A gyermekvédelem aktuális kérdései az óvodában és az iskolában

1. A gyermekvédelem aktuális kérdései az óvodában és az iskolában Újbudai Pedagógiai Napok 2014

2. 1997. évi XXXI. törvény 6. § (2) „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.”

3. Jogszabályváltozások Törvények Végrehajtási rendeletek • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) • A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény • 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) • A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása • a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.) • a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf nyilvántartás, támogatott döntéshozatal • az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló új kormányrendelet • a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet- örökbefogadás előkészítése, utánkövetése, mediátorok a támogatott közvetítői eljáráshoz • a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális és gyámhivataloknak a hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéssel kapcsolatos feladatai

4. Az érintett jogintézmények • Cselekvőképesség • Gondnokság • Támogatott döntéshozatal • Örökbefogadás • Családi jogállás rendezése • Szülői felügyeleti jog • Kapcsolattartás • Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás • Családbafogadás • Gyámság

5. Gyámság-gyámrendelés Támogatott döntéshozatal • Gyer. 127. § (2) l) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel. „A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz.” [Ptk. 2:38. § (1) bek.] • Nem helyettes döntéshozatal, nem együttes döntéshozatal, hanem segítség a döntés meghozatalában • A támogatott személy cselekvőképessége teljes!!!! • Az eljárás minden eleme a támogatott személy saját, akaratán, egyetértésén, együttműködésén alapul • A támogatott személy és a támogató egyenrangú felek

6. közvetítői eljárás A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezései szerinti közvetítői eljárás folytatható le. • -gyermekvédelmi közvetítői eljárás • -kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás • -támogatott közvetítői eljárás • -kötelező támogatott közvetítői eljárás • A közvetítői eljárás a kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárások befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a felek kölcsönös megegyezés alapján a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, a gyermek érdekét szolgáló írásbeli megállapodás vagy részmegállapodás létrehozása.

7. Kapcsolattartási kérdések • Kötelezően elrendelhető a közvetítői eljárás • változott a kapcsolattartásra jogosultak köre, kibővült (A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és –ha a szülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja –a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.) A volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám kérelmére feljogosítható, sőt még az az apa is, akinek apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. • A kapcsolattartási jog tartalmának meghatározása (egzaktabb lett kihangsúlyozva a gyermek véleményének meghallgatásával illetve kibővül a külföldre vitel jogával) • A gyermek elvitelével kapcsolatos kiadások a jogosultat terhelik, de eltérően is lehet rendelkezni. • Felügyelt kapcsolattartás

8. Európa Tanács Egyezményei a magyar jogrendben • • A gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló Európai Egyezmény • • A gyermekeknek a szexuális kizsákmányolása és szexuális visszaélések elleni védelméről szóló Európai Egyezmény (ún,LanzaroteEgyezmény) • • A gyermekek örökbefogadásáról szóló Európai Egyezmény

9. A módszertani útmutató célja A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek - különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében - miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásávaljárjanak el. Gyvt. 6.§ (5a)

10. Kikre érvényes? • a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, • b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, • c) a köznevelési intézmények, • d) a rendőrség, • e) az ügyészség, • f) a bíróság, • g) a pártfogó felügyelői szolgálat, • h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, • i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, • j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, • k) a munkaügyi hatóság. /Gyvt.17.§/

11. A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének jellemzői • írásbeliségen alapul • Kétirányú • Gyermekközpontú • Hatékony • „együtt gondolkodó” • Képes arra, hogy jelezze működési nehézségeit

12. A jelzőrendszeri működés szintjei: • Napi szinten: Írásos (indokolt esetben telefonos) jelzés fogadása, visszajelzés • Esetkonferencia :egy-egy gyermek esetében szükség szerint • Szakmaközi megbeszélés (tematikus tartalommal, évente legalább 6 alkalommal) • Települési gyermekvédelmi tanácskozás ( éves értékelés) 15/1998 (IV.30.)NM rendelet 15.§.

13. Gyermekjóléti szolgálatok gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint

14. Gyermekjóléti szolgálatokhoz érkezett jelzések

15. A módszertani útmutató fő üzenetei • Kötelező, ellenőrizhető, számon kérhető • Minden gyermekekkel kapcsolatba kerülő szakemberre vonatkozik • Hangsúlyozottan épít a gyermekekkel napi szinten kapcsolatban álló szakemberek felelősségteljes feladatellátására – észre kell venni, ha baj van! • Csak ágazatok közötti együttműködésben tud megvalósulni!

