Az olvasás folyamata

1. Az olvasás folyamata

2. A szöveg fogalmáról • A legmagasabb szintű nyelvi egység • 3 szintje: • Szintaktikai (mondatok) • Szemantikai (jelentés) • Pragmatikai (szituáció) • Kohézió • Műfaj, terjedelem… • Mikro-, makroszerkezet

3. I. Az olvasás fogalmáról • Interaktív, kompenzációs folyamat • Ki olvas? • Dekódolás, megértés (műveletek) • A kontextus fontossága • Beszédre alapozott tevékenység • 1. ismeretszerző, 2. lelki-esztétikai élményt nyújtó 3. Kereső, 4. áttekintő olvasás

4. A szövegértés jelentése és jelentősége ma • Társadalmi elvárások, az olvasás szerepének alakulása • Funkcionális analfabetizmus • „A szövegértés egy interaktív-kompenzációs folyamat, amely során az olvasó megkísérel kapcsolatot találni az előzetes tudása és a szöveg tartalma között. Ez egy konstruktív folyamat, amely aktív olvasót kíván.” • „A szövegértés egy állandó változásban lévő interaktív folyamat, amely magában foglalja az olvasót, a szöveget és a kontextust.”

5. Mi a szövegértés? • A jelentés megszerzése az írott szövegből. • (Egy jelentés vagy a jelentés?) • Egyeseknek könnyű, másoknak nem • A meglévő tudásunk folyamatos korrekciója, a szöveg jelentésének és a szerző szándékának folyamatos figyelemmel kísérése.

6. Emlékezet 2. Rövid távú memória, munkamemória • A szenzoros regisztertől kapja az információt, un. tömböt tárol • Hét egységet (pl. szavakat) tárol egy tömbben kb. 20 másodpercig • Az olvasás során a betű-szó tömböket állításokká transzformáljuk • Az információk csak annyi ideig maradnak a rövid távú memóriában, amíg az dolgozik rajta • Olvasás közben a szerepe: nyelvi információk integrálása, megértése

7. Emlékezet 3. Hosszú távú memória • Ismeretek és készségek raktározása • 3.1.) deklaratív memória: • Információk, tények • 3.2.) Procedurális memória • Tanult készségek kivitelezésének módja • 3.2.1.) epizodikus emlékezet: saját életünkkel kapcsolatos események, élmények • 3.2.2.) szemantikus emlékezet: életünkkel nem kapcsolatos információk, események • A 2. és 3. együttműködése kiemelkedően fontos az olvasásban. Miért?

8. Az olvasás pszichológiai folyamata • Szemgolyó, retina • Fovea, parafovea • A foveában történik a részletes felismerés, • A parafoveában csak nagyban (szóköz, hosszúság…) • Fixáció, szakkád, regresszió (tudatos, nem tudatos) • Diszlexiások fixációja • A fixációk száma egyre csökken, 1.-2. osztályosok között a leglényegesebb az eltérés • Mi határozza meg az olvasó döntését a fixációról? • Globális szabályozás elmélete: Az olvasó gyakorlottsága, a szöveg nehézsége • Aktuális fixáció elmélete: Az aktuálisan kinyert információ határozza meg

9. Mi történik az agyban • Idegpályák, agykéreg • Betűfelismerés: • Elemi vonás: betűelem • Szerkezeti vonás: a betűelemek közötti kapcsolat • A betű akkor azonosított, ha elegendő megkülönböztető vonást azonosítunk. (Laterális maszkolás, vonásdetektorok, pandemonium) • Két folyamata: 1. durva kép, 2. elemek azonosítása • Nagyon fontos vonások (elemek): /nagybetűs tévesztési mátrix/ • Álló egyenesekkel nem találkozó ferde egyenesek • Párhuzamos álló egyenesek • Álló egyenes magában • Széles alapon álló nem zárt betűk • Összetévesztés: • Sok közös vonással rendelkező betűk • Inkább elhagyás, mint hozzáadás: a 9-et inkább látjuk 3-nak, mint 8-nak

10. A szövegértés és az agy • A PET és MRI vizsgálatok kimutatják, hogy a szövegértő olvasás, akárcsak más nyelvi aktivitás, differenciált és szét/megosztott agyi tevékenység, az agy különböző részei vesznek részt benne. • Nem a szöveg típusa, hanem az olvasó, olvasás célja határozza meg, hogy az agy mely területei dolgoznak. • Egyénenként nagy különbségek vannak a szövegértési folyamatokban • A diszlexiásoknál egy központra fókuszál, a nem diszlexiásoknál szétoszlik • Az agy működése folyamatosan változik. Ha ugyanazt a feladatot kapja, a megoldás helye és módja is változik. • Sok tanulmány megerősíti: a kezdeti feladat megoldásnál az agy félelmetesen sok energiát használ fel a későbbiekhez képest és folyamatosan egyre inkább kiosztja a feladatokat a különböző területek között. A gyakorlott és gyakorlatlan agy között ugyanazon feladat megoldásánál nagyon nagy különbségek vannak.

14. A szövegértésben résztvevő hálózatok 1. Felismerő hálózat • Az agy cerebrális hemiszférájának hátsó fele hatalmas neuron hálózatból áll, amely egyrészt az érzékszervi információkat fogadja, amelyből jelentést konstruál, felismer, azonosít dolgokat. Betűfelismerés, a kávé illata, nagymama hangja, szó, bekezdés felismerése.

