ILLENDŐ és ILLETLEN? • Mi SZABÁLYOS és SZABÁLYTALAN? • Kialakult morálfilozófiánkat, melyet a minket körülvevő világ formál, általában, mint egyetlen üdvözítő igazságot, igyekszünk is elfogadtatni a körülöttünk élő több emberrel.

11. Ők is morálfilozófusok… • Akik szintén saját erkölcsrendszerüket gyártják és még a céljuk is megegyezik, „Világuralomra” juttatni azt.

12. Morálfilozófiáink központi eleme • ERKÖLCS – egyéni vonatkozásban • az egyén magatartását, másokhoz való viszonyát szabályozó különös rendszer • működése a mindennapokban szinte automatikus, többnyire nem tudatos • betartunk bizonyos szabályokat, megfelelünk különböző elvárásoknak • megítélünk másokat s mások ugyanígy megítélnek bennünket • folyamatosan kontrolláljuk, értékeljük saját magatartásunkat, tetteinket

13. Vajon miből épül fel? • Szülői magatartásminták, gondolatok korai életszakaszban való utánzása és gyakorlása • Családi történelem és rítusok • Óvodai, iskolai, baráti körből származó közösségi hatások • Mesék és különböző olvasmányok • Sport • Média • Internet

14. Erkölcsi ítéletek szubjektív jellege • Az önértékelés, illetve mások értékelése szinte állandóan jelen van az életünkben. • Megvalósulhat feltűnően avagy kevésbé feltűnően valósul meg, de tendenciájában általában azonosan működik. • Mindenki személyes kvalitásainak, moralitásának és helyzetének megfelelően ítél, reagál mások tetteiről, illetve sajátjairól. • Az erkölcs az élet során keletkező kisebb-nagyobb konfliktusok kezelésének a módja is. Gyakran a manipuláció eszköze. • Nem nézői, pártatlan szemlélői és minősítői vagyunk a körülöttünk zajló dolgoknak, hanem szereplői és érintettjei is, s ez a körülmény messzemenően befolyásolja mindennapi erkölcsi vélekedéseinket, reakcióinkat, ítéleteinket.

15. Kurosawa: A vihar kapujában • A film vagy a novella ékes példája annak, hogy erkölcsi ítéleteink szubjektívek. • Ugyanazt a történést szereplői és szemtanúi eltérően élik át és adják elő, s másként ítélik meg morálisan. • Közülük mindenkinek megvan a maga sztorija, története. Ebből levonhatnánk azt a következtetést, hogy annyi igazság van, ahányan megszólalnak. • A szereplők azonban nem eltérő elméleti álláspontot képviselnek, hanem egy drámai konfliktus szereplői. Minden érintett mást él át, mást lát és hall, s mindegyik számára alapvetően más a jelentősége, következménye annak, ami megtörtént. • Pszichológiailag tehát természetes, magától értetődő a jelenség: mindenki saját, egyedi nézőponttal, tapasztalattal rendelkezik. • A novellában (filmben) azonban nemcsak erről van szó. Ha kimondatlanul is, minden érintett szereplő a saját és a többiek magatartását nemcsak felidézi, hanem minősíti, értékeli is. Az is egyértelműen kiderül, hogy az önértékelés (önigazolás) és mások magatartásának értékelése nem független egymástól. • A bíró előtt tett vallomások következménnyel terhesek, ez részben magyarázatul szolgál az önigazolásra. Van azonban ennek egy további motívuma is: mindenkinek szüksége van arra, hogy ’megőrizze arcát’ mások s önmaga szemében is.

16. Erkölcsi személyiség • Kis János: “Egy ember erkölcsi személyisége nem más, mint időben állandó Én-je, azokkal az alapvető vágyakkal és kívánságokkal, erkölcsi meggyőződésekkel és értékekkel együtt, melyekkel ez az Én azonosul, s melyek azt meghatározott jellemmé teszik.”

17. Coaching és a személyes erkölcs • Személyes erkölcs • egyéni morálfilozófia • Sajátosan értelmezett maximák halmaza • Ontológiák (erős vagy fatalista) életvezetési elvek alapja, melyek következetes, rugalmatlan, tudatos vagy tudattalan alkalmazása gyakran képezi személyes és társas válsághelyzeteink kialakulásának alapját és egyenes következményként általában a megoldás korlátját is. • Az ontológiák világában természetesen nemcsak a coachee de a coach is állandó lakó!

18. Mit tehetünk? • A jó COACH: • Fejleszti önismeretét • Elsajátít hatékony kommunikációs technikákat • Értékkonfliktusok elkerülésének érdekében megtanulja háttérbe szorítani saját vélekedéseit • A jó COACHING: • Coaching technikák segítségével kizökkenti a coachee-t saját „22-es csapdájából” • Tudatosítja és formálja a coachee morálfilozófiai alapelveit, vagyis erős ontológiáit szétrombolva gyenge ontológiákat hoz létre • Mindezt olyan módon képes elérni, hogy független megfigyelőként, a coachee direkt befolyásolása nélkül arra készteti őt hogy újra gondolja, felülbírálja és átalakítsa saját értékrendszerét. Kiszakítja őt a megszokások, előítéletek, konvenciók és tradíciók reflektálatlan világából