A kisbetűs munka törvénykönyve és a munkaügyi kapcsolatok

1. A kisbetűs munka törvénykönyve és a munkaügyi kapcsolatok Berki Erzsébet Sopron, 2012. szeptember 25.

2. Tartalom • Ahonnan indultunk • A kollektív jogok átszabása • Érdekegyeztetés • Kollektív szerződés • Üzemi tanács • Munkaügyi vita (Összefüggések más jogszabályokkal) • Gazdaságpolitikai állítások és tények

3. 2010 január • 1992. évi XXII. tv. az Mt.-ről: • Megszokott és megtanult szabályok • 12%-os szakszervezeti szervezettség, 30% körül ingadozó kollektív szerződéses lefedettség, 4 kiterjesztett ágazati kollektív szerződés • Törvény az Országos Érdekegyeztető Tanácsról • Törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról (32 bizottság) • Begyakorolt, alkalmazható sztrájktörvény

4. Az új kormány főbb intézkedései • sztrájktörvény, • közfoglalkoztatási tv., • foglalkoztatási tv., • kormánytisztviselői, majd közszolgálati tisztviselői tv. • alaptörvény, • új egyesülési tv., • nyugdíjtv., • új Mt., • új Mt.-t bevezető átmeneti tv. (Mth.)

5. A makro- és szektorális szintű fórumok átalakítása Versenyszféra: • OÉT, a MAT, a munkaügyi tanácsok és a GEF megszüntetése • NGTT létrehozása • VKF létrehozása Közszolgálat: • SZÉF megszüntetése • RÉF létrehozása • KÉF létrehozása (A KÉT és az OÖKÉT helyett) • Hszt. és a Kormtv. módosítása: MRK és MKK létrehozása

6. A Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), 2012. 02.22. • Cél, feladat: • az érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés erősítése • a gazdasági növekedés elősegítése • a versenyképesség javítása • az üzleti környezet fejlesztése, valamint • a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése • Műfaj: konzultáció • Tárgyak között: minimálbér (NGTT-ben is)

7. Tagok • Kormány • Szakszervezetek • Liga Szakszervezetek • MSZOSZ • Munkástanácsok • Munkáltatói szövetségek • ÁFEOSZ-KÉSZ • MGYOSZ • VOSZ

8. Működés • Félévente egyszer ülésezik • Nem nyilvános • Monitoring Bizottsága van (soros elnöki helyett, 2 havonta) • A kormány támogat(hat)ja: 1166/2012. (V. 22.) Korm. sz. határozat: • a XI.Miniszterelnökség fejezetben 600,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel • Határidő: átcsoportosításra azonnal, elszámolásra és a visszafizetési kötelezettség teljesítésére: 2013. február 15.  100 millió/szervezet

9. Közszolgálat 1. Közalkalmazottak • Az új Mt. majdnem minden munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell, de a kt. jogai nem bővültek • a BM intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra a Hszt.-ben foglalt munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (nincs közalkalmazotti tanács, kollektív szerződés és sztrájkjog, helyiséghasználat és tagdíjlevonás) • Van: Magyar Rendvédelmi Kar, aminek a közalkalmazottak is tagjai a tv. erejénél fogva • Maradt a KOMT, de módosult a szabály. Ágazati jelentőségű kérdésekben is egyeztetni lehet itt (?) • Reprezentativitás az Mt. szerint

10. Közszolgálat 2. Hivatásos rendvédelmi állomány (Hszt.) • Sose volt: üzemi tanács, kollektív szerződés és sztrájkjog • most a BM hatókörében nincs helyiséghasználat és tagdíjlevonás • Van: Magyar Rendvédelmi Kar (MRK), aminek mindenki tagja (kivéve MKK tagok = kormánytisztviselők) a tv. erejénél fogva

11. MRK • 50 fős országos küldöttgyűlése, amit közgyűlésnek hívnak • egyéni és kollektív érdekképviseletet is ellát • a tagdíjat az alapszabálya határozza meg, ha az 50 fő jónak látja • az ágazati érdekegyeztetésben kizárólag ez a szervezet vesz részt, a szakszervezetek nem • etikai bizottságot működtet

