A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata

1. A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata Dr. Aubert Antal egyetemi docens

2. Turizmus és területfejlesztés • Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze • Fejlesztések tovagyűrűző hatásai • Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont • Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás • Népesség megtartó hatása van • Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba • Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

3. A turizmus település- és területfejlesztő hatása Magyarországon Történeti áttekintés • 19/20. század fordulója: • Az akkori ország keretben 260 üdülő- és fürdőhely, • Trianon ennek ¾-ét elcsatolta, • I-II. vh. Között: • Fejlesztések megindulása a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében, • 1960-as évektől • Frekventált üdülési területeken, • Agglomerációkban, • Nyugati-országrész előnyben, • Kistérségi – háttértelepülések bevonása, • Települési központok rehabilitációja, építészeti értékek. • Relatíve gyors mennyiségi növekedés, de a minőségi mutatók gyengék: • Szakmai oldalon a kínálat bővítése, • Települések oldaláról a környezeti feltételek javítása.

4. Turizmus és önkormányzatok • Adóbevétel • Munkahelyteremtés • Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést • Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása • Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez • Településkép javítása • Kedvező imázsformáló hatás

5. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • VÁTI (26) • BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: • Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, • Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, • Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, • OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23-ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

6. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • BKI (1979) • 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: • Üdülésre való alkalmasság, • Sportolási lehetőség, • Kulturális nevezetességek, • Természeti adottaágok, • Gyógytényező, • Gazdasági-politikai jelentőség, • Idegenforgalmi szálláshelykínálat, • Határátkelés.

7. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 930 település: • 895 település tartozik a 24 körzetbe, • 1 település – Budapest kiemelt, • 34 település körzeten kívüli, • Javaslat egy adatbank létrehozására, • Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje, • Kutatás folytatására javaslat: • Területek idegenforgalmi karaktere, • Egyes régiók, egyes terek súlya, • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, • Fejlesztések ütemezése.

8. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983-ig) • Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), • 26 körzet (Bp + 619 település). • OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú fejlesztési koncepció” • T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: • Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló), • Kiépítettségük, • Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

9. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • Javasolta: • További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), • Az 1980-as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző: • Kiemelt üdülőkörzetek, • Regionális jelentőségű üdülőterületek, • Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

10. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, • 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat • IB-ok megszüntetése, • 9 turisztikai régió létrehozatala.

12. A tervek fajtái és tartalmi követelményei • Kettős integráció követelménye, • Turizmus környezetébe, • Turisztikai kínálatot alkotó valamennyi alkotóelemet együttesen kell megtervezni, • Turizmus jelenlegi és az adottságok tükrében a potenciális jövőbeli szerepének meghatározása – szoros kapcsolat a területfejlesztéssel, • A hierarchia elvek figyelembe vétele – az összhang kiemelten fontos!

13. A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai

14. A turizmustervezés és a területfejlesztés stratégiai szemlélete Területfejlesztés Területpolitika: Prioritások, eszközök és intézmények területén való megfeleltetés. Eszközök: A megvalósítás materiális- és immateriális feltételrendszere. Szabályozás: Tudatos beavatkozások (komplex és szektorális). Menedzsment: Intézményi és személyi feltételek a megvalósításhoz. Stratégiai szemlélet Jövőkép: Külső és belső Értékelése, A jövő Forgatókönyvei. Tervezés: A jövőépítés Programjai és Akciói, az Ehhez rendelhető Adottságok és feltételek. Érvényesítés: Szereplők Részvétele, Területi beavat- Kozások kidolgo- zása. Jövőszervezés: Intézmény- és Eszközrendszer, Ellenőrzés, Értékelés, visszacsatolás.

15. A turizmusfejlesztési tervek egymásra épülése Koncepció Fejlesztési program Stratégiai Operatív Projektek P1 P2 P3 P4 P5 Px

16. A tervek fajtái – a koncepció • Fő célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása, • Tervet megalapozó szakmai dokumentum az eredeti jelentése, • Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum, • Nemzeti szinten stratégiának, illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után). • Rendszerváltás után az első – 1993. Balaton, • Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé – közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni.

17. A fejlesztési program • Középtávra vonatkozó, • A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elősegítése, • A távlati célok közül melyek azok, melyek hosszú távon megvalósíthatók, • A régiók részvételének elősegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért, • További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba, • A vállalkozói tőke aktivizálása, • Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.

18. A fejlesztési programozás • Stratégiai programozás: • a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi–gazdasági környezetének elemzése, • Az erős és gyenge oldalak vizsgálata, • Megállapítja az általános prioritásokat és célokat, • Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait. • Operatív programozás: • a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, • a jövőbeli végrehajtás és működtetés kereteit is szabályozza: • al- és részprogramonként részletezi a célkitűzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, • kidolgozza a költségvetési forrástérképet, • meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, • a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése.

19. Projekt • Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat, • Elemei: • Megvalósíthatósági előtanulmányok (környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi, munkaerő), • Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, működési költségek, megtérülés), • Költség-haszon elemzések, • Finanszírozási terv, • Marketing terv, • Üzleti terv.

20. A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje • Hosszú távra szóló nemzeti szintű turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika); • hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók; • középtávú kistérségi, megyei és regionális programok; • középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános működési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít; • a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása.