A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953

1. A hidegháborúkezdeti szakasza 1945-1953 2014. szeptember 20.

2. 1944/45: Új világrend épül • A tengelyhatalmak feletti győzelem ekkor már csak „a túlerő megfelelő alkalmazásának módszerén” múlott – ez közös siker Új világrend: • „4 csendőr” elmélete (USA-Kína, CCCP-UK) • Unipoláris (USA-központú) világ elképzelése • ENSZ • BrettonWoods

3. Súrlódások a szuperhatalmak között • az USA 1945 augusztusában leállítja a szállításokat a Szovjetunióba, sőt, a lendlease törvény alapján majd kéri a törlesztést • az USA nem számolja fel az atomfegyvereit, sőt, tovább fejleszti azokat (1946: Bikini-szigetek) • a Szovjetunió nyilvánvalóan előkészíti az általa „felszabadított” területek szovjetizálását • szovjet-török konfliktus (Dardanellák, 1945) • szovjet-brit/amerikai konfliktus (Irán, 1946) • görög polgárháború (1946-1949) • a németországi megegyezések be nem tartása

4. A konfliktus dokumentálása • 1946: Kennan „hosszú távirata” • 1946: Churchill (Fulton); Byrnes (Stuttgart) • 1947. március 12/13.: Truman elv (feltartóztatás; brit érdekeltségek átvétele) • 1947. április: GATT létrejötte (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) • 1947. június 5. Marshall-terv (feltartóztatás $$$) • 1947. szeptember 22-27.: Zsdanov tézise: két tábor (SzklarskaPoreba; Tájékoztató Iroda – Kominform) • 1947: CIA létrehozatala (Központi Hírszerző Ügynökség) az NKVD ellensúlyaként • 1948: Csehszlovákiával elkezdődik a szovjetizálás

5. Mi a hidegháború? Az USA és a CCCP, mint két szuperhatalom globális szembenállása 1945/7-1989/91 között • ideológiai-politikai • társadalmi • katonai • gazdasági • vallási Mitől hideg? Mert nem vívták meg. A „keresztapa”: Walter Lippmann

6. A hidegháborús rendszer jellemzői • A két szuperhatalom közötti háború nem robbanhat ki az atomfegyverek (atompatt) miatt • A nemzetközi kapcsolatok szereplői a két szuperhatalom köré rendeződnek, a hagyományos birodalmi érdekszférák eltűnnek • Washington végig, minden téren jelentős fölényben van a Szovjetunióval szemben, ugyanakkor 1945-ös helyzetéhez képest a világ egészével szemben folyamatos a relatív hanyatlása (máig)

7. Szövetségi rendszerek kiépítése • 1947: Riói-paktum (Inter-American Treaty of Reciprocal Assistance); továbbfejlesztése 1948: OAS • 1948: Szovjetunió és a csatlós államok szerződései • 1948: Brüsszeli szerződés / 1949: NATO (Észak-Atlanti térség) • 1951: ANZUS (Csendes-óceáni térség) • 1954: SEATO (Dél-Kelet-Ázsia) • 1955: CENTO (Közép-Kelet) • 1955: Varsói Szerződés (azért jön létre, hogy „kölcsönösen” megszűnjön a NATO-val együtt) • Fontos: Direkt összeütközés nincs – amerikai és szovjet csapatok szinte sosem lőnek egymásra a hidegháború folyamán – az világháborút jelentene

8. Szövetségi rendszer a hidegháborúban

9. Rió Paktum – 22 tagállam (1947-)

10. A NATO – 12 tagállam (1949-)

11. Az ANZUS – 3 tagállam (1951-)

12. A SEATO - 8 tagállam (1954-1977)

13. A CENTO – 5 tagállam (1955-1979)

14. Varsói Szerződés (1955-1991)

15. Az USA körbezárja a Szovjetuniót

16. Szövetségi rendszer a hidegháborúban

17. 1948/49 – készülődés a háborúra • A KGST megalakulása, erőteljes fegyverkezés a Szovjetunióval szövetséges országokban is • A NATO megalakulása • Sikeres szovjet atombombakísérlet • Kínában győznek a kommunisták • Megalakul az NSZK és az NDK • Létrejön az első COCOM lista (célja a szovjet technológiai háttér fenntartása – ez sikeres is) HELYI KONFLIKTUSOK KIÉLEZŐDÉSE

18. A berlini válság (1948-1949) • A nyugati szövetségesek egyesítik Németország három övezetét (Trizónia), és a Marshall-terv végrehajtása érdekében pénzreformot hajtanak végre 1948. június 18-án – önálló államalapítás kezdete • A Szovjetunió megpróbálja ezt megakadályozni: a közösen megszállt Berlinben képes zavart kelteni: 1948. június 24.: műszaki nehézségekre hivatkozva lezárják a teljes vasúti, közúti és vízi közlekedést Nyugat-Berlin és a szovjet zóna területe között „berlini blokád”

19. A nyugati szövetségesek légihidat állítottak fel: bő egy év alatt 277.728 berepülést hajtottak végre • a szovjetek nem merték lelőni az amerikai és brit (katonai) repülőgépeket • sikerült megoldani a város ellátását élelemmel, szénnel, nyersanyaggal (2 millió tonna áru) 1949. március: a nyugati szövetségesek kiterjesztették a valutareformot Nyugat-Berlinre is 1949. május: lezárul a nyugati zónákban létrehozandó német állam alkotmányozási folyamata A szovjetek belátták, hogy a blokád értelmetlen, tevékenységük a nyilvánosság előtt többet árt mint használ

