A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai

1. A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Okleveles környezetkutató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt Mihály, környezetvédelmi szakmérnök, EnviroPlus Kft. Budapest 2010.

2. Bevezetés Célkitűzés A zaj összetett probléma. szabályozása: • társadalmi, • műszaki, • egészségügyi szempontok (A környezeti zaj, mint probléma, az EU új, környezeti zajra vonatkozó szabályozása) Dolgozatom célja: • a hang, a zaj általános bemutatása – szakirodalmi feldolgozások • vizsgálat a Hungária körúton – műszeres mérés és kiértékelés* • zajtérképek elemzése, értékelése – a gyakorlati megvalósítás problémái* * Az EnviroPlus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft-vel közös munka eredménye

3. Az előadás vázlata: • A mérés menete, kivitelezése • A jelenlegi zajterhelés vizsgálata • A mért adatok prezentálása, elemzése • A mérés során tapasztaltak összegzése • A zajtérképek felhasználása – új lehetőségek a környezeti zajvédelemben • A végrehajtás tapasztalatai, problémái • Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra • Összefoglalás

4. A mérés menete, kivitelezése 1. ábra. A mérési pont ábrázolása a mérési területen forrás: Google Earth, 2010.

5. A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszeres mérés: • aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajszint • keresztmetszeti forgalomszámlálás* Mérés kivitelezése: • MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése című szabvány szerint • 25/2004. (XII.20.) KvVM előírásai szerint Jelenlegi zajterhelés megállapítása: szakaszos mérés – 5 intervallum (6- 10 óra, 14-17 óra, 18-22 óra, 22-23 óra, 5-6 óra). * akusztikai járműkategóriák szerint: I.: személy- és kisteher-gépkocsi II.: szóló autóbusz; könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár III.: csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi + villamos (akusztikai járműkategória besorolása nincs)

6. A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszer: Brüel & Kjaer 2250 típusú kézi integráló zajszintmérő műszer Mérési pont: • az út legszélső forgalmi sávjának akusztikai középvonalától 7,5 méter távolságban • a földfelszíntől 1,5 méter magasságban. Mérés időtartama: 1 óra/ 1 időintervallum, 10 percenként LAeq, LAFmin, LAFmax [dB] leolvasása

7. A mért adatok prezentálása, elemzése I. mérési szakasz (7:00-8:00)

8. IV. mérési szakasz (22:00-23:00)

9. Összegzés: • a Hungária körút zajhelyzet szempontjából problémás terület • a zajterhelés mértéke nem változott az előző évekéhez képest • okai: romló útburkolat járművek megengedettnél nagyobb sebessége • zajcsökkentő intézkedések bevezetése Zajcsökkentő intézkedések: • éjszakai időszakra 50 km/h sebességkorlátozás • funkcióváltás (lakófunkció helyett szolgáltató funkció)

10. A zajtérképek felhasználása – új lehetőségek a környezeti zajvédelemben • legkritikusabb helyszínek lokalizálása • stratégiai szintű zajcsökkentés megtervezhető • környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozásának lehetősége (Környezeti zaj – stratégiai zajtérkép) 10. ábra. A közútra vonatkozó 24 órás átlagos zajszintábrázolása Budapest területére forrás: EnviroPlus Kft.2010.

11. A végrehajtás tapasztalatai, problémái • Budapestre (és vonzáskörzetére) elkészült stratégiai zajtérképek a négy zajforrás – csoport (közút, vasút, üzem, légi közlekedés) valódi zajterhelését nem jelenítik meg • nem minden esetben valós konfliktus-helyzetek jelennek meg(11 – 12. ábra) • a lakossági érintettség pontosabb meghatározása 11 – 12. ábra. Budapesti példa a konfliktustérképre. forrás: EnviroPlus Kft.; Google Earth, 2010.

12. Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra • csak az azonos megítélés alá tartozó zajforrás-csoportok okozta zajterhelés összegzése • valódi konfliktushelyzet: - „zajmutató” (LKZ) alkalmazása(13 – 14. ábra) • „egyenletes elosztás” elve - a lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva 13 – 14. ábra. Valódi konfliktushelyzet szemléltetése az Üllői úton. forrás: EnviroPlus Kft. 2010., Google Earth 2010.

13. Következtetések, tapasztalatok, javaslatok összegzése • műszeres mérés keretében végzett vizsgálat a Hungária körúton a vizsgálat célja: vajon a korábbi problémás zajhelyzet napjainkban is fennáll-e a Hungária körúton? eszközök, módszerek: Brüel & Kjaer 2250 típusú integráló zajszintmérő műszer, keresztmetszeti forgalomszámlálás eredménye: a problémás zajhelyzet a mai napig is fennáll • javaslatok a zajcsökkentés lehetséges módjaira • a stratégiai zajtérképezés gyakorlati megvalósításainak nehézségei • javaslatok a problémák lehetséges megoldásaira

14. Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Ballabás Gábornak és Berndt Mihálynak adolgozat megírásához nyújtott segítőkész munkájukért. Köszönöm a figyelmüket!

16. Akusztikai (hangtani) alapfogalmak A hang • rugalmas közegben terjedő mechanikai energia • hangérzetet kelt az érzékelésére megfelelő érzékszervvel rendelkező élőlényekben (Patkós A., 2007.) Közeg szerint három fajtája különböztethető meg.: • szilárd testben történő hangterjedés (testhang) • folyadékban – leggyakrabban víz – történő hangterjedés (folyadékhang) • gázban – leggyakrabban levegő – történő hangterjedés (léghang) Hullámok formájában terjed (longitudinális, transzverzális) így a hangot, mint hullámjelenséget tekintve, három mennyiséggel fejezhető ki: a rezgés frekvenciájával, terjedési sebességével és hullámhosszával. (Koren E., 2009.)

17. A zaj A hang és zaj elkülönítése az emberi szubjektivitásból adódóan nem egyértelmű. (Dr. Zseni A. 2009.) Zajforrások a környezetben: Közlekedési zajok: közúti, vasúti, légi közlekedésből származó zajok; ipari, üzemi zajok; áramlási zajok; bányászatból származó zajok; katonai tevékenységből származó zajok; szabadidős zajforrások; egyéb zajforrások: épületen belüli zajforrások, épületen kívüli zajforrások A hang és a zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásai: • 30 dB felett: pszichés zavarok • 65 dB felett: vegetatív károsodás • 90 dB: halláskárosodási folyamat kezdete