A vállalatok jobbá tételének trendjei

1. XXIII. Vezérigazgató Találkozó Trendek sodrásában 2012. április 18-20. Tokaj A vállalatok jobbá tételének trendjei Dr. Tomka János társelnök, ügyvezető igazgató, KPMG-BME Akadémia főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

2. Tartalom • Trendek – Divatok – Mikrotrendek • Fókusz: Jó vállalat • Egy kis történelem • Boldogulás a turbulencia korában • Jó emberek – rossz vállalatok?

3. Trendek – Divatok - Mikrotrendek • Trend • A változás tartósan érvényesülő fő iránya • Alapvető, jellemző, irányadó áramlat • Fejlődési irányzat Divat „A divat pedig olyan szervezetalakító tényezőnek mutatkozik, amely napjaink struktúráját gyakran helyezi előtérbe azoknál a szervezeteknél is, amelyek számára az nem megfelelő” Mikrotrend Idegen szavak és kifejezések szótára Henry Mintzberg Mark J. Penn

4. „Ha a cégre társadalmi intézményként tekintünk, ez lökhárítóul szolgál a bizonytalansággal és változással szemben, mert koherens identitást ad a vállalatnak” A kiváló vállalatok másképpen gondolkodnak Rosabeth Moss Kanter (1943 - )

5. Egyetért? Első felével Igen: Nem: Második felével Igen: Nem: Ellenvetések: akik nem „jók” olykor még jobb eredményeket érnek el ha „nem jön be”: az emberek cinikusak lesznek látszólagos célok – rejtett szándékok képmutatáshoz vezeznek Jónak lenni nehéz … de megéri! Alison Beard, Richard Hornik

6. A közép-európai CSR - paradoxon „Magyarországon a felelős vállalati működés nemcsak mást jelent, mint a klasszikus piacokon, de mozgatórugói is eltérőek.” Radácsi László Hárítás és cinizmus „Én személy szerint nagyon fontosnak tartom a felelős vállalati máködést. Mondom is mindig a kollégáknak, hogy ne használjanak már annyi papírt, mert csak egy Földünk van” „Magyarázza már el nekem valaki, hogy ha a jogszabályok szerint kötelező beszámolókat elkészítettük, és a tulajdonosom felé naponta húsz mutatóról jelentek, plusz egy csomó hatóság zaklat adatokért, akkor ezenfelül kinek mi köze még ahhoz, hogy miként működtetem a vállalatot?” „A civilek mindenbe bele akarnak szólni a partvonalról, miközben fogalmuk sincs, mit jelent egy ilyen komoly céget vezetni ilyen nehéz időkben. Kit érdekelnek ilyenkor a sokszínűség kérdései meg az öko-innovációkból állítólag kinyerhető előnyök?”

7. László József: Milyen a jó vállalati vezető napjainkban? Thomas E. Beyer: „Robert Bosch szavait idézve: » Inkább pénzt veszítsek, mint bizalmat.« Ő folyamatosan azért küzdött, hogy sikerüljön megtalálnia » az önmaga megvalósítására törekvő vállalkozó és a szociálisan érzékeny üzletember közötti kellemes egyensúlyt«.” Vélemény Robert Bosch (1861 - 1942)

8. Karcsúsított tudásmunka Lean- versus tudásmunka „Az üzleti világ legnagyobb része úgy véli, hogy a tudásmunka nem megfelelő terület a lean alapelveinek alkalmazásához, mert – ellentétben az autók összeszerelésével – nem ismétlődő lépésekből áll, és nem lehet egyértelműen meghatározni.” • A Toyota termelési elvei: • Gondos odafigyelés a részletekre • Adatokra épülő kiértékelés • Egyre nagyobb fokú hatékonyság • Veszteségek kiiktatása „Mindemellett úgy találtuk, hogy a lean alapelveit valamilyen módon a tudásmunka szinte bármely formájánál fel lehet használni, és jelentős előnyök származhatnak belőlük” Bradley R. Staats, David M. Upton

9. A nélkülözhetetlenné válás útja Vezetői erősség – üzleti eredményesség Olyan vezetők, akik nincsenek kiemelkedő erősségek birtokában Olyan vezetők, akiknek egy erősségük van Olyan vezetők, akiknek két erősségük van Olyan vezetők, akiknek három erősségük van Olyan vezetők, akiknek négy erősségük van Olyan vezetők, akiknek öt erősségük van „ A vegyes edzésmódszer esetében két tevékenység összekapcsolása eredményezi a fejlődést – kiváltva az interakciós hatást –, ami így általában lényegesen nagyobb, mint az egyes tevékenységek hatása külön-külön.” John H. Zenger, Joseph R. Folkman,Scott K. Edinger 34 64 72 81 89 91

10. XIX. sz. vége: a jó vállalat egy felvilágosult oligopólium része; együttműködés fontos – a verseny destabilizál; paternalizmus ‘10/20: élelmiszerbizottság; magatartási kódex: „ a közösség szolgálata”; Ford „ötdolláros napja”: munkásokból fogyasztók Nagy gazdasági világválság: New Deal (1933), Kongresszusi vizsgálatok az igazgatói fizetésekről (1935) Háborús évek: a jó vállalatok korlátozzák a hadifelszerelés haszonkulcsát; műszaki innováció; kreativitás; stabilizáció: lojalitás cserébe az életre szóló munkáért ’50: jó vállalat jó terméket állít elő (háztartási gépek, autók); „jó”=„nagy”: Fortune magazin első 500-as listája Egy kis történelem – Mi számít jónak?(A HBR szerkesztőinek összeállítása)

11. ’60: diszkrimináció megszüntetése: első fekete nagyvállalati igazgató (1965); új követelmény: termékbiztonság ’70: küzdelem a „stagfláció” túléléséért: jó= hatékony; dereguláció: verseny bevezetése a légi közlekedésben; Japán import sikere+Peter Drucker írásai: minőségmániás iparági gyakorlatok ’80: a globális verseny nyomása: koncentrálás a tulajdonosi értékre ’90: CSR mozgalommá válik; „jó”=„innovatív” Új évszázad: kipukkadt buborékok: vállalati reputációk sérülése; közvélemény haragja: korrupció és igazgatói fizetések; társadalmi vállalkozók és multik pénzkereseti lehetőséget látnak a fejlődő világ problémáinak megoldásában Egy kis történelem – Mi számít jónak? (folyt.)(A HBR szerkesztőinek összeállítása)

12. „ Jó vállalat” = „Fenntartható vállalat” Kettős vízió: tervezés a mának+ tervezés a holnapnak Tripla tervezés: rövid, közép- és hosszú távon Boldogulás a turbulencia korában Philip Kotler (1931 - )

13. Termékek és szolgáltatások fogadtatása: megérik az árukat? Vízió és vezetés: az érdekcsoportok bizonyítékokat keresnek Munkahelyi környezet: hogyan kezeli a dolgozókat a vállalat? Pénzügyi teljesítmény: egészséges növekedést és jövedelmezőséget tud-e felmutatni? Emocionális vonzerő: szeretik-e és bíznak-e benne? Társadalmi felelősségvállalás: törődnek-e az élet minőségével? Innováció: folyamatos innováció nélkül a szervezetek, stratégiáik és elismertségük elsorvad A cég hírneve

14. „Mivel a menedzsment tevékenysége a munka köteléke által, egy közös cél érdekében összetartott emberi közösségre irányul, folyamatosan az emberi természettel, és – ahogy azt a gyakorlati tapasztalatokból tudjuk – a jóval és a gonosszal foglalkozik. Jómagam gyakorló vállalatvezetési tanácsadóként több teológiai ismeretre tettem szert, mint annak idején vallástanárként.” Jó emberek – rossz vállalatok? Peter F. Drucker (1909-2005)

15. Kérdez vagy állít? Mi(ke)t állít? Mi(ke)t kérdez? Hogyan csalnak a becsületesek?

16. Harvard Business School, MIT, Princeton, UCLA és Yale egyetemeken több ezer „becsületes” hallgatóval 20 egyszerű számtanfeladatból álló kérdéssor A kísérleti csoportokban: kb. fél dollár minden helyes válaszért A kontrollcsoportokban: osztályzat A kísérleti csoportokban a válaszlapokat megsemmisítették Az átlagos négy helyett hat helyes választ „vallottak be” (HBRm 2008. április) A kísérlet DanAriely (1968 - )

17. Adódó alkalommal az emberek többsége … százalékkal meghamisította az eredményt Más szemszögből nézve a csalás lehetőségét … százalékban használták ki Szomorú vagy örvendetes az eredmény? Mit jelent ez? 50 12,5

18. A tettenérés veszélyének csökkentése (teljes anonimitás a felvett pénzösszeggel kapcsolatban) : nőtt-e a csalás mértéke? Igen Nem A jutalmat játékzsetonban kapták meg Nőtt-e a csalás mértéke? Igen Nem Átlagosan hány százalékkal nőtt a csalás mértéke? Milyen tényezők befolyásolták a csalás mértékét? Nem Igen Több mint 100%

19. Minek a hatására csökkent a csalás mértéke? „Azt figyeltük meg, hogy ha rávettük a résztvevőket, hogy gondolják végig a becsületességgel kapcsolatos normáikat (a Tízparancsolat felidézésével, vagy becsületkódex aláíratásával), az teljes mértékben megszüntette a csalás jelenségét.” (DanAriely)

20. A Harvard Business Review Magyar Kiadás 2011. decemberi számának cikkei Philip Kotler, John A. Caslione: Kaotika. Menedzsment és marketing a turbulencia korában; Manager Könyvkiadó, 2011. (Chaotics. The Business of Managing and Marketing in The Age of Turbulence; AMACOM, 2009) DanAriely: Hogyan csalnak a becsületesek; Harvard Business Review Magyar Kiadás, 2008. április Irodalom