16. Szerkezete • Jogszabályi megalapozás • Adatvédelem, titoktartás • Alapelvek a gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működésében, működtetésében • Gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésének, működtetésének módja • Kockázatelemzés, kockázatértékelés • Mellékletek • Háttérjogszabályok • A módszertani útmutató készítése során felhasznált irodalom • A témához ajánlott irodalom

17. Ágazatok közötti együttműködés fontossága • Ágazati irányítás szintjén és helyi szinten egyaránt jó kommunikáció, koordinált működés szükséges • Kiemelt szerepe van a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátoroknak • Hangsúlyozni kell a gyermekjóléti szolgáltatás koordináló szerepét • Az esetmegbeszélések, és az azokon való részvétel kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bírnak (éves tanácskozás, szakmaközi megbeszélés, esetkonferencia, esetkonzultáció)

18. Jogszabályi háttér a köznevelésben • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkntv.) • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról (Távoltartási tv.) • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.)

19. Az Nkntv. 1. § (1) bekezdése szerint, a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni.

20. Adatkezelés, titoktartás alóli mentesség • Dilemma a jelzőrendszeri tagokban • az Infotv. 5.§ (1) bek. a) és b) pontjának megfelelően, ezek az adatok és információk a törvény erejénél fogva és/vagy az érintett (adatgazda) és/vagy törvényes képviselője hozzájárulásával kerülnek a gyermekvédelem szereplőihez, és feladatuk ellátása érdekében kezelik ezeket az adatokat. Infotv. 6.§ (1) bek. A.)pont • Az adatkezelésre, beleértve a törvényben meghatározott szervnek, hatóságnak való továbbítást is a Gyvt. 135. § - 136/A. § bekezdésében foglaltak szerint kifejezett felhatalmazást ad a jelzőrendszeri tagoknak • Jogosulatlan harmadik személlyel szemben azonban köt a titoktartási kötelezettség

21. Titoktartás? • Nkntv. 42. § (1) bekezdés: titoktartási kötelezettség • Nkntv. 42.§ (2) bekezdés: a gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden - a gyermekével összefüggő - adat közölhető, kivétel ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. • Nkntv.42.§ (3) bekezdés:a köznevelés szereplői a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján kötelesek az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélésük szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került; ilyen helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, vagy a rendelkezésre jogosult szülő, törvényes képviselő beleegyezése nem szükséges.

22. Együttműködés … • Az EMMIr. 51.§ (4) bekezdése (4) szerint, ha az óvodás gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az intézmény vezetője az illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is értesíteni köteles. • A 62.§ (1) bek. és a 129.§ (2)-(3) is lehetővé és kötelezővé teszi egyes esetekben a köznevelési intézmény számára a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekvédelmi rendszer szereplőivel való együttműködést, a szakterület bevonását.

23. Adatok zártan kezelése • A jelzőrendszer hatékonyabb működése és a jelzést adó védelme érdekén lényeges szabályozást vezet be 2014. március 15-étől a Gyvt. Gyvt. 17. § (2a) bekezdése és 130/A. § (2) bekezdése. • A gyermekjóléti szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.

24. Ugyanakkor…. • Az adatok zárt kezelése nem érinti a szakemberek együttműködési kötelezettségét, a tényállás megfelelő tisztázását. Az érintettekkel szemben nem az egyes jelzőrendszeri tagoknak kell külön-külön fellépniük, hanem a gyermekjóléti szolgálat és szükség esetén a gyámhivatal tesz lépéseket a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.

25. Alapelvek • Szakmai szabályozottság elve – jelzőrendszer működtetése kötelező feladat • Információk felelős kezelésének elve – figyelemmel kísér,nyilvántart, intézkedik • Egyéni szükségletek figyelembe vételének elve – a gyermek(ek) szükségleteinek megfelelő intézkedést tesz • Komplexitás elve – a gyermekek érdekében eljáró valamennyi szakemberre vonatkozik • Kötelezőség elve – kötelező együttműködés a jelzés után is • Objektivitás elve – személyes kapcsolatok nem befolyásolhatják • Szakmai felelősség elve – a jelzőrendszeri feladat ellátása nem múlhat egyéni választásokon - szankciók

