TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET

1. SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2014.10.21 TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET

2. 2013/2014. tanév 2+2 képzési forma OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: 17723-13/2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. Rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: 17723-13/2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet szvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet Képzési formák - szvk 2012/2013. tanévben utoljára indított képzési forma

3. Az új törvényi szabályozás elemei: a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó minimális és maximális csoportlétszám feltételei Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai mellett a szakképzési kerettanterv alapján is folyik Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. Kivétel: speciális szakiskolai képzésben résztvevő tanuló. 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei

4. a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll, az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része, előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége, új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok, szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-banelőírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei

5. Szt. 28.§ (4). Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Szt. 28.§ (3). „…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.” Gyakorlati szintvizsga

6. 27/2012 NGM r. szerint indított szakképesítések esetében: Sikeres szintvizsga: TSZ köthető az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időre Sikertelen szintvizsga: iskolai vagy kizárólag gyakorlati célt szolgáló vállalati tanműhelyben szervezhető a képzés. 32/2011 NGM r. szerint indított 3 éves előrehozott (alternatív), illetve a „2+2”-es képzés esetén Aszintvizsga hiánya semmilyen kötöttséget nem jelent 10. illetve a 11. évfolyamtól. /Szt. 92/A § (1) / Az átiskolázásban érintett tanulók: Szt. 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozást kell alkalmazni Szintvizsga és a TSZ kötés összefüggései

7. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló - sajátos elfoglaltságához, - egyedi életkörülményeihez, - meglévő ismereteihez és - életkorához igazodó képzési forma. Képzésszervezési formái: • nappali, • esti, • levelező oktatás munkarendje és az • oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés nem köthető. Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés Felnőttoktatás

8. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. §. (2) „a tanuló attól az évtől kez­dődően, amelyben 8 évfolya­mos általános iskola esetén 16., középiskola és szakiskola ese­tén 21. életévét betölti, kizáró­lag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„ A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7) „ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.” Életkori határok az iskolarendszerű szakképzésben

9. Az évfolyamok száma a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet. • Aráépülés előtti képzés 4+1 illetve 4+2 év alatt is teljesíthető. Ha a tanuló nem kezdte meg nappali munkarendben tanulmányait a ráépülésre vagy a második szakképesítésre való felkészülés érdekében, azon naptári év előtt, amelyben a 21. évét betölti, már nem lesz lehetősége arra, hogy nappali munkarendben készüljön fel a következő szakképesítésére. Amennyiben a tanuló az ágazati képzésének megfelelő szakirányban tanult tovább szakképző évfolyamon: • a 21. életév betöltése előtt meg tudja kezdeni a ráépülés tanulását, amely így • nappali rendszerben folytatható és • tanulószerződés köthető. Életkori határok a szakközépiskola szakképzési évfolyamain

10. A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat: • iskolai tanműhelyben, • Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyben (9. évf., csak TSZ) • külső vállalati gyakorlati képzőhelyen • tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, tanuló) • együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, iskola) alapján Tanulók gyakorlati foglalkoztatása

11. A tanuló gyakorlati képzés keretében: a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A gyakorlati képzést szervező köteles: a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit elsajátíttatni munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni, (a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll) gondoskodnia a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért Tanulók gyakorlati foglalkoztatása

12. Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8órát nem haladhatja meg. A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. Tanulók gyakorlati foglalkoztatása

13. A gyakorlati képzést folytató szervezet: a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlétellátásra nem vehető igénybe. Tanulók gyakorlati foglalkoztatása

14. Befejező szakképző évfolyam: az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni, az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit, a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen továbbra is részt vehet, a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni. egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg a tanulót Tanulók gyakorlati foglalkoztatása

15. Tanulószerződés a tanulóval: az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.” Tanuló tanulói jogviszonyban álló aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található. nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie Szintvizsga kötelezettség Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés Tanulószerződés kötésére jogosultak köre

16. A tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél: • részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás) • más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak köre olyan szervezetekkel, amelyek - egészségügyi, - művészeti, - közművelődési, - oktatási és szociális ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában működik: • költségvetési szerv, • alapítvány, • egyesület • egyházi jogi személy. Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők Tanulószerződés kötésére jogosultak köre

17. Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében köthető A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándék bejelentése a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából. A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig, de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni. Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé. Tanulószerződés megkötése

18. a szintvizsga kötelezettség, illetve eredményessége Szt. 28.§ (3), (4). a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1) egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét, eredményét, pályaalkalmassági vizsgálatnakmeglétét, eredményét, Szakiskolai képzés évfolyamát TSZ kötés ellenőrzési szempontjai:

19. A szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára kötelező. A szabályozás rendelkezései szerint különválik • a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről, /igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló tanulmányait csak az évfolyammegismétlésévelfolytathatja. / • a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről való /igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő 20%-t, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-t. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles./ mulasztások szabályozása. Tanulói mulasztások

20. Ha a tanuló mulasztása • a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri, • de igazolatlan mulasztása nincs • és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja • és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása • az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de • igazolatlan mulasztása nincs, vagy • az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, • és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. Tanulói mulasztások

21. A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei: A tanulószerződés megszűnik • ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, • a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, • a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, • a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, • a tanuló halála napján Tanulószerződés megszűnése

22. A szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés megszűnik: • közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, • felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, • azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, Azonnali hatályú felmondás esetei: • a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, • ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére. Tanulószerződés megszűnése

23. Az Szt. nem ha­tározza meg az igazolatlan hi­ányzás azon mértékét, amely esetén a felek a rendkívüli fel­mondás lehetőségével élhetnek. A hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a tanuló hozzáállása csak egyedi esetben vizsgálható . Atanuló igazolatlan hiányzásának a mértéke lehet akkora, hogy a gyakorlati képzés eredményes folytatása lényegé­ben lehetetlen. A felmondási okok alkalmasak legye­nek arra, hogy a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés továb­bi biztosítása lehetetlenné váljon vagy jelentős akadályba ütköz­zön. TSZ azonnali hatályú felmondása igazolatlan hiányzás esetén

24. A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a tanulószerződés is szünetel. Ebben az esetben passzív módon él a tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is. Atanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket. Biztosítási viszony nem áll fenn. Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel való teljesítése. Normatíva nem számolható el. Tanulószerződés szüneteltetése

25. Együttműködési megállapodás köthető: • a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig, • összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, • tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban • tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét. Együttműködési megállapodás

26. A tanuló pénzbeli juttatása: • tanulószerződés alapján, továbbá • együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. Pénzbeli juttatás mértéke: • a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata. A szorzó: • a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. 7 kategória: a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően. Tanulókat megillető juttatások

27. Egységes szempontrendszer alapján Az Szt. 48. §-ának g) pontjában előírt, előre meghatározandó egységes feltétel és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást kell minden esetben egységesen emelni, hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása • a tanulmányi előmenetele, • a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és • szorgalma alapján a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek. Pénzbeli juttatás emelése

28. Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első félévében a minimálbér 18%-a. Az emelés mértéke: a tanulmányi teljesítmény 3 értékéig 500 Ft, felette 1.000 Ft. 2014-ben a min.bér 101.500 Ft-ra változott. A tanulót az első szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték, tanulmányi eredménye csak az utolsó évfolyam haladja meg a 3 értéket. Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam • első félévében: 17.640 Ft ill. 18.270 Ft 01.01-től a félév végéig • második félévében: 18.270 + 500 Ft =18.770 Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam • első félévében: 18.770 Ft / 2 = 9.385 Ft • második félévében: 9.385 + 500 = 9.885 Ft Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam • első félévében: 18.270 Ft + 500 Ft = 18.770 Ft • második félévében: 18.770 Ft + 1.000 Ft = 19.770 Ft Tanulókat megillető juttatások

29. Bukás befejező szakképző évfolyam: A tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult. Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a következő tanév első tanítási napjától jár. Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-sa tanuló esetén: csak banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Tanulókat megillető juttatások

30. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg. Tanulókat megillető juttatások

31. Példa: Kőműves szakképesítés. TSZ kötés: 2014.01.27. Első gyakorlati képzési nap: 2014.02.02. Képzés várható befejezésének ideje: 2014.06.30. Sikeres szakmai záróvizsga: 2014.06.15. Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított juttatás időarányos része. Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint. Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el. Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni 453.000 Ft x 1.6698 = 756.419/12 = 63.035 (63.035/30) x 15 = 31.517 Ft. Tanulókat megillető juttatások

32. Pénzbeli juttatás EM esetén: Tanuló részére szakképző évfolyamon csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás, havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél. Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár. pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell. tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést. Tanulókat megillető juttatások

33. Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben • kedvezményes étkeztetés, • útiköltség-térítés, munkaruha, • egyéni védőfelszerelés (védőruha), • tisztálkodási eszköz • felelősségbiztosítás A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. Tanulókat megillető egyéb juttatások

34. a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk megtérítését, valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg. A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz szándékosság esetén nincs korlátja. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell érvényesíteni. Kártérítési felelősség szabályai

35. A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni. Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet A tanulói felelősségbiztosítás célja: Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítése (klasszikus) másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása. Felelősségbiztosítás

36. Második és további szakképesítés Szt. 2§. • „már meglévő, államilag elismert szakképesítésbirtokában szerzik meg” • „figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek” • „Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés” Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése

37. Kedvezmények a szakmai képzés ingyenességét érintően Minden esetben ingyenes: SNI tanulók, készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán tanuló középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók. Ingyenes: A speciális szakiskolában tanuló enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (ugyancsak SNI kategória) a második szakképesítés megszerzéséig. Tanulószerződés a második szakképesítés tanulásakor is köthető. Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése

38. A második szakképesítés esetében az elméleti képzés nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem az. • a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek), • a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minősül, • mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve, nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszámítás sem.” Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése

39. A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles bejelenteni a területileg illetékes kamarának. Módosítás: Ha a szerződéses feltételekben a felek jogait vagy kötelezettségeit érintő lényeges változás történik. Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani. Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás Tanulószerződés módosítás, javítás

40. Javítás: Elírás Helytelen információ Tévesen feltüntetett adat Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó. Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni. Tanulószerződés módosítás, javítás

41. Együttműködési megállapodások esetében az egyik szerződő fél az iskola. Az állami fenntartásba került, Klebelsberg Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák esetében az iskola helyett a KLIK a szerződő fél. A feladatokért és kötelezettségekért is egyaránt a KLIK vállal felelősséget. Az EM-tés annak mellékleteit az elméleti képzést biztosító iskola igazgatójának és a KLIK megyeközponti tankerületi igazgatójának is alá kell írni. 4 eredeti példányban készül 1példányt a megyeközpontú tankerület részére is meg kell küldeni. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapcsolódási pontjai a kamara szakképzési tevékenységéhez

42. Az ellenőrzés célja: • Ajogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeknek meglétének vizsgálata, • kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, • Aképzés tartalmára vonatkozó előírások betartásának vizsgálata • visszajelzés a gyakorlati képzés területén folyó tevékenységekről, tapasztalatokról, • tanácsadás a képzés szervezésében, lebonyolításában, adminisztrálásában Gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése

43. A gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetre vonatkozó dokumentumok: • Alapító okirat • Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolata • Működési, illetve telephelyengedély • Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye • A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú képesítését igazoló okirat • A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves szakmai gyakorlatát igazoló dokumentum • A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a büntetlen előéletről • Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása Gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése

44. A tanulók oktatásához kapcsolódó dokumentumok • Tanulószerződés (vagy együttműködési megállapodás) • Foglalkozási napló • Tanulói munkanapló • Munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentumai • Szakmai és vizsgakövetelmény • Szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, gyakorlati képzés helyi programja • Kötelező juttatások átvételének igazolása (tanulói pénzbeli juttatás számfejtési lapja, banki utalás igazolása, kedvezményes étkeztetés, munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz) • Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat igazolása • Felelősségbiztosítás Gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése

45. Kötelezettek köre: A munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – hozzájárulásra kötelezett. A vállalkozások egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a hozzájárulásukat csökkenthetik. Átalányadózó:a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és elszámolási kötelezettsége sem keletkezik. Az EVAhatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, ezért a 1408-as bevallás főlapján a „B” mezőbe jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be. A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a kiadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Szakképzési hozzájárulás

46. A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke: 1,5 % (bruttó kötelezettség) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (új Szt.56-57.§) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (új Szt. 42-70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor c) Az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel. Szakképzési hozzájárulás

47. A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. További feltétel, hogy a kötelezett: • havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és • az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-éig határidőig teljesíti. Szakképzési hozzájárulás teljesítése

48. Együttműködési megállapodás alapján A tanuló képzése 2014. évi alapnormatíva: 453.000 Ft/fő/év, A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg! • az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: 453 000/130 = 3 485 Ft/tanuló/nap • az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap • a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

49. Együttműködési megállapodás alapján hallgató képzése • A gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén: • a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani: • 453 000/100 = 4 530 Ft/hallgató/nap • az előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi: • előleg havonta hallgatónként: • gyakorlati napok száma* 4 530 Ft/hallgató/nap • a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: • éves csökkentő tétel hallgatónként: • tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap

50. Tanulószerződés alapján A tanuló képzése • A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan • amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni, • amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor • tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege: • Ha a tanulószerződés • megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel) • hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)