A mérsékelt és a radikális politikai iszlám a Közel-Keleten

1. A mérsékelt és a radikális politikai iszlám a Közel-Keleten KIDMA, Itt a terror? Hol a terror? c. konferencia 2013. október 1. Csicsmann László, PhD egyetemi docens, mb. dékán Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet

2. Van-e vallási alapja az erőszaknak? • Korán szúrái mint elsődleges jogforrás az iszlámban • “Nincs kényszer a vallásban” • Könyves vallások védelme egy fejadó ellenében • Kitál – erőszak, harb – háború, dzsihád – törekvés (védekező jelleg) Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

3. A Korán és az erőszak kérdése • 2:191: “És öljétek meg őket ott, ahol találjátok őket, és üzzétek ki őket onnan, ahonnan ők is kiűztek titeket. És a zsarnokoskodás (kísértés) rosszabb, mint az ölés. És ne harcoljatok velük a Sérthetetlen Mecset (a Kába) környékén, amíg ők nem harcolnak veletek. De ha harcolnak veletek, akkor öljétek meg őket. Ilyen a hitetlenek sorsa.” (ford. Kiss Zsuzsanna Halima) Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

4. A Korán és az erőszak kérdése • 2:216: “Előíratott nektek a harc, még ha kellemetlen is számotokra…” • 4:76: “Akik hisznek, azok Allah útján harcolnak. Akik hitetlenek, azok pedig a hamis istenségek útján harcolnak. Harcoljatok hát a Sátán barátai ellen…” • 109:1-6: “Mondd: “Ti hitetlenek! Én nem szolgálom azt, amit ti szolgáltok, és ti nem szolgáljátok azt, amit én szolgálok, és én nem fogom azt szolgálni, amit ti szolgáltatok, és ti sem fogjátok szolgálni, amit én szolgálok. Nektek a ti vallásotok, és nekem az én vallásom.” Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

5. További elméleti és gyakorlati kérdések • Dár al-iszlám versus dár al-hárb kérdése az iszlám civilizáció történelmében • A hódítások kérdése (az iszlám a kard vallása?) • Asszaszinok negatív megítélése (Alamut központ, Perzsia és Szíria Nizari iszmáilita csoportjai) Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

6. A kérdés modern kori vetülete • Politikai iszlám megjelenése a XX. században (többnyire békés mozgalmak társadalmi és karitatív célokkal) 1920-as évek – Muszlim Testvériség Egyiptomban • Második világháború után radikalizálódás – cél a saját rezsim megdöntése fegyveres céllal • 1970-es évektől mérséklődés és fokozatos politikai integráció Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

7. Az iszlamista mozgalmak két útja 1. Globális dzsihád, radikális szalafizmus – gyökerek 1980-as évek afganisztáni harca – al-Káida, Jabhat al-Nusra stb. 2. Nemzeti alapon szerveződő poszt-iszlamista szervezetek (modell a török AKP, Erdögan alatt) Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

8. Az öngyilkos merényletek megítélése Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

9. Az al-Káida megítélése Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

10. A Hezbolláh és a Hamász megítélése Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

11. Az iszlamista mozgalmak mérséklődése és deradikalizálódása • Hamász választási győzelme a Palesztin Hatóság területén (2006) precedens értékű • A demokrácia eszköz a célok végrehajtására? • Kettős beszéd? Kettős mérce? • Arab tavasz – iszlamista kormányok létrejötte Egyiptomban, Tunéziában, Marokkóban • Egyiptom – iszlamista szervezet betiltása - reradikalizáció Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám

12. Konklúzió • Az iszlám nevében elkövetett erőszak létezik, miközben a muszlimok többsége a ‘silenced majority’-hoz tartozik (elutasítja az erőszakot, Gallup) • Ha a terrorizmusnak van vallási alapja akkor létezik keresztény terrorizmus is (Anders Breivik)? • Nem célszerű az iszlám terrorizmus jelzőt használni • Az iszlamista szervezetek többsége valóban mérséklődött Csicsmann László: A mérsékelt és a radikális politikai iszlám