A pedagógia eszmetörténet néhány kiemelkedő alakja

1. A pedagógia eszmetörténet néhány kiemelkedő alakja

2. Az antikvitás filozófusai a nevelésről • Szókratész • Platón • Arisztotelész

3. Szókratész (Kr. e. 470-399) • Görög filozófusok között az első, aki a nevelésről máig érvényes jelentős gondolatokat fogalmazott meg • „Minden dolog mértéke az ember” • Vizsgálódásainak középpontjába a megismerő, gondolkodó és cselekvő embert állítja • Kétféle megismerési formát különít el • szókratészi bábáskodás • heurisztika, a rádöbbentés művészete

4. Platón (Kr. e. 428/7-348/7) • Az ókori Hellász kiemelkedő filozófusa, aki pedagógiatörténeti szempontból is kiemelkedő • Állam és a Törvény • A polisz 3 fő osztályra tagolható: • Filozófusok • Katonák • Dolgozók

5. Platón (Kr. e. 428/7-348/7) • Bírálatai a mesékről • Zene fontossága • Testi nevelés • Tanulás lépcsői

6. Arisztotelész (Kr. e. 384-322) • Érdeklődési köre kiterjedt a filozófia mellett a pedagógiára is • Kíméletlen kritikával illette a kora nevelési gyakorlatát • a család a városállam alapja • Cél az erényes polgár nevelése • Kétféle erény lehetséges: erkölcsi és szellemi

7. Arisztotelész (Kr. e. 384-322) • A Politika című művében a nevelés folyamatát, és módszerét 7 éves ciklusokban tárgyalja: • Születéstől 7 éves korig • 7-14 éves korig • Fontos a zenetanulás • Nevelést az állam irányítása alá kell vonni

8. Marcus Fabius Quintilianus • római filozófus • Szónoki képzés tizenkét könyve • Fontos kisgyermekek környezete • Már 6 éves kor előtt is el lehetne kezdeni a tanulást • Célszerűbb az iskolai nevelés • Az emlékezőképesség fejlesztése

9. Marcus Fabius Quintilianus • „Az én kedvem szerint való fiú az eladást szívesen hallgatja, közben-közben még kérdést is intéz hozzánk, de azért nyomon követi az előadás menetét, nem siet előre.” „Én az olyan tanítványt szeretem, kit a dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha legyőzik, sír.” • Határozottan fellép a testi fenyítés ellen

10. Szent Ágoston (354-430) • Ambrosius püspök tanításainak, beszédeinek, valamint egy jelenés hatására vált kereszténnyé • Az ember eredendő bűnére vonatkozó gondolatai nagy hatással voltak a középkor emberfelfogására, gyermekképére • A legfontosabb pedagógiai feladat szerinte az akarati nevelés • A nevelés folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen

11. Rotterdami Erasmus (1469-1536) • Itáliai humanista • Pedagógiai kérdésekkel is foglalkozott • Munkáit két csoportba oszthatjuk: • 1. A klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei • 2. A gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezések • A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere (1512) • A gyermek korai erkölcsös és tudományos értekezése (1529)

12. Rotterdami Erasmus (1469-1536) • A gyermekkor és ifjúkor Erasmus szerint a nevelés legalkalmasabb időszaka • A gyermek illő magatartásáról (1530) • 1591-ben a magyar fiatalok számára is elérhető lett latin-magyar nyelvű változatban

13. Michel de Montaigne (1553-1592) • Ideálja a sokféle tudományban jártas, de egyikben sem tudós gyakorlatias érzékkel megáldott reneszánsz ember • Az értelmes tanulás fontosságára hívja fel a figyelmet • Új eszmény: a gyermeki ártatlanság, az erkölcsi védelemre szoruló gyermek eszmény • A gyermek nevelésénél elutasítja a szélsőségeket

14. Luther Márton(1483-1546) a nevelésről • Az egyházi férfiak nevelése a plébániai iskolák és az egyetemek feladata • A néptömegek iskoláztatására is nagy szükség van • Három rétegben különböznek az emberek nevelés-művelés szempontja szerint: 1. Tudósok 2. Plébánosok 3. Köznép

