Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása

1. Ecopolis Nyári Egyetem Százhalombatta, 2008. augusztus 13. Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása a Nyugat-dunántúli régióban Nárai Márta tudományos segédmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet H-9002 Győr, Pf. 420 Tel.:+36 96 516 576 Fax: +36 96 516 579 www.rkk.hu/nyuti e-mail: naraim@rkk.hu

2. A nonprofit szektor elemei • egyesületek • egyesületekhez hasonlóan szabályozott egyéb társadalmi szervezetek (klubok, körök, szövetségek stb.) • magánalapítványok • közalapítványok • köztestületek • közhasznú társaság

3. A kutatás célkitűzései Alapvető cél: a nonprofit szektorról való ismeretek, tudás bővítéséhez való hozzájárulás a a nyugat-dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása révén A kutatás újszerűsége: a nonprofit szektor területi szemléletű vizsgálata szemben az eddigi gyakorlattal (szervezeti, tevékenység szintű vizsgálatok)

4. Települési önkormányzatok Nonprofit szervezetek Lakosság A kutatás részletei 1. Felmérés egységei Felmérés éve 2003 -2004 2004 - 2005 2003 Kérdőív Statisztikai adatok elemzése Interjúk Dokumentumelemzés Módszertan Működési jellemzők Szerepvállalás Kapcsolatrendszer Kapcsolat EgyüttműködésMegítélés Társadalmi aktivitás (részvétel, támogatás)Ismeretek Megítélés Kutatási cél

5. A kutatás részletei 2. • Nonprofit szervezeti minta megkeresett szervezetek száma: 280 tényleges minta: 128 (45,7%) szempontok: területi (megye; településnagyság) reprezentativitás tevékenység terület szerinti differenciálás • Települési önkormányzati minta megkeresett önkormányzatok száma: 131 tényleges minta: 89 (68,5%) az összes város + az összes olyan község, ahol legalább 10 nonprofit szervezet működik + 5–9 közötti nonprofit szervezettel bíró községek fele (megyei reprezentativitás) • Lakossági minta 440 fős minta feltétel: 18 éves korhatár szempontok: területi (megye; településnagyság), nemi reprezentativitás

6. A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat • ma már általánosnak tekinthető a két szféra között a kapcsolat, • azonban a vizsgált nonprofit szervezetek felének alkalomszerű, ad hoc módon szerveződő kapcsolata van, a szervezett kooperációk, intenzív együttműködések csupán a szervezetek harmadára jellemzőek, • „legtávolabb” az önkormányzattól a magánalapítványok, „legközelebb” a közalapítványok állnak: az előbbiek negyedének nincs semmiféle kapcsolata a helyi kormányzattal (mintaátlag: 11%), az utóbbiak körében viszont kiemelkedő (71%) az intenzívebb kooperációt folytatók aránya. • Legkevésbé az az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, leginkább a környezetvédelem, a gazdaságfejlesztés, bűnmegelőzés, polgár- és vagyonvédelem, illetve a sport területén találkozhatunk szorosabb, intenzívebb kapcsolattal. • Az intenzívebb kapcsolatban állók elsősorban különböző köz(össégi) feladatok ellátására vonatkozó együttműködési megállapodás, illetveszerződéses viszony formájában dolgoznak együtt az önkormányzattal, vagy közös pályázati tevékenységet folytatnak a hivatallal.

7. A helyi nonprofit szervezetekkel valamilyen kapcsolatot tartó önkormányzatok megoszlása a kooperációba bevont szerveződések nagyságrendje szerint, 2003 Forrás: Önkormányzati felmérés 2003.

8. Az egyes nonprofit formák önkormányzattól való „távolsága” a fennálló kapcsolatok intenzitása és jellege alapján Forrás: Önkormányzati kutatás 2003.

9. A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat A két fél viszonyrendszerében alapvetően az ad hoc módon szerveződő kapcsolatok dominálnak, azonban Igény van a szorosabb együttműködésre • A nonprofit szervezetek 60%-a szorosabb együttműködést tart kívánatosnak, illetve szükségesnek: elsősorban a szociális ellátás, ifjúságvédelem, oktatás, terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés tekintetében szeretnének aktívabb szerepet kapni. • Az önkormányzatok 53%-a tervezi a helyi önszerveződésekkel való kapcsolataik bővítését: elsősorban a kultúra, a sport, a szabadidő, a településfejlesztés, a szociális ellátás területén, valamint a polgár- és vagyonvédelem, illetve a bűnözés megelőzését ellátó szervezetekkel.

