1 / 15

A magyar gyeplabdázás története

A magyar gyeplabdázás története. I. rész A kezdetektől a második világháborúig. Készítették: Cseszla Balázs , Kalmár Tamás és Szabó György , a Szent László Gimnázium tanulói László Eszter (ELTE BTK tanárjelölt) és Szendrei Péter (Szent László Gimnázium tanára) segítségével.

cree
Download Presentation

A magyar gyeplabdázás története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar gyeplabdázás története I. rész A kezdetektől a második világháborúig Készítették: Cseszla Balázs, Kalmár Tamás és Szabó György, a Szent László Gimnázium tanulói László Eszter (ELTE BTK tanárjelölt) és Szendrei Péter (Szent László Gimnázium tanára) segítségével.

  2. Magyarországi kezdetek • 1907 őszén az első magyar meccset a Magyar Athlétikai Club (MAC) jéglabdásai (bandy) játszották egymás ellen a klub pályáján (Margitsziget), majd 1908-tól folyamatosan is, de ősszel mindig visszatértek a jégre… • Elsősorban a bonyolult szabályok és a gyenge minőségű pályák miatt nem vált kezdetben népszerűvé: „patkányütögetés”-nek, „gyepkapálás”-nak csúfolták a játékot… • 1909-ben a Magyar Jogász Sport Egylet, majd a Budapesti Egyetemi Athlétikai Club és a Ferenc József Intézet is létrehozta csapatát, s játszottak barátságos mérkőzéseket a lágymányosi BEAC-pályán (is).

  3. Magyarországi kezdetek Női játékos grafikája a MAC évkönyvéből (1927) Már a kezdetekkor, 1909-ben a Magyar Jogász Sport Egyletben, és később a többi csapatban (MHC, MAC, AHC) is szép számmal játszották a hölgyek is a gyeplabdát – sajnos mérkőzéseikről nincs adatunk.

  4. Az első világháború után • Az I. világháború alatt a kezdeményezések elhaltak – ugyanúgy, mint sok más sportágakban is. • Viszont a háború után már 1918novemberében megalakult az első, kizárólag gyeplabdával foglalkozó egyesület, a Magyar Hockey Club – s a főváros a lóversenypályán ingyenes játéklehetőséget biztosított a középiskolások számára – így biztosítottá vált az utánpótlás nevelés is. • Ezután a MAC játékosai körében is újra népszerű lett a „hokki”: mindig nagy küzdelmet vívtak az MHC-val.

  5. Az első világháború után • A vesztes világháború, a forradalmak és a trianoni békediktátum után Magyarország nemzetközileg elszigetelődött, s ebből a politikai kirekesztettségből először a sport révén tudott kitörni. Ennek látványos megnyilvánulása az is, hogy az • 1924-ben megalakuló Magyar Gyephockey Szövetség a nemzetközi szövetség (Federation International Hockey, FIH, Párizs) alapítótagja lehetett! • A magyar szövetség, valamint új klubok (Budapesti Hockey Club /1924/, Budapesti Budai Torna Egyesület /1927/, Budapesti Amateur Hockey Club), sőt, vidéki csapatok megalakulásával lehetővé vált az első magyar bajnokság kiírása 1928-ban.

  6. A magyar bajnokság győztesei 1929-től 1944-ig • Magyar Hockey Club (MHC): 1929, 1932 • Magyar Athlétikai Club (MAC): 1930, 1931 • Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE): 1935, 1936, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943 • Amateur Hockey Club (AHC): 1933, 1934, 1944

  7. Magyarországi klubok 1930-ban • Magyar Athlétikai Club: jó, kiegyensúlyozott csapat volt ekkor, az MHC-t ekkor szoros versenyben előzte meg a bajnoki címért. Játékosai ekkor már nem voltak fiatalok, ezért nem jósoltak nekik túl nagy jövőt. • Magyar Hockey Club: az 1929-es bajnok fiatal, saját nevelésű játékosokból álló csapat volt (az öregek visszavonultak), s bár a bajnokságot elvesztették, de nemzetközi sikereket értek el a pünkösdi bécsi tornán. • Budapesti Budai Torna Egylet: tudásban ekkor már megközelítette a két nagy csapatot. A fiatalokból álló, gyorsan fejlődő csapat szép nemzetközi győzelmeket aratott: a Badenen AC (Svájc) ellen 3:0 , a Kritzendorfer SK ellen 1:0.

  8. Magyarországiklubok1930-ban Budapesti Hockey Club: belviszályai miatt gyengén szerepltek, a legjobb játékosok eligazolása után saját nevelésű fiatalok játszottak. Az első három magyar csapattól rendre vereséget szenvedtek, de nemzetközi szinten ők is sikeresen szerepltek. Amatőr Hockey Club: betegségek miatt több játékosukat el-vesztették, de ők is szép sikert arattak: osztrák bajnok legyőzésével. Ferencvárosi Torna Club: több volt a lelkesedésük, mint tudásuk, még igen kezdő szintű a csapat (később is rendre a keménységüket emelik ki). Láng Gépgyár Tisztviselőinek Sportegyesülete: Kiöregedett játékosokból állt a 20-as évek második felétől, nem voltak sikeresek, 1930 őszén már nem is léptek pályára – az ellenfelek 6-0-ás eredményeket írhattak jóvá... Vacuum Oil Company Tisztviselőinek Sportköre: 1930-ban vett részt először a bajnoki küzdelmekben. 1931-ben felkerült az első osztályba, s ott sem a leggyengébb tag lett…

