SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF)

1. SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 3-4. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2. 3-4. óra A testmozgás és az egészséges táplálkozás egészségügyi hatásai

3. Az ősember időbeosztása • Munkavégzésre alkalmas állapotba kellett „kerülnie”. Ennek feltétele ekkor a megfelelő táplálékhoz jutás (energiapótlás) és a „megújulást” szolgáló alvás (regeneráció). • Már ekkor megjelent az igény egy kis kikapcsolódásra. A törzs jeles eseményei, a nagyvadak elejtését, majd később egy ellenséges törzs legyőzésétkövető ünnepségek, valamint az évezredeken át rendszeresen megtartott avatási próbák a sajátos időrend szerinti vallási-kultikus események az őskor emberének szórakozását, kikapcsolódását jelentették a mindennapokból.

4. A középkor emberének napirendje • Az ókor, de méginkább a középkor emberének életébe szinte világszerte beépült egy további pihenési lehetőség. • Mindeközben a munkára fordított idő (a létfenntartás társadalmi szintje) megmaradt a mintegy (fél)napi (12-14 óra) mennyiségénél.

5. Négykézlábtól a (számítógépes) széklábig

6. A fejlett világban tehát a 20. század második felére megnőtt az emberek szabadideje és vásárlóereje egyaránt. • Az lett a fő kérdés, hogy miként tudnak ezzel élni és nem visszaélni. • A civilizációs fejlődés ugyanis mindeközben számos negatív hatással károsította, rombolta az ember minőségi életét. • Ekként teljesedett ki végül is a rekreáció a minőségi élet, az igényesen megélt élet fogalmával. • Ilyen értelemben nevezzük a rekreációt az életminőség tanának is. • Mivel a rekreációval foglalkozó szakemberek feladata emiatt az egyén életvitelének pozitív irányt adni, a minőségi életet hátráltató, ellehetetlenítő elemek elkerüléséhez segíteni nevezik a rekreátorokat életmódászoknak is.

7. Fizikai aktivitás • a rendszeresség fontossága • egészségügyi állapotunkat befolyásolja – kondicionális képességek fejlesztése • túl kevés, illetve a túl sok mozgás problematikája • figyelembe kell vennünk a különböző edzéselméleti kritériumokat – mint pl. edzésterhelés összetevői • preventív hatása – minőségi élet kialakulásának egyik eszköze • az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző „orvosság”

8. A fizikai tevékenység hatásai • fejleszti az állóképességet és a kondicionális képességek teljes körét • növeli az akaraterőt • oldja a stresszt • segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében • előnyös a magas vérnyomás megelőzésére, kialakulása esetén viszont csökkenti annak értékét • segít az ideális testtömeg megőrzésében • javítja a testtartást • segít a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában • jó közérzetet biztosít – jobb erőnléti állapot • a tartós fogyás egyik nélkülözhetetlen pillére

9. Dr. Morgan – lelki egészség és a testgyakorlás kapcsolatát elemző vizsgálata 1969-ben – depressziós betegek között a fizikailag fittebbek kevésbé depressziósok, mint a nem edzettek • Fizikai tréningnek antidepresszív hatása van • Egy 55.000 fős vizsgálat kimutatta, hogy a rendszeres testedzés alacsonyabb szorángásszintel és kevesebb depressziós tünettel jár együtt – minden társadalmi rétegben és életkorban védőhatású a rendszeres testmozgás

10. A valóság • A férfiak 21,4%-a, a nők 13,6%-a végez rendszeres testedzést • 6-18 éves fiatalok 40%-a semmit sem sportol • A dolgozók 2/3-a mozgástevékenységet nem végez • Magasabb iskolai végzettség …, több mozgás • A nők az első gyerek után abbahagyják a mozgást • A gyermekek 60-80%-án észlelhető tartáshiba • a mai iskoláskorúak 70 %-a túlsúlyos – iskolai testnevelés csökkenése • Nő a mozgásszervi betegségekre hajlamosító állapotok gyakorisága

11. Soha nem késő elkezdeni! • Ellenérvek: nincs időm, sok a munkám, állandóan fáradt vagyok, minek szenvedjek!!! • A rendszeres sportolás hatására: nő az önbizalom, csökken a levertség, fejlődik a munkahelyi stresszhelyzet-megoldó képesség, javul a közérzet • Fontos: • leljük örömünket abban, amit csinálunk • először győződjünk meg egészségi állapotunkról • figyeljünk a fokozatosság elvére

12. Mozgásszegény életmód következménye Koszorúér-betegség • A hagyományosan „férfibetegségnek” tekintett koszorúér-betegség az európai nők vezető haláloka • Kockázati tényezők: • - magas koleszterinszint • - dohányzás (napi 40 szál = hússzoros kockázat) • - magas vérnyomás (hypertonia) • - elhízás, 2-3 szoros kockázat • - testmozgás hiánya • - cukorbetegség (túlzott szénhidrátbevitel) • - stressz

13. Mozgásszegény életmód következménye Csontritkulás • Népbetegségnek számít, hiszen a 40 év feletti nők több mint 25%-át érinti • Strukturális romlással, leépüléssel járó folyamat, nem betegség! • Nem a kalciumhiány a csontritkulás fő kiváltó oka! • ELKERÜLHETŐ!!! • - rendszeres kalcium, és ásványianyag bevitel • - jól működő emésztőrendszer • - megfelelően működő hormonális rendszer • - TESTMOZGÁS, mely meggyőzi az agyat, hogy szükség van a megfelelő mennyiségű csonttömeg fenntartására

14. Miért hízik el az ember • Ha tartósan a szükségesnél többet eszünk, testsúlytöbblet alakul ki • Szervezet védekezése – raktároz a saját védelme érdekében, zsír formájában • Sokkal kevesebb fizikai aktivitást végzünk – autó, lift, távirányító • Elhízás következtében betegségek alakulnak ki • az elhízás a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája

15. anaerob alaktacid (glikolízis); foszfát felhasználás anaerob laktacid (glikolízis); szénhidrát felhasználás aerob oxidáció (citrát kör); szénhidrátok, zsírok felhasználása + a máj a tejsav kb. 60-70%-át visszaalakítja

16. Mi okozhat elhízást • Energiabevitel és energiafelhasználás közötti egyensúly felbomlik • Fokozott evéssel a kelleténél több energia jut a szervezetünkbe • Kevés mozgással a leadott energia mennyisége csökken • Ha mindkettőt egyszerre tesszük – duplán hátrányos helyzetet teremtünk szervezetünk számára – hosszú távon biztos az elhízás • A túlsúly, illetve az elhízás kb. 30 %-ban genetikai tényezőkkel is összefügg, de csak ezzel nem magyarázható • Családon belüli negatív viselkedési minták is nagy szerepe van – nassolás, túltápláltság • Bizonyos hormonális megbetegedések is felelősek lehetnek az elhízásért – pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-túlműködés • Gyógyszerek is okozhatnak fokozott testsúlygyarapodást – fogamzásgátlók, depresszió elleni készítmények

17. Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás • Mit, mikor, hogyan eszünk • Vitaminok, zöldségek, gyümölcsök, rostban gazdag élelmiszerek • Megfelelő mennyiségben elfogyasztott folyadék • Ásványi anyagok, nyomelemek – tápanyagokban rejlő energia felszabadításához, hasznosításához • Egészségünk alapja az étrendünk – sokféle betegséget okozhatunk vagy megelőzhetünk vele • Ételeink összeállítását a kiegyensúlyozottság jellemezze • Egészségünk és jó erőnlétünk megőrzéséhez szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra, vitaminokra, ásványi anyagokra van szükségünk

18. Az ember energia-szükséglete • Egyénenként változó • Függ: életkor, nem anyagcsere sebessége, egészségi állapot • 12% fehérje, 30% zsír, 58% szénhidrát + vitaminok, ásványi anyagok • napi ötszöri étkezés • reggeli, tízórai kb. 25%, ebéd kb. 50%, uzsonna, vacsora kb. 25%- • fiúk 30-40 %-a, lányok 50%-a nem fogyaszt reggelit – vércukorszint csökkenés – koncentráció csökkenés, magatartászavar • iskolai büfék problémája – kóla, chips, stb. • otthoni étkezések minősége sem mindig megfelelő – szülők túlzott elfoglaltsága

19. Kövérség vagy egészség • Az elhízásaz anyagcsere-folyamatok olyan zavara, amely genetikai, központi idegrendszeri, vagy hormon-, valamint környezeti hatások következtében alakul ki, s az energia-háztartás egyensúlyának megbomlását okozza. • Európa felnőtt lakosságának 15 %-a túlsúlyos – az arányok egyes országokban rendkívül eltolódtak • Megnövekedett testtömeg többletterhet jelent a szervezet számára – szív, csont, izület – korlátozzák a mozgást és fájdalmat okoznak • Az elhalálozás egyik leggyakoribb oka a kövérség – azon szervrendszereket betegíti meg, amelyek működészavara a legveszélyesebb • A kövérség súlyos gondot okoz a társadalom számára

20. Kövérség vagy egészség • Magyarországon a lakosság 60%-a túlsúlyos (37%), vagy elhízott (23%) • USA-ban az elhízás következtében kialakuló szövődmények gyógyítása, illetve betegsége miatt 238 milliárd dollár kár keletkezik a társadalomban • Az életmódunkon kellene javítani! • Gyorséttermek, reklámok, túlfogyasztás – viszont a kutatások szerint csökken az átlagos kalóriafogyasztás • A szervezet egyensúlybontásáért a mozgásszegény életmód a felelős!! • Cél: okosan összeállított étrend, mértékletesség, több mozgás

21. Elhízás következményei • Cukorbetegség – a kórosan magas testsúlyúaknál 40%-kal magasabb a halálozási arány • Érelmeszesedés – megemelkedik a vérzsírok szintje és megváltozik összetétele, érfal kórosan elváltozik, szívroham, agyvérzés • Szív- és érrendszeri szövődmények – többletteher a szívre, erekre, magas vérnyomás, vérkeringési zavar • Rák – bizonyos ráktípusok előfordulása akár 70%-kal is magasabb lehet, (vastag-, végbél-, prosztata-, mell-, méhnyakrák) • Izületi betegségek – izületi gyulladások, sorvadások, erős fájdalom, mozgáskorlátozottság • Mindennapi élet – légszomj, izzadás, álmatlanság, aluszékonyság

22. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!