26. Különös Alapelvek • Az egyén szakmai felelősségének elve: Súlyos esetben minden szereplőnek azonnali feladata elősegíteni a rossz bánásmód megszüntetését. • Együttműködés elve: A gyermekjóléti szolgálat feladata esetkonferenciát összehívni, ha a hozzá beérkező, a gyermek veszélyeztetettségét jelző jelzés gyermekkel szembeni rossz bánásmódról szól. • Felelősség elve: Kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetésének gyanúja esetén a gyanút észlelő feladata (a gyermekjóléti szolgáltatón kívül) hatósághoz is fordulni – így elősegítve a rossz bánásmód mielőbbi megszüntetését. • Kompetencia határok betartásának elve: Sem a rossz bánásmód súlyos esetét észlelőnek, sem a hatóságnak nem feladata a nyomozás! A jelzőrendszer, illetve a hatóság feladata ilyenkor a feljelentés megtétele. • Írásbeliség elve:A gyermekkel kapcsolatos rossz bánásmód illetve bántalmazás azonnali jelzését (telefonos, szóbeli, elektronikus stb.) követően minden esetben elengedhetetlen a jelzőrendszeri tag által megküldött írásbeli feljegyzés, amely a problémát konkrétan és körültekintően tartalmazza. A jelzést fogadó szakember feljegyzésben rögzíti a bejelentés tényét.

27. Gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésének, működtetésének módja • A gyermekjóléti szolgálat feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetése • A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni – jelzési kötelezettségüknek írásban tesznek eleget • A jelzések folyamata, tartalma, módja • A gyermekjóléti szolgáltató intézkedései • A gyermekjóléti szolgáltató visszajelzése

28. A jelzés tartalma • az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő-hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely), • a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét, • a probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését, a veszélyeztetettség mértékét • a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszűntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait.

29. Esetmegbeszélések • Az esetmegbeszélések összehívása alapesetben a gyermekjóléti szolgáltatás feladata • A Gyvt. 17. § (5) szerint a gyámhatóság is kezdeményezheti • A módszertani útmutató bizonyos esetekben „kvázi” kötelezővé teszi - (javasolt összehívni, szakmai szempontok alapján elvárt összehívni) • Az esetmegbeszélések különböző fajtái, típusai különböző eszközökként használandóak a jelzőrendszeri munka során. Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgálat „gazdája legyen” ezeknek a folyamatoknak.

30. Fogalmak, meghatározások • A gyermek veszélyeztetése • Veszélyeztetettség • A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód (WHO) • Elhanyagolás • Gyermekbántalmazás

31. Kockázatelemzés, kockázatértékelés

32. A bántalmazás kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok I. Családi körülmények rizikótényezői • - erőszak a családtörténetben (szülő maga is bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek volt) • - erőszak a családban (elfogadott a verbális és fizikai erőszak) • - szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség, • - egyedülálló, különélő szülők, mostohaszülő, bizonytalan kapcsolódású partner, • - a család diszfunkcionális működése • - zavarok a családi kapcsolatrendszerben, • - elszigetelt család, • - szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb, • - az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől • - a szülő és a gyermek temperamentuma között diszharmónia.

33. A bántalmazás kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok II. A szülő személyiségével összefüggő rizikótényezők • - közömbös, túlaggódó, intoleráns a gyermekkel, • - éretlen, vagy sérült személyiség, mentális betegség • - kötődési problémák, • - alkohol-, drogfüggőség, deviáns magatartás, • - a szülőnek a saját szüleivel rossz vagy ambivalens kapcsolata volt, • - a szülő is bántalmazott gyermek volt, • - a szülő gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett.

34. A bántalmazás kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok III. • A gyermekkel kapcsolatos rizikótényezők • - nem kívánt vagy titkolt terhességből született gyermek, • - koraszülött, kis súlyú gyermek, • - az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától, • - két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el, • - testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg gyermek, • - nyugtalan, nehezen megnyugtatható, sírós csecsemő, • - magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek.

35. Több rizikófaktor együttes jelenléte sem vezet szükségszerűen bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz. • Az itt felsorolt egyéni és családi jellemzőkkel rendelkező családok esetében fokozott odafigyelés, támogatás szükséges, kiemelten a megelőzés szempontjából!

36. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód, gyermekbántalmazás felismerését segítő jelekElhanyagolás, bántalmazás gyanúját felvető szülői magatartás • - italos, drogos állapot, kontrollálatlan magatartás, • - türelmetlen, agresszív szülő, a gyermeket indokolatlanul rossznak, butának, ügyetlennek, kifejezetten tehernek stb. tartja, • - apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő, • - túlaggódó, (indokolatlanul) gyakran orvoshoz forduló szülő, • - pszichésen terhelt szülő (pl. posztpartum depresszió, pszichózis) • - a sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel, • - a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz, • - a csecsemőről való gondoskodás elutasítása, hárítása, • - orvosi, védőnői, ápolói tanácsok be nem tartása, védőoltások indokolatlan elmaradása, • - betegség, aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálat elmulasztása, • - nagy változás a szülő viselkedésében a különböző találkozások során, • - a szülő nem működik együtt a védőnővel, családgondozóval, otthonába nem engedi be a szakembereket

37. A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén • - kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya, • - autóagresszivitás pl. hajtépés, • - megretten váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, fél a fizikai érintéstől, • - feltűnően készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés, • - túlságosan éber, vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelő, • - szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny, • - bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülőtől, • - félelem bizonyos személyektől, vagy bizonyos típusú emberektől (pl.: férfiak, katonák), • - alvászavarok, • - evészavarok, • - regresszív viselkedés, • - regulációs zavarok, • - enuresis, encopresis, • - pszichoszomatikus tünetek, • - gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás vagy agresszivitás, • - megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból introvertálttá válik).

38. Az elhanyagolás testi gyanújelei a gyermeknél • - alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, • - piszkos, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat, • - ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, elhanyagolt bőrfertőzések, rovarcsípések nyomai, korábbi sérülések hegei, • - túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, • - ismeretlen eredetű eszméletvesztés, • - túl gyakran kerül kórházba.

39. Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek a gyermeknél • - a bántalmazás látható jelei, fojtogatás, verés nyomai, • - szájüregi sérülések keresése, mely felveti szexuális abúzus gyanúját is • - radiológiai eltérések keresése orvosi vizsgálat során (többszörös bordatörés, szegycsont haránt irányú törése,csont-porc határ szétválása, kulcscsont-, lapocka-, gerinctörés, különböző idejű törések, izolált spiráltörés a combcsonton, kiterjedt csontkörüli reakció) • - nem baleseti jellegű sérülések, égés, forrázás nyomai (pl.: szimmetrikus forrázás nyomok mindkét farpofán, alsó végtagon), • - az előzményben korábbi sérülések, többszörös, a gyógyulás különböző stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás, • - 1 év alatti gyermek csonttörése • - spirális végtagtörés, • - többszörös törések egyidejű jelenléte, ide tartozik a megragadás következtében létrejövő sorozatos bordatörés, • - gyógyulás különböző fázisában lévő csonttörések, • - nem a megszokott helyeken látható a zúzódás (térd, tenyér, könyök, homlok), hanem pl. tarkó, törzs, fül, hajas fejbőr • - ellentmondásos történet a sérülésről (más története van a sérülésről a gyermeknek, mint a szülőnek, vagy a gyerek másként meséli a sérülés körülményeit a különböző találkozásokkor) • - a gyermek szinte szó szerint ismétli a szülő történetét a sérülésről, • - nem baleseti jellegű mérgezés.

40. Fizikai/érzelmi bántalmazás viselkedésbeli/pszichés gyanújelei a gyermeknél • - iskolai teljesítmény romlása, • - izoláció, befelé fordulás, • - agresszivitás • - depressziós tünetek, • - deviáns magatartás, csavargás, elszökés, • - drogozás, alkoholizálás • - önagresszió, öngyilkossági kísérlet

41. A szexuális bántalmazás jelei/gyanújelei • - a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat, • - nemi aktus eljátszása, • - fokozott, az életkornak nem megfelelő érdeklődés a szexualitás iránt, • - alhasi fájdalom, • - a végbél és a nemi szervek fájdalma, váladékozása, viszketése, • - fájdalmas vizelés, makacs húgyúti fertőzések. • Specifikus jelek: • - a végbél sérülése, váladékozása, széklettartási zavarok, • - a genitália makacs gyulladása, sérülése, a hymen sérülése, • - a kiskorú terhessége, • - a kiskorú nemi betegsége • - szájüregben észlelt sérülések esetén is gondolni kell szexuális abúzusra.

42. A jelzőrendszeri tagok feladatai, teendői elhanyagolás, bántalmazás észlelése esetén

43. „ Nos kisfiam, az úgy van, hogyha neked van egy tízesed, meg nekem van egy tízesem, és ezeket kicseréljük, neked is lesz egy tízesed, meg nekem is lesz egy tízesem. De ha nekem is van egy gondolatom, és neked is van egy gondolatod, és ezeket kicseréljük, akkor neked is két gondolatod lesz, és nekem is két gondolatom lesz…” AnnSchott

44. További szép napot kívánok! Elérhetőség: hajnal.renata@szgyf.gov.hu