Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola

1. VALLÁS SZOCIOLÓGIA Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanárApor Vilmos Katolikus Főiskola

2. A VALLÁS TRANSZCENDENS ERŐK MŰKÖDÉSÉT FELTÉTELEZI ÉS AZ ETIKAILAG FEJLETT VALLÁSOK EZT A VILÁG ERKÖLCSI RENDJÉBE VETETT HITTEL KAPCSOLJÁK ÖSSZE. Glasenapp • VALLÁSOSSÁG DIMENZIÓI: (Andorka) • Hittételek. Válasz egzisztenciális végső kérdésekre(Az élet célja, a szenvedés, a halált követő lét) • A vallás által előírt normák • Rituálék gyakorlása, bennük való részvétel • Vallási ismeretek (Pl. biblia ismerete – ezen belül nem tételes válasz a végső kérdésekre) • Vallási élmények (személyes kapcsolat Istennel)

3. Durkheim: A vallás szemben a profánnal a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok. Rituálék amelyek tudatosítják a közös értékeket, növelik a társadalmi kohéziót. Minden vallásra jellemzőek: Történetek (Pl.: Biblia, egyháztörténet) Hősök (Pl.: szentek) Szimbólumok (Pl.: feszület, Szentháromság húsvéti gyertya, keresztviz, olaj) Ritusok (Pl.: szentmise) Fejlett vallásokra jellemző a tételes tanitás. (Csak a római katolikus egyházra jellemzőek a tanitóhivatal által elfogadott hittételek, dogmák.)

4. Berger és Luckmann: a normákat az értékek támasztják alá, amelyek az élet végső kérdéseire adott válaszokra, a világképre épülnek. Weber: A vallás gátolhatja és elősegítheti a fejlődést mint többek között a protestáns etika. A protestáns etika szerint mindenkinek kötelessége vagyont gyűjteni (harácsolni), de az élete minden pillanatával és vagyonának minden fillérével el kell számolnia a teremtőjének. Ez azt eredményezte, hogy a puritánok a legkevesebbet költötték magukra és a jövedelmüket visszaforgatták a termelésbe ami exponenciális fejlődést eredményezett. (Hasonló magatartás csak néhány szerzetesrendre volt korábban jellemző.

5. VILÁGVALLÁSOK: Öt világvallás a hívek 90 %-a Örök világtörvény vallásai: brahmanizmus, buthizmus és univerzalizmus (tao) Történeti isten-kinyilatkoztatás vallásai: kereszténység és iszlám BRAHMANIZMUS Brahman - a világban lévő abszolutum, minden létező teremtője, az ember célja a Brahmannal való végső egyesülés Átman - önmagunk (a brahman és átman egy) kasztok Karma - a reinkarnáció során cselekedeteinktől függő sorsunk Dharma - örök törvény (Brahmantól származik) A világkorszak több ezermilliárd év. Ez ismétlődik.

6. BUTHIZMUS A reinkarnáció körforgásából a vágyak kioltásával lehet kiszabadulni. KÍNAI UNIVERZALIZMUS A világot a világelv igazgatja (személyes v. személytelen) Boldogság az összhang a kozmosszal A jang és jin egyensúlya (férfias és nőies) Ősök kultusza PÁRSZIZMUS - ZOROASZTERIZMUS A jó (Ormund) és a rossz (Ahrimán) harca A történelemnek kezdete és vége van A világvége előtt megjelenik az Üdvözítő A halottak feltámadnak és megítélik őket A jó győz és a jók örökké élnek majd

7. ISZLÁM Központi tanítása az egyetlen isten központi szerepe és a végítélet Öt tartópillére: - Az iszlám hitvallás elmondása:”Tanúsítom: Nincs Isten Allahon kívül. Mohameh Allah küldötte”. - Naponta ötször rituális imádság rituális mosdással - Egy hónapos böjt, a ramadán megtartása - Szegényeknek adakozás - Zarándoklat Mekkába Az iszlám a zsidó és keresztény valláson alapul. Tisztelettel adózik az Úr Jézusnak és Szűz Máriának. Viszont tagadja a Szentháromság tant, Jézus istenségét. Keresztény eretnekségnek tekinthető.