  9. Nemzetközi szereplés • Csapataink a kezdetekkor (1907, 1908) bécsi csapatokkal játszottak bemutató mérkőzéseket (Wiener Athletiksport Club, bécsi cs. és kir. konzuli akadémia, 1914-től a Vienna Crickett and Football Club), de ezeket a korai kezdeményeket az első világháború elsöpörte. • A háború után, az MHC megalakulásával (1918) újra játszottak az osztrák élcsapatok ellen, s ezek a küzdelmek állandósultak 1920-tól – ezáltal csapataink sokat fejlődtek technikájukban és taktikájukban is: a kezdeti kudarcok után méltó ellenfelei voltunk a közép-európai csapatoknak és egyre több győzelmet is arattunk. A MAC II – VFB II (Wien) mérkőzés résztvevői (1933)

  10. Válogatott mérkőzések • 1925-ben állt össze először a nemzeti válogatott. Genfben nemzetközi tornát rendeztek, amelyen a magyar csapat Belgiumtól 6-0, Svájctól 1-0 arányban szenvedett vereséget. • Első győztes mérkőzésünk (1929) : Magyarország – Lengyelország 6-0. (A meccset szakadó esőben és teljesen felázott pályán játszották.) További kiegészítést igényel!

  11. A berlini olimpián, 1936 • A játékosok saját költségen utaztak ki, mivel a gyeplabda akkor sem tartozott a meghatározó sportágak közé hazánkban. • Sajnos reménytelen sorsolást kaptunk, hiszen a csoportunkban (A csoport) szerepelt a verhetetlen indiai válogatott – s a kvalifikációs meccsek után csak 1 csapat juthatott tovább.(A sorsolás után több csapat is visszamondta a szereplést, mivel nem látták esélyét, hogy jól szerepeljenek, ezért a csoportbeosztások is megváltoztak.)Eredményeink: • Csoportmeccsek: • Augusztus 5. (szerda) 18 óra: India – Magyarország 4:0 (2:0) • Augusztus 8. (szombat) 18 óra: Japán – Magyarország 3:1 (1:0) • Góllövőnk: Háray B. • Augusztus 10. (hétfő) 18 óra: Magyarország – USA 3:1 (3:0) • Góllövőink: Cerva L., Margó Gy., Háray B. • Helyosztó(a győztes magyar csapat a statisztikákban a 8. helyen szerepel) • Augusztus 13. (csütörtök): Magyarország – Belgium 1:0 • Góllövőnk: ?

  12. A berlini olimpián, 1936 A magyar olimpiai csapat tagjai voltak: A fényképen az indiai csapat egyik támadása látható az elődöntőben

  13. A berlini olimpián, 1936 A fényképen (balról jobbra) állnak: Miklós Ferenc dr., Margó György dr., Konorót Gyula dr., Mantuano Tamás dr., Bikár Dejan dr. (csk.), Háray Béla. Térdelnek: Liffkai Gusztáv, Sztoics Ferenc, Hircsák István dr., Cerva László és Bogschütz Béla (A Belgium elleni helyosztó mérkőzés előtt készülhetett a fotó: csak akkor nem játszott kezdőként gróf Teleki Géza dr.)

  14. Köszönet a segítségért • A Testnevelési Egyetem Könyvtárának • A Magyar Sporttörténeti Múzeumnak • Segítséget adó sporttársainknak: • Aszalai Ernőnek • Farkas Tamásnak • Herberth Pálnak • Dr. Kner Jánosnak • Konorót Gábornak • Id. Losonci Györgynek • Tápai Tibornak • Vass (Kusza) Istvánnak • Wesselényi Gábornak Ismeretlen magyar gyeplabdás fiú, 1940-es évek (?)

  15. Felhasznált szakirodalom: • Magyarország a XX. században – III. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás[Szerk.: Kollega Tarsoly István](Szekszárd, Babits K., 1996-2000) • dr. Pözel István: A gyephockey sport meghonosodása és terjedése hazánkban [in: A sport enciklopédiája (Budapest, Enciklopédia Rt,1928)] • A Nemzeti Sport 1936. évfolyamának gyeplabdával foglalkozó cikkei [Kutatómunkánk következő szakaszában a Nemzeti Sport, valamint a Képes Sport folyóiratok további évfolyamait vizsgáljuk majd át.] • Szóbeli közlések [oral history] • Internetes találatok: • http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15578.htm • http://en.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9za_Teleki • http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/vo/geza-von-teleki-1.html • http://www.mob.hu/engine.aspx?page=MOB_bajnokaink_adattar • http://en.wikipedia.org/wiki/Field_hockey_at_the_1936_Summer_Olympics_-_Men's_team_squads • http://en.wikipedia.org/wiki/Field_hockey_at_the_1936_Summer_Olympics • http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Olympic_field_hockey_players_of_Hungary • http://www.sports-reference.com/olympics • http://szolnoksagok.freeblog.hu/archives/2009/05/10/Vitez_HORTHY_ISTVAN__korut_utca_terkoz/ • http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=18709

More Related