Szepesy Gábor SZIE-GTK gazdálkodás és menedzsment levelező, I. évfolyam

1. Szepesy Gábor SZIE-GTK gazdálkodás és menedzsment levelező, I. évfolyam

2. Fekvése Pest, Nógrád, és Heves megye találkozásánál fekszik. Az M3-as autópályától északra, Aszódtól 10 km-re északnyugatra terül el, a Cserhát déli lankáinál. (forrás:TérképCentrum)

3. Térképe (forrás:TérképCentrum)

4. Megközelítése (Budapestről) Közúton: M3-as autópályán a 39. km-nél lekanyarodva Aszódon és Kartalon keresztül M3-as autópályán az 50. km-nél lekanyarodva (a Verseghez tartozó) Fenyőharaszton át Vonattal: A faluhoz legközelebbi vasútállomás Aszódon van (13km) Busszal: A Budapest-Erdőkürt között közlekedő menetrendszerinti Volán járattal

5. A község határa régészeti lelőhelyekben igen gazdag (több tízezer éves átmeneti vadásztanya a Tatár-dombon, a domb Makkos dűlőrészén bronzkori földvár és temető, de újkori, rézkori és szarmata leletek is előkerültek). A középkori falu a mai helyén, a templom körül helyezkedett el. Okleveles említése 1386-ból való először "Wersegd" néven. Első ismert birtokosa 1391-ben László erdélyi és János egykori orosz vajda. A XV. és XVI. században a Pest vármegye közéletében szerepet játszó Wersegd család tulajdona. A török megszállás alatt végig lakott, a környékhez képest népes falu volt. Lakói katolikus magyarok. (forrás:Vendégváró, Verseg honlapja) Történet I.

6. A XVIII-XIX. században a Podmaniczkyak és a Majthényiak a falu földesurai. A faluhoz tartozott Kiskartal puszta, Varsány puszta, Kerekharaszt. Kiskartal pusztán 1450. körül, Hunyadi János kormányzósága idején több országgyűlést tartottak. A falutól nem messze, Fenyőharasztpusztán állt a Podmaniczkyak klasszicista stílusban épített majorja (az ismeretlen mester által tervezett épületben szálloda működik), ahol dr. Podmaniczky Géza és neje gróf Degenfeld Berta állandó lakást, könyvtárat, melléje pedig csillagvizsgálót épített. A könyvtár csillagászatra vonatkozó könyvei a Magyar Tudományos Akadémián, míg a többi könyv "Podmaniczky könyvtár" néven az Evangélikus Országos Könyvtárban található. (forrás:Vendégváró, Verseg honlapja) Történet II. (forrás:Vendégváró)

7. Nevezetességei: • Szent Miklós-templom: a község római katolikus templomát 1675-ben már említik, 1741-ben pedig bővítették, s 1805-ben emelték tornyát. Ettől azonban sokkal régebbi, ezt bizonyítják külső reneszánsz faldíszei, ajtó- és ablak ívei, valamint egy Báthory címer a XV-XVI. század fordulójából. Harangja 1674-ből származik és 1742-ből való rocaille motívumokkal és angyalfejekkel díszített barokk szószéke. (forrás:Galga menti műemlékek )

8. Falumúzeum: 1974-ben alapította a faluban Marton Pálné (sz. Homok Erzsébet), a Versegen élő népi író. A régi parasztházakat hűen utánzó épületben a 20. század elejének megfelelően rendezték be a tisztaszobát, a konyhát, a hátsó szobát és a kamrát. A ház helyiségeiben bábukon mutatják be a kor paraszti viseletét. Az udvaron ott látjuk a fészert a szekérrel és vetőgéppel meg a nemrég még nélkülözhetetlen gémeskutat és köcsögtartó ágast. (forrás:museum.hu)

9. Podmaninczky-kastély: a már említett, a községhez tartozó Fenyőharaszt pusztán eredetileg 1805-ben, klasszicista stílusban épült kastélyt 1868-ban báró Podmaniczky Levente építette át és bővítette ki romantikus stílus-elemekkel. (forrás:Fenyőharaszt Kastélyszálló képtára) forrás: (Kulturinfo, Fenyőharaszi Kastélyszálló weblapja)