8. KERESZTÉNYSÉG – ISZLÁM – BRAHMANIZMUS – BUTHIZMUS istenképének összehasonlítása Istent a róla alkotott fogalommal nem tudjuk birtokolni! Egy Isten: mohamedanizmus, buthizmus Egy Isten és szentháromságKereszténység:– az Isten a Lét, de a Szeretet is: Közösség (Atya, Fiú, Szentlélek) Brahmanizmus (Brahmá, Visnu, Siva) (Visnu többször megtestesül, pl: Ráma, Krisna) A szenvedés értelmezése:Buthizmus a vágyak kioltásával szabadul megKereszténység: A Teremtő szenved (a kereszt) Isten jelenléte mindenüttKereszténység: Az Isten mindenütt van, maga a LétBrahmanizmus: Brahman: a Teremtő és Átman egy

9. Iszlám közeledés a keresztény vallásokhoz A példa nélküli nyílt levél egyaránt szól XVI. Benedekhez, az ortodox egyházak, az anglikán egyház, valamint a protestáns egyházak vezetőihez. A levelet az iszlám szinte minden egyes ágazatának vezetője jegyezte. A keresztények és a muszlimok együtt a világ népességének több mint 55 százalékát alkotják, ezért fontos az együttműködésük az igazi béke megteremtése érdekében. A levél szó szerint idéz a Bibliából, amit a londoni The Times cikkének szerzője rendkívülinek nevez ilyen jellegű iratban és ilyen magas szintű muszlim vallási vezetők által jegyzett felhívásban.

10. A The Times szerint arra lehet számítani, hogy a muszlim és a keresztény világ vallási vezetői a közelebbi jövőben talán közös konferenciát tartanak majd "semleges területen" – például egy amerikai egyetemen. Az aláírók szerint a két vallás közös alapja az az alapelv, hogy egy Istent fogadnak el, valamint a szomszédok békességben élnek egymással. A szerzők szerint a keresztények és a muszlimok ugyanahhoz az Istenhez fohászkodnak. A BBC idézte Aref Ali Nayed főtanácsadót, a Cambridge Egyetem valláskutató programjának munkatársát, aki kijelentette, hogy a dokumentum igazi mérföldkő.

11. David Ford, a program igazgatója pedig közleményben állapította meg: "Ha megfelelő számú ember és csoport fontolóra veszi az iratot, és annak szellemében cselekszik is, akkor a légkör olyan mértékben fog átalakulni, amelyben a szélsőséges erőszak nem létezhet." Ezt a nyílt levelet egy évvel ezelőtt megelőzte egy másik. XVI. Benedek 2006 szeptemberében egy beszédében középkori szövegből idézett, amely az iszlámot az erőszakkal hozta párhuzamba. A pápa akkor többször sajnálkozott a félreértés miatt. Egy éve a pápának szóló nyílt levelet még csak harmincnyolc muszlim vallási vezető írta alá. Most azonban a muszlim vezetők széles köre adta nevét a levélhez, ami azt jelzi, hogy konszenzus alakult ki közöttük a megbékélés ügyében.

12. Úgy látják, hogy a modern fegyverzetek korában, és egy olyan korban, amikor muszlim és keresztény közösségek egymással ennyire összekeveredve élnek, egyik fél sem lehet nyertese egy konfliktusnak, amely a Föld lakosságának több mint felét érintené. Korábban még nem fordult elő, hogy az iszlám világban - ahol nincs központi elöljáróság, amely a hívők nevében felszólalna - ilyen közös levél íródott volna. A Közel-Keletet, Ázsiát, Afrikát, Európát és Észak-Amerikát képviselő 138 hitéleti vezető az iszlám szunnita, síita és szúfi irányzatát képviseli. Az aláírók között van például az egyiptomi főmufti, a háború sújtotta Irakból pedig mind szunnita, mind síita vallási vezetők csatlakoztak a felhíváshoz.

13. VALLÁSI SZERVEZETEK: EGYHÁZ: nagy létszám, tagjai többnyire bele születnek, elkülönült papság, egyházi tanításban intelektuális elemeket hangsúlyoz FELEKEZET: fél úton a szekta és egyház között, független az államtól SZEKTA: Kisebb létszámú, tagjai megtért felnőttek, nincs specializált papság, hangsúly az érzelmi elemeken KULTUSZ (Pl.: sátánizmus) nincs szervezete CIVIL VALLÁS: (US) Bellah.: Az elnök az első beszédében utal Istenre, a hálaadás napja, a $ felirata: „Istenben bízunk”.

