300 likes | 404 Views
Az ÚMVP hatásai a vidékre (a gyakorlat oldaláról) Gelencsér Géza Völgy Hangja FTKE Magyar Vidék Szövetség. Alapproblémák - forrásmegoszlási aránytalanság I – II. pillér (ÚMVP) között; ÚMVP-n belül (4 tengely között - I. tengely túlsúlya) az ÚMVP források nagy része (80%<) már
E N D
Az ÚMVP hatásai a vidékre (a gyakorlat oldaláról) Gelencsér Géza Völgy Hangja FTKE Magyar Vidék Szövetség
Alapproblémák • - forrásmegoszlási aránytalanság • I – II. pillér (ÚMVP) között; • ÚMVP-n belül (4 tengely között - I. tengely túlsúlya) • az ÚMVP források nagy része (80%<) már • felhasználásra került • - „koncentrált” elosztás • a források nagy része a nagyüzemi szférába áramlott, azon belül is egy szűk csoportba Pl: 5,5 Md Ft Agrárkamara, a bóly/dalmand kb 6 Md Ft - a Koppányvölgy térsége (56 falu, 47 ezer fő) III.-IV. tengelyes forrása 1,3 Md Ft MIÉRT BAJ EZ?
A vidéki népesség öregedési trendje Forrás: MTA PTI
A vidéki népesség öregedési trendje Forrás: MTA PTI
A gazdaság kerékkötője - a szociális „ballaszt” 100 aktív korú keresőre jutó, aktív korú, nem dolgozó, segélyezett
A vidék társadalmi fenntarthatóságának kulcstényezői • népesség megtartás (fiatalok helyben tartása) • Betelepedés (értelmiségieké) „lenézett” helyi fejlesztési eszközök: - szubszidiaritás; - participatív tervezés.
Környezeti fenntarthatóság (környezeti fenntarthatóság = fenntartható környezetgazdálkodás) Nem új „trend”, hanem felismert kényszer! klímaváltozás + globális igények (energia, élelmiszer) leromlott ökológiai alkalmazkodóképesség a természeti erőforrásokkal (talaj, víz, biodiverzitás) való helytelen gazdálkodás miatt
A Koppányvölgy fő környezeti problémái Talajpusztulás – „a magyar termőföld legjobb része már külföldre került” a domboldalakról „eltűnt” az egykori Raman erdőtalaj A-B rétege, a völgytalpakon több méteres szediment (Gerézd: 2,5 m - P max. 160 cm); alacsony szervesanyag és humusz tartalom – csökkent víz beszivárgás és raktározás – csökkenő talaj C; Rossz vízgazdálkodás vízvisszatartás hiánya, összegyülekezés-lefolyás gyorsító és talajvíz szint csökkentő szabályozások Biodiverzitás degradációja peszticidek; élőhelyek pusztulása, fragmentálódása, invazív fajok terjedése Diffúz szennyezés peszticidek, műtrágya (ok: iparszerű nagyüzemi növénytermesztés)
111. és 114.intézkedések: szakképzés/tájékoztatás/szaktanácsadás (Agrárkamara - 5,5 Md Ft – telj. indikátor: gazdák képzettsége x 3) Nem jól működik, pedig kulcsfontosságú! • fenntarthatósági, ill. öko-szociális szemléletmódnak nyoma sincs • hol a (felelős) szaktanácsadó? (Ausztriában a termelő mellett, az előkészített papírokkal…) • közbizalom hiány + „EU paranoia” = túlszabályozás, túladminisztrálás • hivatali/hatósági környezet hozzáállása a „megoldás” orientált, empatikus helyett indokolatlanul rigorózus, „rendőri/adóhatósági” – büntető jellegű Ezek együttes érvényesülése aláás minden további fejlesztési törekvést!
112.sz. intézkedés: fiatal gazdák támogatása Kérdés: • mennyire kreált új gazdákat (10 MFt kedvéért az idősebb generáció névleg a fiatalabbra írta át a tevékenységet) • valós-e az üzemméret növelő hatás (1-ről 4 EUME-re) (többnyire rokon ad át területeket) szántóföldi növénytermesztés dominanciája (az állattenyésztésért pluszpont járt - méhészek sikeressége)
113. sz. intézkedés gazdaságátadás a korszerkezetet javítani hivatott másik „fegyver” • szinte 100%-ban az apa adja át névlegesen • nincs érdeklődés (70 kedvezményezett)
121. sz. intézkedés – mezőgazdasági üzemek korszerűsítése • 155,5 milliárd Ft-tal ez a legkövérebb intézkedés • 94 %-a nagyüzemi, befektetői szférába áramlott • környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjából kérdéses, import (input) függő gazdálkodási formákra
142.sz. intézkedés: termelői csoportok támogatása „10 MdFt erősítő injekció nagyrészt ugyanannak a struktúrának” Koppányvölgy: gabona termelő és értékesítő csoportok (volt állami üzemi struktúra utódtársaságai) - AKG-s pályázati roham (pluszpontokért) - üzletrész, tagdíj befizetés - valós szolgáltatás (olcsóbb input, előnyösebb értékesítési feltételek) nincs - hatása a szövetkezési, együttműködési kedvre…..
214. sz. intézkedés - AKG gyenge pontok: • nagyüzemi érdekrendszer trükkje: az integrált szántóföldi művelés (a 90 MdFt 74%-a erre fordítódott) - a haszonélvezők ugyanazok, jelentős környezeti hozadéka nincs (170 kg N hatóanyagot amúgy sem igen lépik túl, az engedélyezett vegyszereken kívül mást nem használtak eddig sem) - haszonáldozati logikával hatása negatív! • a többi alintézkedések sem szolgálja kellő következetességgel a területhasználat agro-ökológiai viszonyokhoz való igazítását (pl. a szántók átalakítása erdőültetvénnyé: egy löszös dombvidéken erózióvédelem, vízháztartás javítás - jobb minőségű, sík termőhelyen ? - A jövedelempótló támogatás kényelmessége és versenyképessége miatt választják)
Néhány vonatkozó ÚMVP indikátor • biodiverzitás csökkenés: mg területeken fészkelő madarak száma a 2000 évihez képest 12%-kal nőjön • vízminőség javítás: a N felesleg 3,5 Kg/ha-ral csökkenjen, a foszfor fél kg/ha-al nőhet is • klímaváltozás elleni küzdelem: 1600 kilotonna olajegyenértékkel kell növelni a mezőgazdasági és erdészeti biomasszából származó energiatermelést (erőművi faégetés, szalmaerőmű - a tarvágás és a szervesanyag hiányos szántókról történő további szervesanyag kivonás hatásai - mi a hatás előjele?)
Még néhány… • az energia célú mezőgazdasági termesztés területe 2500%-kal nőjön (10 e hektárról – 250 e hektárra) Helytelen az élelmiszer, vagy energia bináris kategorizálás! • erózió csökkentés: az átlagérték csökkentése 60 kg/ha/év-vel (ez még a veszélyeztetett területre vetítve is csak tizedmilliméteres nagyság-rendű talajréteget jelent – Koppányvölgyben az éves talajveszteség nagyságrendekkel nagyobb)
III.-IV. tengelyek: vidékfejlesztés és a Leader elhibázott rendszer, tele problémával: - a tengelyek arányában kevés forrás - a Leader-megközelítésmód eltorzítása - a szubszidiaritás megcsúfolása (központi irányítás, elhibázott célok, uniformizált tervezés) -hálózatépítés, együttműködés és innovativitás ellehetetlenítése - átpolitizálódás - pazarlás
III. tengely - vidékfejlesztés • mikrovállalkozás fejlesztés „kedvezőbb GOP”, nem lehetett prioritásokat érvényesíteni • turisztika fejlesztése 4 napraforgós szállások • Falufejlesztés játszóterek százai, virágládák,stb • vidéki örökség megőrzés falunapok (kulturális „ökörség” megőrzés) A program kerüli a tájgazdálkodás, tájhasználat fogalomkörét – ezen változtatni kell - egyértelmű tájhoz kapcsolódó minőségi célokat kellene kijelölni.
IV. Tengely - Leader A Leader program eddigi hatása: az amúgy alacsony közbizalom még mélyebbre süllyesztése, és, különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben a közösségfejlesztési potenciál „lerombolása” mellékhatás: a módszer lejáratása
A tengelyek hatékonyságát vizsgáló előzetes EU ellenőrzés (Health Check) által környezeti hatékonyság terén kiemelt, sikeres intézkedéstípusok • energiahatékonysági beruházások • biodízel előállítás • trágyakezelés • biomassza energiacélú hasznosítása • műtrágya felhasználás hatékonyságának javítása • talajgazdálkodás javítás (szervesanyag – C megkötés) • biogazdálkodás • extenzív álattartás • erdősítés • technológia/termékfejlesztés • Képzés – kommunikáció • III. tengely – a gazdaságok és helyi közösségek megújuló energia hasznosítási beruházásai
Összegzés Az ÚMVP, az adófizetők pénzéből a vidék erőforrásait társadalmi és környezeti felelősség nélkül, befektetőként használó nagyüzemi szféra jövedelmi viszonyait javította! • e szféra tevékenysége fenntarthatósági szempontból kérdéses (nagy környezeti terhelést eredményező, energia igényes, importfüggő, piaci támogatás függő, alacsony foglalkoztatási szerepű nagyüzemi gazdálkodási formák) • az összes forrás több, mint 80%-a fordítódott minderre – ez, haszonáldozati logikával nézve, teljesen hibás felhasználásnak minősíthető
„idézetek” Mgi/vidékfejlesztési főbiztos: „ többet kell tennünk a tájékoztatás és kommunikáció terén, annak érdekében, hogy jobban megmagyarázhassuk az adófizetőknek, hogyan költjük el ezt a pénzt…, …ebben ki kell használnunk az Európai Vidékfejlesztési Hálózat teljes potenciálját…” A hazai hálózat (MNVH) volt vezetője: „mindenki tudja, hogy a legjobb környezetvédelem a szépen megművelt föld”..