Nyelvi jog és hivatali nyelvhasználat

1. Nyelvi jog és hivatali nyelvhasználat Molnár Csikós László

2. A jogszabályi háttér időszakai • a tartományi törvénykezés idején jelenlevő többnyelvűség (1968-1990) • a tartományi autonómiát korlátozó politika egynyelvűségi törekvései (1991-2001) • a jelenlegi szabályozás félmegoldásai (2002-től napjainkig)

3. Nemzetek és nemzetiségek • az 1963-as szövetségi alkotmány 1968. évi módosításai • az 1974-es alkotmány – egyenrangúság • a szövetségi állam hivatalos lapja magyar és albán nyelven is megjelent • VSZAT alkotmányában egyenrangú nyelvvé vált a szerbhorvát, a horvátszerrb, a magyar, a szlovák, a román és a ruszin

4. A tartományi nyelvek egyenrangúsága • a nemzeti és nemzetiségi nyelvek és írások egyenrangúságának meghatározott szervekben, szervezetekben és közösségekben való biztosításáról szóló törvény (1977) • eljárások lefolytatása, szóbeli és írásbeli érintkezés, adminisztráció vezetése, a hivatalos dokumentáció megjelentetése és a képviselő-testületek ülésanyagának kidolgozása

5. Egynyelvűség • Az 1990-es alkotmány csak a szerb nyelvet és a cirill írásmódot jelöli meg hivatalosként. • Ez a többi nyelv alárendeltségéhez, sőt a hivatalos szervekben évtizedekig betöltött szerepének megszüntetéséhez vezetett. • A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény (1991) • A hivatalos nyelvhasználat kérdésköre az önkormányzatok diszkréciós jogává vált

6. Lehetőségek tárháza • A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény (2002) • A jelenleg hatályos jogszabályi háttér első látásra széleskörű jogérvényesítést tesz lehetővé. • Nemzetközi egyezmények, törvények és más jogszabályok tömege foglalkozik, néha csak egy-egy rendelkezésben is, a hivatalos nyelvhasználattal, illetve a részarányos foglalkoztatással.

7. Az eljárás nyelve • VSZAT nyelvhasználati törvénye értelmében az eljárás párhuzamosan több nyelven történhetett. Ez a többnyelvű jegyzőkönyvre, a vallomásokra és a beadványokra vonatkozott. • A másodfokú eljárás is folyhatott nemzetiségi nyelven • Az 1991-es nyelvhasználati törvény, illetve az eljárásjogi törvények kizárólag az egynyelvű eljárás lehetőségét irányozzák elő. • A másodfokú eljárás csak szerb nyelvű lehet.

8. Egyéb törvényes rendelkezések • A személynév kisebbségi nyelvű beírása nem zárja ki a szerb megfelelő beírását. • Első helyre mindig a szerb elnevezés kerül, tőle jobbra vagy alá pedig a kisebbségi. • A gyermek nevét egyik vagy mindkét szülő anyanyelvének helyesírása szerint is anyakönyvezni lehet. • Hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelven is kell írni a pecsét szövegét - a szerb szöveggel párhuzamosan.