14. FUNDAMENTALIZMUS: Leegyszerűsített hittételek, amelyet környezetükre kényszerítenek. Például: katolikus fundamentalisták latinul miséznek. SZEKULARIZÁCIÓ Újabban nem a vallás megszűnését hanem átalakulását jelenti. Racionális gondolkodás, nem sajátosan egyházi feladatokról lemondás, laikusok szerepének növekedése

18. A vallásosság és az élet értelmének egészségvédő szerepe a hungarostudy felmérések alapján

19. Élet értelme & Önbecslésen alapuló egészség *nemre, korra és végzettségre korrigálva

20. Élet értelme & WHO jóllét * nemre, korra és végzettségre korrigálva

21. Élet értelme& Depreszió * nemre, korra és végzettségre korrigálva

22. Élet értelme & Önhatékonyság * nemre, korra és végzettségre korrigálva

23. Élet értelme & Ellenségesség * nemre, korra és végzettségre korrigálva

24. Az „Élet értelme” mint egészség és életminőség védő tényező Az önbecslésen alapuló egészség (SRH) a középkorú férfi halálozás súlyozott kistérségi különbségeit 23,5 %-ban, a középkorú női halálozási különbségeket 13,3%-ban magyarázza. Az SRH érték a korai halálozás jelentős előrejelzője. Az élet értelme értékskála legkisebb quartilisához képest annak valószínűsége, hogy átlag feletti SRH értéket kapunk a negyedik negyedben 24,6-szoros. Ez azt jelenti, hogy az élet értelme jelentős egészségi védőfaktor.

25. Az élet értelme és a vallásgyakorlás

26. Vallásosság, spiritualitás a magyar népesség körében 1995-ben 31% mondta magát nem hivőnek, 19 % nem gyakorolja vallását, 18% a maga módján, 16% egyházában ritkán, 16% rendszeresen egyházában. 2002-ben 25% mondta magát nem hívőnek, 18 % nem gyakorolja vallását, 27 % a maga módján, 17 % ritkán egyházában, 13 % rendszeresen egyházában

27. Vallásosság, spiritualitás a magyar népesség körében

28. Mennyire fontos életükben a vallás(2002) 35% - egyáltalán nem fontos 39 % - kissé fontos 20 % - nagyon fontos 6 % -minden cselekedetüket befolyásolja

29. Nem hívők aránya(2002)

30. Nemek közti megoszlás Nők Férfiak Nem hívő 21% 31% Egyházban gyakorolja 35% 25%

31. Nemek közti megoszlás Nők Férfiak Nem fontos a vallás 27% 44% Nagyon fontos a vallás 33% 17%

32. Vallásgyakorlás megyei aránya:

34. Dohányosok aránya a vallásgya-korlás szerint (34,7% ffi, 22,9% nő)

35. A napi cigarettaszám különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 5 979 F: 37,662 Átlag: 10,0)

36. 2001-ben betegség miatt kiesett napok különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 11 168 F: 9,513 Átlag: 20,1)

37. A munkaképesség csökkenés különbségei a vallásgyakorlás módja szerint a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 12 075 F: 6,200 Átlag: 0,9)

38. A WHO jólléti kérdőív különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 12 115 F: 13,785 Átlag: 7,7)

39. A Beck Depresszió Skála különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 11 881 F: 13,112 Átlag: 7,9)

40. Az ellenségesség különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján, korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 11 359 F: 10,728 Átlag: 3,7)

41. A kooperativitás különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 11 682 F: 13,513 Átlag: 14,4)

42. Evés, ivás nehéz helyzetben, mint megbirkózás különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerintSig 0,000 n: 11 330 F: 25,971 Átlag: 0,6)

43. Érzelemközpontú megbirkózás a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 11 096 F: 8,972 Átlag: 3,3)

44. Nehéz helyzetben szülőre számíthat különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva életkor és végzettség szerintSig 0,000 n: 9 810 F: 5,454 Átlag: 1,7)

45. Nehéz helyzetben munkatársra számíthat a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerintSig 0,000 n: 10 378 F: 6,903 Átlag: 1,2)

46. Dohányosok aránya a vallás fontos-sága szerint (34,7% ffi, 22,9% nő)

47. A tömény alkoholfogyasztás különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem és életkor szerint (Sig 0,000 n: 10 708 F: 6,077 Átlag: 0,4 dl)

48. A munkaképesség csökkenés különbségei a vallás fontossága szerint a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: 11 934 F: 13,057 Átlag: 0,9)

49. A Beck Depresszió a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,001 n: 11 751 F: 5,483 Átlag: 7,9)

50. A kooperativitás különbségei a vallás fontossága szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint(Sig 0,000 n: 11 552 F: 19,362 Átlag: 14,4)