22. 1949. május 12.: a szovjetek feloldották a blokádot • A Szovjetunió 1949. május 4-én négyhatalmi szerződésben ismerte el (ismét) a szövetségesek jelenlétét Nyugat-Berlinben • Egyezményben rögzítették az országúti, vasúti és vízi közlekedés jogait (eddig ilyen nem volt) • a Szovjetunió elfogadta a nyugati valutareform kiterjesztését Nyugat-Berlinre A „berlini blokád” véget ért, négyhatalmi megszállásában fennmaradt a status quo

23. A koreai háború (1950-1953) • Korea – korábban Japán megszállás alatt • A potsdami egyezmény alapján kéthatalmi szovjet-amerikai megszállás a 38. szélességi fok mentén • 1948 folyamán külön választások; a fejlettebb, iparosodottabb északon a kommunista Kim IrSzen, az agráriusabb délen LiSzi Man vezérletével külön államok szervezése indul el (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Dél-KoraiKöztársaság; egymást nem ismerik el. • A szovjet (1948) és amerikai (1949) csapatokat egyaránt kivonják, de a tanácsadókat nem.

24. A háború menete • 1950. június 25 sikeres északi katonai támadás (Kína, Szovjetunió és további 5 ország támogatásával), szeptemberre csak Korea délkeleti csücske (Pusan város és környéke) maradt a déliek kezén • ENSZ felhatalmazással (BT 82. határozata) ellenakció 22 ország részvételével; Pusan erősítése amerikai csapatokkal MacArthur vezetésével • 1950.09.15.: Inchonnál sikeres ENSZ partraszállás • 1950.10.19: Phenjan elfoglalása, Jalu folyó elérése • 1950.10.25.: a kínai „önkéntesek” támadása, mely visszaveti az ENSZ csapatokat a 38-as szélességhez

26. Állóháború és fegyverszünet • 1951 január-június között a 38-as szélességi fok körül dúlnak a harcok, majd 1953 júliusáig állóháború következik. • 1953. július 27.: panmindzsoni fegyverszünet, mely a 38-as szélességi fok mentén egy demilitarizált övezetet hozott létre • Katonai veszteségek: USA: 40.000 halott, kínai önkéntesek: 400.000 halott, Észak-Korea: 500.000 halott,Dél-Korea: 400.000 halott. További résztvevők: 30.000 halott. • Civil áldozatok száma: kb. 2 millió fő

27. Az első indokínai háború 1946-54 • A japánokat a háború végén a 17. szélességi foktól délre brit, északon Kuomintang csapatok fegyverzik le. 1945 szeptemberében kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A briteket azonban a visszatérő francia gyarmati haderő váltja fel, akik az egész ország megszállására igényt formálnak – ellenállás északon. • Franciaország elismeri a déli „Kokinkínai Köztársaság” franciabarát kormányát: függetlenségi háború robban ki Vietnam, de Laosz és Kambodzsa területén. • Eleinte francia katonai fölény érvényesült, 1949-től azonban kínai és szovjet segítség a franciaellenes erőknek. • 1950-től amerikai támogatás Dél és a franciák részére (költségek 80 %-át állják). • Franciaország Dien Bien Phu-nál vereséget szenved (1954). • 1954. július 21.: genfi konferencia – felosztás a 17-es szélességi fok mentén. • 1955: Északon megalakul a kommunista Vietnami Demokratikus Köztársaság, délen azonban a francia báb BaoDai elnöktől NgoDinh Diem vette át a hatalmat, és kilépett a Francia Unióból – a francia csapatokat teljes egészében kivonják. • 1956: Genf értelmében Északon és Délen is választásokat kellene tartani az egyesítés céljából, ezt azonban Délen Diem elszabotálja – a konfliktus folytatódik.

29. A kelet-berlini felkelés (1953. június 17.) 1952: SED 2. Kongresszusa – további lépések a szocializmus útján „A szocializmus a kapitalizmushoz vezető leghosszabb és legnehezebb út” • a költségvetés 11 %-a katonai kiadás, további csaknem10 % jóvátétel a Szovjetuniónak (1953-ig) • a lakosság ellátása katasztrofális, jegyrendszer 1958-ig, nagyságrendje a fele a háború előttinek • „MehrArbeitfürgleichenLohn“ – normaemelés 1953 májusában – nyilvánosságra június 15. • Sztálin halála szimbolikusan is hozzájárult a zavargásokhoz

30. Június 16.: építőipari sztrájk, munkásgyűlések – a normaemelést még aznap visszavonták A kormány lemondását, SZABAD VÁLASZTÁSOKAT követeltek a demonstrálók Június 17.: szerte az NDK-ban 500 helyszínen sztrájkok, tüntetések, majd összecsapások • Tucatnyi párt- és kormányzati épületet foglalnak el szerte az országban • A résztvevők számát 500.000 – 1.500.000 közé tehetjük • A legnagyobb megmozdulások Kelet-Berlinben; nyugat-berliniek is jöttek

32. Otto Grotewohl: A zavargások kirobbantói „provokatőrök és külföldi hatalmak fasiszta ügynökei, valamint az őket támogató német kapitalista monopóliumok“ „az ellenforradalom” leverése érdekében rendkívüli állapotot hirdettek és beavatkoztak a szovjetek (ehhez minden jogi alapjuk rendelkezésre állt) • nagyjából 20.000 szovjet katona több száz páncélossal – nincs komoly ellenállás (55 halott) • 6000 embert ítéltek el a zavargások miatt; 330.000 fő menekül nyugatra (1953)

34. 1953/54 - korszakhatár • Sztálin halála (1953. március 5.) • Utódlási harc a Szovjetunióban • Átmeneti háborús kimerültség mindkét oldalon • Igény van mindkét oldalon több évek óta megoldatlan kérdés tárgyalásos rendezésére • Mindkét fél észleli az „atompatt” tényét; az erőegyensúly miatt taktikai jellegű tárgyalásokban érdekeltek a felek