15. Johannes Amos Comenius (1592-1670) pedagógiája • Cseh-morva pedagógus • Világszemléletének központjában a keresztény hit áll • Fő gondolata, hogy az ember Isten teremtménye • Mélységesen hisz az ember alakíthatóságában • Felvilágosult gondolkozás • Nevelésre mindenkinek szüksége van

16. Johannes Amos Comenius (1592-1670) pedagógiája • A helyes gyereknevelésben a szülőknek nagy a felelősségük • Comenius didaktikai és metodikai alapelveket állított fel: • a szemléletesség • a tudatosság • a rendszeresség • a következetesség • a tananyag koncentrikus bővítése

17. Johannes Amos Comenius (1592-1670) pedagógiája • Comenius iskolarendszer jobbítására a Nagy oktatástanban négylépcsős iskolarendszert vázolt fel: • A kisgyermekkor iskolája az anyai öl • A gyermekkor iskolája a tudományos játék, vagyis a nyilvános népiskola • A serdülőkor iskolája a latin iskola, vagyis a gimnázium • Az ifjúkor iskolája az akadémia és az utazás

18. John Locke (1632-1704) pedagógiája • Az angolszász felvilágosodás képviselője • Gondolatok a nevelésről (1693) • Embereszménye a gentleman • Neveléskor célok: • Testi nevelés • Erkölcsi és vallási nézetei a nevelésről • Az értelem nevelése • Pedagógiájában kiemelt szerepet kap az értelem kiművelése, csiszolása, formális képzése

19. Jean-Jecques Rousseau (1712-1778) természetközpontúsága • Az abszolút emberi értékekben való kiteljesedésre törekedett • Emil, vagy a nevelésről (1762) • „Minden jó amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei között.” • Pedagógiájának célja az e világi boldogulás, etikájának alapja a boldogságetika • Nem hisz az ész mindenhatóságában • A pedagógiát a gyermek köré képzeli el

20. Jean-Jecques Rousseau (1712-1778) természetközpontúsága • A gyermeki fejlődés szakaszit 5 periódusra osztja • Első könyv: születéstől a beszédig (2 éves korig) – testi nevelés • Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig – az érzékszervek nevelése • Harmadik könyv: 12-15 éves korig – az értelmi nevelés • Negyedik könyv: 15 esztendős kortól a házasságkötésig – az erkölcsi nevelés

21. Claud Adrien Helvetius (1715-1771) Helvetius a francia felvilágosodás 1760-as évekkel kezdődő szakaszában tevékenykedett. 1772-ben Az emberről, értelmi képességéről és nevelhetőségéről címmel írt könyvet. Szerinte az állam feladata az egyenlőség, az egyén optimális körülményeinek megteremtése. Az ember természetéből fakadó alapvető kötelessége saját érdekeinek maximális érvényesítésére irányuló törekvés.

22. Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája • Az egyetemes embernevelés gondolatából indult ki a korszak kiemelkedő svájci pedagógusegyénisége • 1769 Neuhof • Pestalozzi először intézményesítette a munkára nevelést • Egy remete esti órája (1780) • A nevelés fő célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára • A nevelés legközelebbi, legfontosabb közege a család

23. Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája • Lénárd és Gertrúd (1781) • Egy remete esti órája hétköznapi emberek számára lefordított változata • Vizsgálódás a természet menetéről az emberi nem fejlődésében (1797) • Ebben az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját

24. Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája • Az ember etikai fejlődésének 3 fokozatát különíti el: 1. „Természetes állapot” 2. „Társadalmi állapot” 3. „Tiszta erkölcs” • 1789 a kormány megbízta egy árvaház létrehozásával • Fontosnak tartotta a természetszerű pedagógiát

25. Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827) pedagógiája • 1800-ban a megalakult a „Nevelésügy barátainak társasága”, akik anyagilag támogatták a burgdorfi intézet megnyitásában • Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1801) • „Miként viselkedik, s kell, hogy viselkedjék egy művelt ember olyan esetben, ha valamely zavaros és homályos dolgot megfelelően elemezni akar, hogy azt tisztázza magában?” • 1804 Yverdon • Az ő didaktikájának középpontjában az élő szemléltetés áll

26. Összegzés • A pedagógia eszmetörténet néhány kiemelkedő alakja: • Az antikvitás filozófusai a nevelésről • Humanisták nevelési nézetei