12. Közszolgálat 3. Közszolgálati tisztviselők • március 12-től egy törvényben köz- és kormánytisztviselők • az egyéni jogok erőteljes korlátozása (pl.: vélemény-nyilvánítás szabadsága, bizalomvesztés) • sose volt: üt. és ksz. • szakszervezeti jogok: csökkentett működési lehetőségek, a tagdíjlevonás a tv. szerint nem ‘kötelező’ • marad az OKÉT és a KÉF • Létrejött a Magyar Kormánytisztviselői Kar (etikai bizottság, becsületbíróság)

13. Új Mt. - a munkahelyi szakszervezetek jogainak visszavétele Ami maradt, a megállapodás ára • Szakszervezetek működése: • munkaidő-kedvezmény (minden két szakszervezeti tag után havi egy óra), megváltás megszűnése • védettség – csökkent • Szakszervezeti jogok: • vétó - megszűnt • reprezentativitás helyett 10%-os küszöb

14. Új Mt. – kollektív szerződés Kollektív szerződéskötési filozófia: • egyéni munkaszerződésben a munkavállaló javára el lehet térni • kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (A szűkebb hatályú ksz. a tágabb hatályúhoz képest csak a munkavállaló javára térhet el).

15. Ksz-kötési jogosultság (reprezentativitás helyett) 276. § (2) A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri • a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, • b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. Ha nincs ilyen szakszervezet, a ksz. a törvény erejénél fogva hatályát veszti 2013. január 1-én (Mth. 15.§)

16. Mit kell elosztani mivel? Nincs rendelkezés arról, hogy ha a ksz-t több szakszervezet köti, a létszámokat össze lehetne számítani… az egyesülési jogról szóló tv.-ben pedig nincs koalíciós szabály. Az ÁPBtv. hatálya alatt nem kell alkalmazni…

17. Kollektív szerződéssel kapcsolatos egyéb új szabályok • A kollektív szerződés módosítását kezdeményezheti az a szakszervezet is, amely annak megkötése után szerezte meg a 10%-ot. Tanácskozási joga van (?) (Mt. 276. § (8) bek.) • A kollektív szerződést nem kell alkalmazni, • ha a munkáltatót más munkáltatónak adják át és ott van hatályos ksz. • Ha nincs hatályos ksz, de az eredeti 1 éven belül lejár, akkor sem kell alkalmazni a lejára után. (Mt. 282.§ (2) bek.)

18. Köztulajdonban álló munkáltató: • 204. § (3) A munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. • 205. § (1) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása • a) a felmondási idő 69. § (1)-(2) bekezdésében és (4)-(5) bekezdésében, valamint • b) a végkielégítés 77. §-ban • meghatározott szabályaitól nem térhet el.

19. Kollektív szerződéses tárgyak • Cc. 30 olyan rendelkezést találtunk, ahol ksz-ben csak a munkavállaló javára lehet eltérni • Cc. 52 olyant, ahol az eltérési lehetőség kétirányú

20. Néhány példa – mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, miben lehet eltérni? a munkavállaló javára • A beosztás szerinti napi, heti munkaidő mértéke csökkenthető [Mt. 99. §, 135. § (2) bek. d) pont]. • A munkaközi szünet mértéke növelhető [Mt. 103. §, 277. § (2) bek.]. • A csoportos létszámcsökkentés szabályai (pl. a törvényben meghatározottnál kevesebb munkavállaló esetén is alkalmazni kell a szabályokat, a tájékoztatási illetve egyeztetési határidők növelhetők, az egyeztetésbe az üzemi tanácson kívül a szakszervezetek is bevonhatók) [Mt. 71-76. §, 85. § (2) bek. c) pont], • A munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése esetére további állásba való visszahelyezési esetkörök határozhatók meg [Mt. 83. §, 85. § (2) bek. e) pont], • A szabadság mértéke növelhető

21. Néhány példa – mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, miben lehet eltérni? Kétirányú eltérések • jogátszállás esetén a munkaviszony megszűnését megelőző 15 napnál rövidebb értesítési határidő is előírható [Mt. 63. § (4) bek.], • a munkáltató általi felmondás esetén a felmondási idő csökkenthető, a munkavállaló általi felmondás esetén 30 napnál hosszabb is lehet [Mt. 69. § , 85. § (3) bek.], • végkielégítés fizetése kizárható, mértéke csökkenthető vagy növelhető [Mt. 77. §.], • Bérpótlék számítási alapja az alapbérnél több vagy kevesebb összegben is meghatározható [Mt. 139. § (2) bek.], • Távolléti díj számítására vonatkozó szabályok munkavállaló javára vagy hátrányára is megállapíthatók [Mt. 148-152. §.], • A kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja [Mt. 290. §]

22. Ksz-regisztráció • Átkerült a NMH TPK osztályára • Új adatlapok • Költözködés, zavarok

23. Következtetés • A munkavállalóknak is el kellene olvasni az új törvényt, hogy tudják, mire alkudhatnak egyéni munkaszerződésben (kb. negyven tétel, köztük sajátos bérelemek, munkaidő stb.) • A szakszervezeteknek és a munkáltatóknak komplex alkut kellene folytatni a ksz-kötés érdekében

24. Új Mt. - Üzemi tanács • Választás: • munkáltató, telephely • vállalatcsoport • 5 évre • Visszahívható (tag és tanács) • Feladat: ellenőrzés, véleményezés • Lehetőség: üzemi megállapodás (bérről nem) • A rendeleti felhatalmazás a szavazólapról kimaradt az Mt.-ből, így utólag az ÁPBtv.-be írták bele • A jegyzőkönyv kötelező elemei alapján nem lehet a jelentést kitölteni, mert a jelölő nem szerepel a jkv.-ben, de a szavazólapon szerepel.

25. Új Mt. 4. - Kollektív munkaügyi vita 291.-293.§§ • A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet között felmerült viták • egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthatnak. Üzemi megállapodás vagy a ksz. szerint ez állandó bizottság is lehet. A bizottság azonos számban delegált tagokból és független elnökből áll. • a felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik. • a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. • Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek (236. § (4)) és a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról szóló döntés (263. §) kapcsán felmerült vitában döntőbíró dönt. • A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani.

26. Következtetés: 1. Nincs definíció, nem tudjuk, jog- vagy érdekvita 2. Hiányzó relációk: • Munkavállalói csoport és munkáltató, • (több) szakszervezet és munkáltatói érdekképviselet • szakszervezet(ek) és kormányszervek, önkormányzatok között...

27. Fontosabb ÁPBtv. módosítások • Átvezeti az 5 éves üt-ciklust • Átvezeti a nemzetgazdasági ágat • Mt.-ből kimaradt felhatalmazó rendelkezést pótolja: (17) Az ÁPBtv. a következő 34. §-sal egészül ki: „34. § A Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségekkel konzultálva rendeletben határozza meg az üzemitanács-választás szavazólapjának tartalmát az országos szavazatösszesítés módját és rendjét. Az ágazati (alágazati, szakágazati) és területi szavazatösszesítés módjának és rendjének meghatározása tekintetében a Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével alkot rendeletet.” (de innen kifelejtette a nemzetgazdasági ágat...)

28. Rendeletek módosításai • 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a ksz. regisztrációról: • Az üt. megállapodások regisztrációja hiányzik – felhatalmazásra lenne szükség, • Összevonta az adatlap-tartalmakat • Az üt-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet: • meg kell jelölni a telephelyet is, • átáll az 5 éves ciklusra • 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet – ÁPB vhr.: • OÉT helyett NGTT, • NMH működteti az MKIR-t, • átvezeti a nemzetgazdasági ágat

29. Az Mt. átmeneti - Kjt. módosítás 35. § (3) A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Kollektív szerződés az Mt. 277. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezhet. (2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazható.” • Mt.277.§(1) A kollektív szerződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. Következtetés: a Kjt. hatálya alatt kötött ksz.-ekben csak olyan tárgyakat lehet szabályozni, amit jogszabály kifejezetten ksz.-re utal, eltérés nem megengedett.

