Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC

1. Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC FORGÁCSOLÁS 2. Előadás Alapjelenségek-II. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

2. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

3. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

4. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

5. Szerszámkopás, éltartam A kopás mikrojelenségei: Makrojelenségek: kopásformák • atomi- vagy kis méretekben játszódnak le • tribológiai folyamatok • abrazív kopás: a M kemény részecskéi [1] • adhéziós kopás: homloklapon, hátlapon • diffúziós kopás: magas hőmérsékleten [2] • oxidációs kopás: > 700 C (keményfém: Co) [3] Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

6. Szerszámkopás, éltartam Hátkopás képe: Hátfelületi kopás (VB) Bevonatos keményfém váltólapka • elsősorban rideg anyagoknál (pl. öntöttvas) • főként simításnál • az él mentén változik a mérete • a leggyakoribb kopásforma! Értelmezése, méretei: Hátlapkopás Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

7. Szerszámkopás, éltartam Kráteres kopás (KT, KB) Kráterkopás képe: • a szerszám (lapka) homloklapján • elsősorban szívós anyagoknál (főként acél) • főként nagyoláskor alakul ki • edzett acélok (HRC>50) PCBN-nel végzett simító és finomesztergálásakor is gyakori Bevonatos keményfém váltólapka kráter Értelmezése, méretei: KT- kráter mélység (kolk tiefe), mm KB - kráter szélesség (kolk breite), mm Hátlapkopás Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

8. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

9. Szerszámkopás, éltartam A kopás időbeli alakulása A kopás és az éltartam kapcsolata • kezdeti kopás: 1 - 2 perc alatt kialakul (a) • állandósult kopás: egyenletes kopásnövekedés (b) • túlkopás: a szerszám tönkremeneteléig (c) Növekvő forgácsolósebesség • degresszív kopásintezitás: a kopásváltozás • üteme csökken (d) • progresszív kopásintentizás: a kopásváltozás • üteme növekszik (e) VBmeg Kopásgörbe:a kopás időbeli alakulása c b a Éltartam: a megengedett kopás (VBmeg) eléréséig forgácsolásban töltött idő. d e Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

10. m m m Szerszáméltartam Éltartam - modell Éltartamot befolyásoló tényezők Munkadarab (HB, Rm, stb.) Forgácsolási adatok (vc , f, a) Éltartam, T, min Szerszám (,  , r , stb.) Egyéb (kopás, HKF) Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

11. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

12. Definíció: a felületminőség komplex fogalom, amely a megmunkált (forgácsolt, alakított stb.) felület mikrogeometriai jellemzőit (érdesség, hullámosság), valamint a a felület alatti, meghatározott vastagságú réteg - szövetszerkezeti módosulásait (pl. köszörülés) - mikrokeménységének megváltozását (kilágyulás, felkeményedés) - maradófeszültség kialakulását (húzó- vagy nyomó jellegű) - elektromos, - mágneses, illetve - vegyi (korróziós) tulajdonságainak módosulását tartalmazza. Felületminőség Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

13. Teljes profil Hullámosság Érdesség FELÜLETI MIKROGEOMETRIA - SZŰRÉS Profil-adatok (Teljes profil) Profil-adatok Szűrés Hullámosság Érdesség Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

14. ÉRDESSÉGI JELLEMZŐK CSOPORTOSÍTÁSA 1. csoport: Magassági paraméterek Átlagos: Ra, Rq, Rz, Maximális: Rt, Rm, Rp.. 2. csoport: Hosszirányú paraméterek Átlagos: RSm, RS Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

15. ÉRDESSÉGI JELLEMZŐK CSOPORTOSÍTÁSA 3. csoport: alaki (formai) paraméterek Mert ezen felületeknek az átlagos érdességük AZONOS! Miért szükségesek? Az amplitúdó-sűrűségfüggvény jellemzői: Rsk, Rku, stb. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

16. a szerszám élének nyoma a darabon csak az előtolás és a csúcssugár értékétől függ a valós felületi érdességnél általában sokkal kisebb hasznos összefüggések: Re Re Felületi érdesség - forgácsoláskor A forgácsolt felület elméleti (kinematikai) érdessége Nagyoló esztergálás: Simító esztergálás: Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

17. A FELÜLET VÁLTOZÁSA FORGÁCSOLÁSKOR Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

18. Felületi érdesség Az elméleti és a valós érdesség kapcsolata Munkadarab: C60 (ötvözetlen szerkezeti acél) Forgácsolási körülmények: a = 1 mm; szárazon Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

19. FELÜLETI RÉTEG – ALAKVÁLTOZÁSI ZÓNÁK - FELKEMÉNYEDÉS A FORGÁCSOLT FELÜLET ÉS A TOPOGRAFIKUS KÉP Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

20. Húzó Maradófeszültség, MPa Nyomó Rétegmélység, m Felületminőség: rétegtulajdonságok A köszörülés példáján vizsgálva: Mikrokeménység változás Edzett acél köszörülésekor két gyakori eset: 1.) elégtelen hűtés: felületi kilágyulás 2.) túlzott hűtés: a felületi réteg a kilágyulást követően újraedződik (kritikus lehülés) Kedvezőtlen maradó feszültség Edzett acél köszörülésekor: az egyenlőtlen hődilatáció és a martenzit-bomlás miatt húzó maradó feszültség alakul ki, ezért az alkatrész élettartama lecsökken (terhelés szuperponálódás). Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

21. Köszönjük figyelmüket ! Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB