120 likes | 214 Views
Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli szervezetek. Harmadlagos szocializáció Család Iskola (munkahely) Szabadidős szféra „Családon innen, iskolán túl” A harmadlagos terület előreléphet akár elsődlegessé is!. Szabadidős szocializációs terep. - kortárscsoportok jellemzik
E N D
Harmadlagos szocializáció • Család • Iskola (munkahely) • Szabadidős szféra „Családon innen, iskolán túl” A harmadlagos terület előreléphet akár elsődlegessé is!
Szabadidős szocializációs terep - kortárscsoportok jellemzik - nem mesterségesen hierarchizált - egyenrangú csoportok - önkéntességen és kölcsönösségen alapul • különböző színterek és közösségek világa (utcák, terek, sportpályák, plázák, internet, média, szórakozás, kisközösségek stb.)
Az oktatással (munkával) és családüggyel foglalkozó nagy intézményrendszereknek nem feladatuk és nem is képesek arra, hogy a harmadik, jórészt önszerveződő, önkéntességen alapuló területet kiváltsák. Ez az ifjúsági munka területe: • fejlesztő • megelőző funkció
Forrás: Excenter Kutatási Központ
Ifjúsági szakma szereplői • - Közigazgatásban • Tudományos területen • Politika területén • Média területén Az Ifjúságügy területei: • Család • Gyerekvédelem • Formális oktatási rendszer • Munka világa • Egészség-sport • Környezet • Kultúra • Fogyatékkal élők • Kisebbségek-romák • Bűnmegelőzés - reszocializáció • stb.
Az ifjúsági munka szereplői a. Természetes és laikus segítők köre • Természetes segítő • A család • Baráti kör, barátok • A szomszédok • Önkéntesség – Önkéntes segítők, kortárssegítők, • sortárs segítők, önsegítő csoportok b. Felkészült segítők köre • Ifjúságsegítők • Ifjúsági referensek • Pedagógusok, óvónők, védőnők, pszicho-pedagógusok, • Szociálpedagógusok, konduktorok stb. • Pszichológusok • Gyermek és ifjúságvédelem szakmai munkatársai • Szabadidőszervezők, edzők, szakkörök, csoportok vezetői, • Szociális segítők, szociális munkások • Művelődésszervezők c. Határterületek szakmai segítői • Orvosok, egészségügyi szakfeladatot ellátók • Drogprevenció szakemberei • Rendőrök, a bűnmegelőzésben, illetőleg a büntetés-végrehajtásban tevékenykedők • Ifjúsági művészek
Erőforrás vagy probléma Az ifjúságügy megközelítései: • „Ifjúság, mint erőforrás” • „Ifjúság, mint probléma” • Társadalmi beilleszkedés problémái • Részvétellel kapcsolatos gondok • Kulturális, szociális devianciák
A közösségfejlesztés jelentősége • Van-e védelmi funkciója a közösségeknek az ifjúsági korosztályban? • Szolgálhat-e elterelésként, megelőzésként a nem kívánt tevékenységek elkerülésében? • Szolgálhatja-e pozitív értékek közvetítését? • Szükség van-e ifjúsági közösségi terekre? • Szükség van-e közösségfejlesztő, ifjúságsegítő szakemberekre?
„Vajon kötelező feladattá tehető-e az önkormányzatok számára a közösségi bűnmegelőzés? Úgy döntöttünk, hogy nem. Jöjjenek össze a helyi erők. Az állam adja meg annak a lehetőségét, hogy a helyi kezdeményezések, helyi partnerek egymásra találjanak.” Gönczöl Katalin: A társadalmi bűnmegelőzés stratégiájának megvalósulási feltételei nagyvárosokban (2007.)
Az eredményes ifjúsági munka horizontális megközelítést igénylő szektorközi, szakmaközi együttműködés függvénye! Folytatjuk…
Köszönöm a figyelmet! További együttműködés: Kárpáti Árpád ifjúsági szakértő karpad@tetthely.net 06-30/356-3570