30. Minek köszönhető mindez?A kormány gazdaságról alkotott képe – SzéllKálmán2.0 • 9. oldal: „A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött elsősorban az uniós összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatási szint, illetve gazdasági aktivitás áll, amely a gazdasági problémákon túl súlyos társadalmi következményekkel is jár, és a szegénység elmélyülését, tartóssá válását idézheti elő.”

31. Tovább: • 14. oldal „A kormány célja a munkaközpontú gazdaság, társadalom és állam megteremtése, ezért a gazdaságpolitika középpontjába a munkahelyteremtést, valamint az azt támogatórugalmas munkaerő-piaci szabályozást, és szabályzói környezet kialakítását helyezte. Ennek érdekében bevezette az Új Munka Törvénykönyvét, melynek egyik fő célja az új gazdasági és munkavállalói igényeknek megfelelően a versenyképesség növelése, valamint a differenciált szabályozás megteremtése.”

32. Néhány adat 2011-ből SZK2.0.: • A munkanélküliségi ráta 10,9%. • A munkanélküliek 16,4 százaléka fiatal, a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 26,1% (több mint 5%-kal magasabb az EU átlagánál, a válság előtti szinthez képest 6%-ot nőtt). • A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 10,1%. • A munkanélküliek 49,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást; • A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap. • A regisztrált álláskeresők száma 583 ezer fő.

33. KSH 2012. 2. negyedév Az összes foglalkoztatott 3,908m, az alkalmazásban álló 2,656mfő, ebből közfoglalkoztatott egész évre cc. 200ezer fő (M.Gy.), statisztikák szerint: 93.000fő 2012. jan. - márc. munkanélküliségi ráta 11,7% (romlott)

34. Keresetek

35. Kormányzati eszközrendszer: • közoktatási tv. módosítás: korhatár 16 év 18 helyett, szakképzés időtartama 3 év, egyetemi férőhelyek csökkentése • nyugdíjrendszer: korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése, korkedvezmény átalakítása, rokkantnyugdíjak ismételt felülvizsgálata • foglalkoztatás: közfoglalkoztatás kiterjesztése, munkanélküli ellátások csökkentése, segélyezésből való kizárás Hatás: a munkakínálat jelentős növekedése, amellyel szemben nem állnak munkahelyek

36. A munkahelyek száma miért nem nő? • (gazdasági válság?) • nincs kereslet • nincs szakképzett munkaerő • nincs hitel • ingadozik az árfolyam • nem kiszámítható az állam • NINCS BIZALOM

37. A munkaügyi kapcsolatokra gyakorolt hatás • Makroszinten: nyilvánvaló, hogy ezeket az intézkedéseket szakszervezet nem támogathatja, de felszámolni nem lehet, az OÉT-et viszont lehetett • Ágazati szinten: valójában nem a kormány dolga, a versenyszférában kevésbé avatkozik be (ellenpélda: bérkompenzáció), EU-s szerződés köti • Munkáltatói szinten: olyan környezetet kíván teremteni, hogy a lehető legtöbb jövedelem a vállalkozónál maradjon.

38. Széll Kálmán 2.0 117. oldal: „A foglalkoztatáspolitika területén az új Munka Törvénykönyvének kidolgozása a szociális partnerekkel folytatott egyeztetéseken alapult. A szakképzés fejlesztési irányainak és jogszabályi kereteinek kialakítása szintén a szociális partnerekkel együttműködésben zajlott, a gazdasági kamaráknak a képzés gyakorlati megvalósításában betöltött szerepe növekedett. Az uniós forrásból indított Társadalmi Megújulás Operatív Programban szereplő, illetve tervezett intézkedések (...) kapcsán is mindig sor kerül társadalmi egyeztetésre.” Munka(hely)védelmi akcióterv