10. A kapcsolatok alakulását segítő, befolyásoló tényezők Gyümölcsöző, hatékony együttműködés a két szféra között csak akkor jöhet létre • ha az önkormányzat reális ismeretekkel bír a település civil/nonprofit szervezeteiről, tisztában van azok lehetőségeivel, korlátaival • és ha a szervezetek is ismerik az önkormányzat elvárásait, igényeit.

11. A két szféra együttműködését megkönnyíti: • viszonylag magas a két struktúra közötti személyi kapcsolódás (a szervezetek harmadának vezetőségében jelen van a település irányításában részt vevő személy) • civil regiszter, nyilvántartás (a felmért községek negyedében, a városok 58%-ában találunk ilyent) • ha van olyan szakember az önkormányzatnál, aki ellátja a kapcsolattartás feladatát (a felmért községek ötödében, a városok felében van civil/társadalmi ügyekkel foglalkozó munkatárs)

12. A települési önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok formái Forrás: Az önkormányzatok és... (2002) 16. oldal, 1. ábra alapján saját szerkesztés.

13. A közfeladatok ellátásába, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás Szolgáltatási decentralizáció nonprofit szervezetek is bekapcsolódhatnak a közfeladatok, közszolgáltatások biztosításába megfelelően szabályozott keretek között A jelenlegi szabályozás szerint az alábbi közfeladatok átadására van mód: • közoktatási feladatok ellátása, • közművelődési feladatok teljesítése, • személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fenntartása, működtetése, • személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtása, • egészségügyi szakellátás biztosítása, • kommunális feladatok ellátása. • A vizsgált nyugat-dunántúli nonprofit szervezetek ötödére jellemző a közfeladat-ellátásba, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás. A közalapítványok körében ez az arány 43%. • A felmért önkormányzatok harmada, a városi önkormányzatok fele von be nonprofit szervezete(ke)t a köz(össégi) feladatellátásba. Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetőségeken is múlik.

14. Területek, ahol jellemző a feladatátadás • közbiztonság- és vagyonvédelem területén (58,1% [20,2%]) • közművelődési-kulturális feladatok (58,1% [20,2%] ) • sport, szabadidő eltöltési lehetőségek szervezése, biztosítása (51,6% [18,0%]) • szociális szolgáltatások (51,6% [18,0%]) • település- és területfejlesztési feladatok (45,2% [15,7%]) • egészségügyi ellátás (25,8% [9,0%]) • közterületek gondozása, kommunális szolgáltatás (25,8% [9,0%]) • oktatás, képzés (22,6% [7,9%]) • munkanélküliség kezelése (19,4% [6,7%]) • természet- és környezetvédelem (12,9% [4,5%])

15. A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának előnyei Önkormányzatok megítélése szerint • gazdasági előnyök • közvetlenebb, jobb kapcsolat a lakossággal • az önkormányzat tehermentesítése • speciális tudás, szakértelem megjelenése, szakmai tudástöbblet • civil sokszínűség, rugalmasság Nonprofit szervezetek megítélése szerint • emberközelibb, rugalmasabb feladatellátás • szélesebb társadalmi részvétel biztosítása az önkormányzat feladatellátásában • nagyobb (el)ismertség • nagyobb működési, illetve feladat-ellátási biztonság • az önkormányzat munkájának segítése, pénzügyi és egyéb terheinek csökkentése

16. A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának hátrányai Önkormányzatok megítélése szerint • ellenőrzés problémája • ún. civil bizonytalanság Nonprofit szervezetek megítélése szerint • lényegesen nagyobb erőforrás-igény, és az emiatt fellépő működési, feladat-ellátási bizonytalanság • nagyobb felelősség, megkötöttség • szervezet függetlenségének csökkenése, önkormányzati ellenőrzés

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!