15. 2. Stratégiai hálózat • Az első lebeny teljesen különböző funkciók összehangolására specializálódott, bizonyos aktivitások lebonyolítására, és arra, hogy tudjuk mindezt hogyan kell csinálni: lépni, nyaralást tervezni, elolvasni egy szót, egy könyvet, írni egy fogalmazást, autót vezetni. Ennek sérülése összefügg a tervezés és cselekvés sikerének romlásával. A sérülések hatása egyénenként különböző: nem tud menni, tervezni, cselekedeteket koordinálni. Szervezetlen, koordinálatlan. • A megértés több mint percepció vagy recepció: a jó olvasó gyakorlottsággal és stratégiákkal közelíti meg a szöveget: • Monitorizálja a tevékenységét előfeltevések állításával és visszaellenőrzésével, • kiemeli a fontos részeit a szövegnek a meghatározó információkért. • meghatározza a szöveg általános szerkezetét, • következtetéseket von le a jelentésből és az alapgondolatról • a szavak részeiből előre következtet a jelentésre (mondatnál is) • újraolvassa a rejtélyes mondatokat • Mindez a stratégiaiai hálózaton múlik!!!

16. 3. Érzelmi hálózat • Ez a hálózat az agy középső részén található, az érzelmekre érzékeny. Ez a hálózat arra való, hogy eldöntse, mely motívumok számítanak nekünk egy-egy döntésben, mely stratégiákat, cselekvéseket folytassuk. • Értékes és fontos kiválasztása, az aktualitás meghatározásának a képessége itt rejlik. Ez az emberi intelligencia 3. komponense. E nélkül a szövegértési képesség nem egész. Nélküle az olvasó nem képes a megértés speciális aspektusaira koncentrálni (írói cél, stílus, üzenet, lehetséges jelentések…)

17. Szófelismerés • Grekyek, ki trtöe be az alabokt? • mentális lexikon • Poszt fixációs-, online fixációs elmélet • Szófelismerési modellek: • Kereső • Logogen (szómemória egységek) • Interaktív-aktivizációs modell (kapcsolat az egységek között)

18. Szófelismerés • Hosszúság, alak, első és utolsó betű • A szófelismerést befolyásoló tényezők: • Gyakoriság • Lexikális státusz • Ismétlés hatása • Szemantikai telítettség (környezet) • A vizuális degradálás hatása • aĿMa-alma • A gyakorlott olvasónak kevesebb vizuális információra van szüksége. • Idősebb olvasók: erősebb támaszkodás a kontextusra • Automatizált olvasás

19. Hogyan olvasunk? • 1.Az olvasás mint információfeldolgozás • A szemünkkel vagy a fülünkkel? • Hogyan kódoljuk az írott szöveget? • A.) szeriálisan (betűről betűre) • B.) globálisan (szavanként) • C.) egyéb vagy kevert módon • Körte, amplitúdómoduláció

20. Min alapul a fejlett szövegértési képesség? • gyakori érintkezés az írásbeliséggel, • jól fejlett beszédészség, • jól fejlett szókincs, • kompetencia a szociális interakciókban a szövegek kapcsán, • hatékony szófelismerés, • hatékony szövegértési stratégiák használata. • Ezek közül bármelyik fejlesztése fejleszti a szövegértését.

21. Mi teszi a szöveget könnyen és nehezen olvashatóvá? • A háttértudásunk a tartalomról, szerkezetről és a szerzőről. • A szöveg mérete, tulajdonságai, képei. • Hogy szeretjük-e az ilyen típusú szövegeket. • Hogy érdeklődünk-e a szövegben leírtak iránt. • Az olvasást megelőző beszélgetés a szövegről. • Megértjük-e az ismeretlen szavakat, meg tudjuk-e találni azok jelentését.

22. Ki a jó olvasó? Aki… • kapcsolatot teremt a releváns előzetes tudás és az olvasottak között • gondolkodási folyamatot (eljárást) választ • mentális képeket alkot • kérdéseket tesz fel • következtet • összefoglal • belátja, hogy mit ért meg és mit nem • felszámolja a zavaros dolgokat

23. Ki a jó olvasó? • NAEP: (National Assement of Educational Processes) • Akinek pozitív hozzáállása van az olvasáshoz • Elég folyékonyan olvas, hogy az olvasottak jelentésére koncentráljon. • Felhasználja, amit tud ahhoz, amit olvas. • Az olvasottak jelentését a szöveg kritikai értékelésével árnyalja, (elvonatkoztatja) kiterjeszti, alakítja • A jó olvasó hatékony olvasási stratégiák variációit használja, hogy fokozza és kivetítse saját szövegértését. • A jó olvasó különböző szövegeket képes elolvasni különböző célok elérése érdekében.

24. Folyékony olvasás Dekódolás Figyelem Szövegértés Szövegértés monitorozása

25. Az olvasásképesség szerveződése(Nagy József)

26. Kérdések • Melyek a szöveg szintjei? • Mit értünk olvasás, szövegértő olvasás alatt? Definiálja a fogalmat! • Melyek az emlékezet és olvasási folyamat érintkezési pontjai? • Ismertesse a szemműködés és olvasás összefüggéseit. • Mutassa be a pandemonium-elméletet! • Melyek a szövegértő olvasás agyi folyamatának legfőbb jellemzői? • Melyek a szövegértésben részt vevő agyi hálózatok, és miért felelősek? • Mi a poszt fixációs és online fixációs elmélet közti különbség? • Ismertesse a szófelismerési modelleket! • Melyek a szófelismerést befolyásoló tényezők? • Mit jelent a szeriális, globális, kevert módú kódolás, mikor alkalmazzuk ezeket? • Min alapul a fejlett szövegértési képesség? • Milyen tulajdonságok alapján tartunk valakit jó olvasónak? • Mi teszi a szöveget könnyen és nehezen olvashatóvá? • Mutassa be és értelmezze a folyamatos olvasás modelljét! • Mutassa be és értelmezze az olvasási képesség szerveződésének modelljét!