A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében

1. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

2. Tendenciák a világban (gazdasági környezet) A föld népessége 6,7 milliárd 800 millió éhező, 600 millió alultáplált Relatív éhezés - elhízás Növekvő élelmiszerigény (Kína, India) A fosszilis energia készletek csökkenése Bioenergia iránti növekvő igény „Növekvő élelmiszer árak” Termőterület csökkenése, talajminőség romlása Piaci verseny, globalizáció

3. Tendenciák Magyarországon (gazdasági környezet) 10 millió lakos (200 ezer éhező) Gazdasági nehézségek „Növekvő élelmiszerárak” A termelés visszaszorulása, növekvő költségek Globalizáció, külföldi árúk térnyerése Élelmiszer feldolgozók jelentős része külföldi tulajdonban Újszerű szövetkezések Korszerűtlen táplálkozási szokások Rossz egészségügyi állapot

4. Fenntartható mezőgazdaság & Fenntartható élelmiszeripar (1) Fenntartható fejlődés: Ésszerű gazdálkodás a természeti erőforrásainkkal, amely a jövő generációk számára is képes biztosítani a minőségi és mennyiségi élelmiszerek iránti igény kielégítését. - a humán táplálkozási lánc valamennyi szereplője számára az élő szervezetet nem károsító, s megfelelő beltartalmi értékű termékeket állít elő; - megőrzi a talaj termőképes állapotát és nem szennyezi a felszín alatti vizeket; - megőrzi a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai erőforrásait; - elősegíti a biológiai sokféleség, a biodivezitás fennmaradását;

5. Fenntartható mezőgazdaság & Fenntartható élelmiszeripar (2) környezetkímélő, energia takarékos és a veszteségforrások csökkentését eredményező (újszerű) módszereket és technológiákat alkalmaz; melléktermékeivel és hulladékaival nem, vagy  csak minimális mértékben szennyezi a környezetet; lehetővé teszi a termelés és feldolgozás gazdaságosságának folyamatos fenntartását;- a vidéki népesség minél szélesebb köre számára biztosít munkaalkalmat és megélhetést;

6. A kutatás, fejlesztés és innováció szerepe (K+F+I) agrár K+F+I stratégia Gyakorlat számára hasznosítható eredmények Komplex kutatási programok Piaci igények kielégítése ( hazai ellátás és export) Profit illetve emberközpontúság (mennyiség és minőség) Rendszerszemlélet

7. Rendszerszemlélet (határterületek) • Talajerő gazdálkodás, • Genetikai erőforrások (növénynemesítés, állattenyésztés) • Agrotechnika (monokultúra, ökogazdálkodás) • Tartás, takarmányozás (extenzív, intenzív illetve természetszerű tartás) • Állategészségügy, növényegészségügy • Gazdaságirányítás (management) • Betakarítás • Tárolás • Élelmiszer feldolgozás • Kereskedelem

8. Összegzés • Emberi szükségletek kielégítése • Profit, illetve korszerű táplálkozás • Piaci igények kielégítése, verseny, gazdaságosság • Rendszerszemlélet – élelmiszerlánc (szántóföldtől az asztalig, asztaltól a szántóföldig) • Kutatás + Fejlesztés + Innováció • Fenntartható mezőgazdaság, fenntartható élelmiszertermelés (természetes és mesterséges élelmiszerek) • Élelmiszerbiztonság (szállítási távolság)

9. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!