A TÁRKI zárótanulmányának fontosabb megállapításai

1. TÁRKI - Világbank műhelykonferencia 2010. május 7. Novotel Hotel Aktív szociálpolitikai eszközök, feltételekhez kötött készpénztranszferek a világban és Magyarországon A TÁRKI zárótanulmányának fontosabb megállapításai

2. A jelentés Megrendelő: Miniszterelnöki Hivatal Cél: ismeretszerzés, áttekintés, helyzetfelmérés Szerzők: Medgyesi Márton, Bernát Anikó, Gábos András Az előadás szerkezete 1.Fejlett országok tapasztalatai 1.1. OECD, EU országok 1.2. Tranzíciós országok 1.3. Összegzés: fejlett országokban lefolytatott programok tanulságai 2.CCT programok további alkalmazásának dilemmái Magyarországon 2.1. A hazai környezet sajátosságai 2.2. Programok viselkedési feltételekkel Magyarországon 2.3. Milyen területeken vannak problémák a humán tőke felhalmozásban 2.4. Dilemmák és prioritások a magyarországi alkalmazásoknál

3. Fejlett országok specifikumai CCT programok környezete a fejlettebb országokban: • Erősebb államigazgatás: pl. tankötelezettség betartását szankciók segítik • Kiépült jóléti rendszerek(konzervatív, szociáldemokrata, liberális jóléti államok): a CCT alkalmazhatósága más lehet az egyes rendszerekben • Jó kimeneti mutatók átlagban, ugyanakkor egyes résznépességek esetében vannak problémák • Fejlettebb infrastruktúra(egészségügyi, oktatási), ugyanakkor regionális egyenlőtlenségekkel CCT programokfejlett országokban: • A feltételek főként a munka-ösztönzéshez, az aktivitás-növeléshez, vagyis a felnőtt népességhez kapcsolódnak. • Humántőke-beruházás ösztönzési céllal kevesebb OECD országnak van CCT tapasztalata • Ugyanakkor: humán tőke feltételek egyes esetekben családtámogatásoknál megjelennek.

4. Viselkedési feltételek a fejlett országok szociális ellátási rendszereiben Munkanélküli járadék esetében: • munkaidő maximalizálása, munkatilalom • munkaügyi központ regisztráció • aktív munkakeresés: rendszeres látogatás a munkaügyi központban (AUS, BE, DK, EE, FI, FR, DE, HU, IS, IE, LV, LT, NL, NZ, PT, RO, SK, SI, ES, SE) • „megfelelő ajánlat” elfogadási szankciók Családtámogatások esetében: • családi pótlék iskolába járáshoz kötése (BG, CZ, SK, hasonló program korábban RO, HU) • segélyiskolába járáshoz kötése (USA) • év elején beiratkozáskor egyösszegűiskolázási támogatás (EE) • családi pótlék életkori jogosultságának kiterjesztése továbbtanulás (nappali tagozaton) esetén (AUS, AT, BE, CY, DE, GR, HU, IS, IE, LU, PT, CH, UK) • Anyasági támogatásszűrővizsgálaton való részvételhez kötése (pl. HU, UK) • egyéb ösztönzők: gyerekszámmal növekedő családtámogatás

5. Példák fejlett országok oktatás-ösztönző CCT programjaira (1) 1: Egyesült Királyság: Education Maintenance Allowance („iskolában tartási támogatás”) • Jellemzők: • Cél: iskolaköteles kor utáni tanulás ösztönzése • Jogosultság: jövedelemtesztelt, 16 éves kor, nappalin továbbtanulás • Ösztönzés: heti kifizetés + bónuszok sikeres vizsgázáskor, továbbtanuláskor • Maximum transzfer az elérhető kereset kb. 1/3-a • Státus: • 1999-től pilóta, 2004-től országos szintre kiterjesztették • Értékelés:(Dearden et al., 2009): a max. transzfert kapók között az 1. évben 4-5% ponttal, a 2.évben 6-7%ponttal magasabb a nappali oktatásban levők aránya, mint a kontrollcsoportban

6. Példák fejlett országok oktatás-ösztönző CCT programjaira (2) 2: Egyesült Államok: Opportunity NYC-Family Rewards2007-től 3 év • A program lényege: több területen megfigyelt viselkedéshez meghatározott támogatási (bónusz) összeget kapcsol • A jutalmazás tárgya: • Oktatási: iskolába járás (iskolai napok 95%-ában), teszteredmények, szülők elköteleződése • Egészségügyi: családi egészségbiztosítás-kötés, szűrővizsgálati részvétel, életkornak megfelelően • Munka: szülők teljes idejű munkavállalása, képzési programokban való részvétel • Értékelés(MDRC, 2010): • általános iskolai korosztályokban (4. és 7. oszt.) nem kimutatható • gimnazistáknál 5% ponttal nőtt az iskolalátogatás • jobb tanulók körében erősebb hatás! Oka: rosszabb tanulóknál túl sok akadály: nincsenek meg az eszközeik, hogy javítsanak a teljesítményükön • Státus: • kísérleti program, döntés a folytatásról a végleges értékelés után

7. Példák fejlett országok oktatás-ösztönző CCT programjaira (3) 3: Egyesült Államok: Harvard University EDLabs kísérleti programok (Dallas, Washington DC, New York, Chicago) • Jutalmazás tárgya: • Iskolai teljesítmény(NY: 4. és 7.oszt. teszteredményekhez, Chicago: 9.oszt. Az 5 legfontosabb tárgyból szerzett jegyekhez kapcsolt pénzbeni jutalmazás) • teljesítménnyel korreláló viselkedés (Dallas: 2.oszt. 2$ minden elolvasott könyvért, Washington: 6,7 és 8.oszt. kevés hiányzás, házi feladat, órai munka, jó magaviselet alapján adott pénzjutalom) • Értékelés (Fryer, 2010): • a teljesítményt jutalmazó programoknak nem volt kimutatható hatása, a viselkedést jutalmazó programoknak azonban igen

8. CCT programok tranzíciós országokban Családtámogatások: viselkedési feltételek Családi pótlék - iskolalátogatási feltétel: RO (1993-2007), SK (2003-), BG, CZ Értékelés: szisztematikus, kvantitatív értékelés nincs (semelyik programnál) Beiskolázási arányok nem javultak. Oktatási támogatások: ösztöndíjprogramok Románia (2004-): Juttatás: ösztöndíj felső középiskolai Jogosultság: jövedelemteszt Feltétel: iskolalátogatás (max. 20 igazolatlan óra), teljesítmény (7-esnél rosszabb jegy nem lehet), magatartási (felfüggesztés, kirúgás, kiesés nem lehet) Értékelés: városban tanuló vidéki gyerekek favorizálása pozitív, viszont támogatás csak részben fedezi a tanulás direkt költségeit (utazás, szállás) Szlovákia (2004-): Juttatás: ösztöndíj Jogosultság: jövedelemteszt Feltétel: támogatás mértéke 2004-2007 között iskolai teljesítménytől ill. annak javulásától, 2008-tól iskolalátogatástól függ. Értékelés: inkább az iskolában egyébként is jól teljesítő szegény gyerekekhez irányult. Perverz ösztönző: szegények speciális iskolába íratták gyermekeiket, mert ott jobb jegyeket lehetett elérni

9. Miért érdemes megfontolni a CCT alkalmazását a fejlett országokban? Illeszkedik az aktív jóléti állam (active welfare state), ill. a közösségi beruházó állam (social investment state) koncepciójába • OECD (active social policy), EU (módosított lisszaboni és EU2020 célok) • az államnak aktív szerepe van a gazdasági és társadalmi kimenetek javítása érdekében (Bizonyos feltételek mellett) alkalmas eszköz lehet • gyermek- vagy felnőttkori kimenetek javítására a népesség átlagában • munkaerő-piaci, oktatási és egészségügyi kimenetek javítására olyan résznépességben, melynek teljesítménye jelentősen elmarad a hazai átlagtól (esetenként fejlődő országok-szint) • eszközként a klasszikus készpénzes transzferek és szolgáltatások kiegészítése: „prevenció”, szerződés és kockázat-megosztás állam és polgár között

10. A kiépült jóléti rendszer környezetének sajátosságai • Az ellátások rendszere összetett: sokfajta, gyakran egymásra épülő vagy egymást kiegészítő transzfer és szolgáltatás • Útfüggőség: létező ellátások intézményi, politikai, „történeti” beágyazottsága • Bonyolult szabályozás: igénybevételi kritériumok, feltételek, finanszírozás, folyósítás • Bonyolult ösztönzési hatások • a már létező, egymásra épülő vagy egymást kiegészítő jóléti ellátások bonyolulttá teszik egy új transzfer ösztönzési hatásait • empirikus evidencia hiánya! • Sajátos személyiségi jogi és adatvédelmi környezet (adatgyűjtés, célcsoport-kijelölés)

11. Tanulságok a fejlett országok eddigi CCT programjaiból • Célzott, megfelelő ösztönzővel ellátott CCT programok fejlett országokban is lehetnek eredményesek • Meglevő univerzális transzferek feltételhez kötése nem feltétlenül hatékony • ha a feltétel a népesség kis részének viselkedését befolyásolja • ha az adminisztrációs költségek jelentősek • Kísérleti programok segítenek az optimális ösztönzők megtalálásában: pl. iskolalátogatást, teljesítményt, vagy a jó teljesítményhez vezető viselkedést érdemes-e ösztönözni? • Programokat megalapozó kutatásnak ki kell terjednie: • milyen pontokon alacsony a humán tőke beruházás szintje? • keresleti vagy kínálat oldali probléma okozza ezt? • ha keresleti oldal: milyen motivációs, informáltsági problémák vannak a humán tőke beruházás terén? • Kiépült jóléti állam bonyolult ösztönzési rendszerébe beépülő CCT nem szándékolt következményekkel járhat.

12. CCT Magyarországon (1) Iskoláztatási támogatás • Jogi háttér: A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV tv • Érvényesség: 1999-2002 között • Feltétel: családi pótlék kifizetés a rendszeres iskolába járáshoz kötve • Szankció: csp megvonás 10+ igazolatlan óra v 30+ szülő által igazolt, de az iskola által el nem fogadott óra esetén, súlyos esetben a gyermek gondozásba vétele • Szisztematikus hatáselemzés: nincs • Értékelés(REF 2010, Herczog): nem volt érdemi hatása a gyerekek iskolába járására és egyáltalán nem volt hatása az iskolai eredményességre. • Lehetséges okok: szakmai előkészítetlenség (a segítő szakemberek felkészítetlensége), a szankcionálás esetlegessége, kevés kiszűrt gyakori hiányzó, roma diákok magántanulóvá minősítése - lemorzsolódás

13. CCT Magyarországon (2) Óvodáztatási támogatás Kezdete:2009 Jogosultság: 3-4 éves kor, halmozott hátrányos helyzetű családok (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő és max. 8 osztályos végzettségű szülők – a jegyző feladata ezen gyerekek nyilvántartása) Támogatás összege:évi 20000 Ft (az első folyósításkor természetben is adható) Feltétel:rendszeres óvodába járás. Értékelés: még nincs Monitorozás: folyik Előzetes várakozások (óvodák, önkormányzatok és szülők – Autonómia Alapítvány 2009 és 2010 alapján): Viselkedési hatás: - az összeg a beiratkozást ösztönözheti. A folyamatos óvodába járást: nem tudni. - kevés ismeret a támogatásra jogosult szülők informáltságáról és motiváltságáról Kínálati oldal: - kérdéses, hogy vannak-e elégséges számban fölös férőhelyek olyan (kisebb) településeken, ahol magas a HHH gyerekek száma. Adminisztráció: - a szülői iskolai végzettség önkormányzatonként eltérő értelmezése - beteges gyermekek egyenlőtlen kezelése

14. CCT Magyarországon (3) Etnikai és/vagy szociális ösztöndíjak? Etnikai alapú ösztöndíj „Macika-ösztöndíj”(Magyarországi Cigányokért Közalapítvány) Működés: 90-es évek óta Célcsoport: roma tanulók Cél: 7-8. osztályosok középiskolába, középiskolások érettségihez, szakmához vagyfelsőoktatásba, felsőfokú hallgatókat diplomához segíteni Pénzen kívül szolgáltatás: nincs Összegek(2009): évi 30e Ft, 40e Ft, 90e Ft Méretek: 14ezer diák, kb. félmilliárd Ft (2009) Szociális alapú ösztöndíj Útravaló Működés: 2005 óta Célcsoport: hátrányos helyzetű (roma és nem roma) tanulók Cél: az általános iskola felső tagozattól az egyetemistákig minél tovább benntartani az iskolában a gyermekeket Méretek (2005/2006): 19 ezer diák, össz 2.2 Mrd Ft Pénzen kívüli szolgáltatás: mentortanár szerepe (őt is premizálja a program)

15. CCT Magyarországon (4) Etnikai és/vagy szociális ösztöndíjak? Összehasonlító értékelés (TÁRKI 2006-2007. SZMM számára) • Macika: csak anyagiakban segít, tanulásban nem támogat és nem ösztönöz (nagyon alacsony tanulmányi eredményt ír elő) • Útravaló (az első év, 2005/2006 alapján): a mentortanár alkalmazása és a tanuló eredményességéhez kötött premizálása javítja a hatékonyságot és magas arányban megtalálja a roma diákokat (kb 50%) Az újabb program (Útravaló) ismertsége nem mindenütt kielégítő, részben az etnikailag meghatározott programnak kényelmi előnyei vannak Visszaélésre utaló jelek (Útravaló): • Ha a diák és a tanár nem is ismerik egymást a programértékeléskor… • Mentortanárok „értékelési kartellje” egymás diákjainak kedvező értékelésére • HH vidéken a tanárok „lefölözik” a könnyebben mentorálható eseteket (ez sok esetben etnikai diszkriminációhoz vezet), • az alulinformáltaksokszor kimaradnak

16. Mely hazai területeken vannak problémák a humántőke-felhalmozásban? • Egészségügyi viselkedés a terhesség alatt és a szülés utáni időszakban • Relatíve még mindig magas csecsemőhalandóság • Alacsony születési súly relatíve magas aránya • Egészségügyi viselkedés felnőttkorban: szűrővizsgálatokon való részvétel • Részvétel kora gyermekkori fejlesztőprogramokban • Óvodai részvétel • társadalmi státus szerint • Továbbtanulás érettségit adó iskolatípusban • lemorzsolódás • Általános iskolai teljesítmény javíthatósága • PISA-tesztek eredményei, szülők iskolai végzettsége szerint • Felnőttkori készségfejlesztés • nyelvtudás • számítógép-használat

17. Az alacsony humántőke-felhalmozás lehetséges okai és társadalompolitikai válaszok • Kínálati oldal: • az intézmények nehezen hozzáférhetőek, alacsony minőségű szolgáltatást nyújtanak: az intézményrendszer fejlesztése szükséges • Keresleti oldal: • alacsony jövedelműek számára a humántőke-felhalmozás költségei túl magasak: jövedelem-transzfer (CT) ajánlott • az emberek rosszul informáltak a humántőke felhalmozás hozamaival kapcsolatban: feltételes jövedelem-transzfer (CCT) ajánlott • motivációs probléma: CCT ajánlott

18. Dilemmák: CT vagy CCT? Készpénztranszfer (CT) Feltételes készpénztranszfer (CCT) • Jelleg: kombinált fogyasztási és a beruházási szempontok • Elsődleges cél: kimenetek javítása • Időtáv: közép- és hosszú • Kliens preferenciái: közösségi preferenciákat érvényesít (hatékonyság) • Célcsoport kijelölése: szükséges • Politikai-gazdaságtani érvek: • állam-kliens viszony: szerződéses (felelősség és kooperáció) • közép- és hosszú távon a felnőtt népesség jóléti ellátásoktól való függésének csökkentése • az újraelosztás legitimálása a jóléti rendszer finanszírozói felé • Jelleg: a fogyasztási szempontok dominálnak • Elsődleges cél: jövedelempótlás, szegénységenyhítés • Időtáv: rövid • Kliens preferenciái: semleges • Célcsoport kijelölése: szükséges • Politikai-gazdaságtani szempontok: • állam-kliens viszony: passzív • kevésbé kitett a politika-ideológia vitáknak

19. A hazai környezet egyéb sajátosságai • Kétszintű szociális ellátórendszer: központi kormányzat és az önkormányzatok • Ellenérdekeltségek az érintett szakterületeken • Rossz tapasztalatok az adminisztratív hatékonysággal (a program-előkészítés, az implementálás és a program-követés terén) • Rendszerezett adatinfrastruktúra hiánya: adatrendszerek nincsenek összekapcsolva vagy nincs is adatgyűjtés • Kutatási eredmények hiánya • motivációk erőssége • a jövő diszkontálása • továbbtanulás hozadékának értékelése • a családi, társadalmi környezet szerepe

20. A programtervezés további dilemmái (1) • Új program bevezetése vagy a meglévő transzferek átalakítása • érvek az új program mellett • létező juttatások megvonása problematikus lehet (szakmai és politikai szempontból is) • új programok bevezetése nagyobb támogatásra számíthat az érdekeltek körében és pozitív ösztönző, szemben a (részleges) visszavonás negatív ösztönzésével („büntetés”) • ellenérvek az új programmal szemben: pótlólagos forrás-igény (fenntartható) kiegészítő programokra • Célcsoport kijelölése • mi a jó ismérv?: jövedelem, terület/térség, etnikai hovatartozás, jóléti kliens státus (létező ellátás igénybevétele)?

21. A programtervezés további dilemmái (2) • Előkészítés: igények, humán és fizikai infrastruktúra felmérése, nemzetközi tapasztalatok, költség-haszon elemzés, implementálási stratégia • Kínálat megteremtése • egészségügy: infrastruktúra • oktatás: minőségi kínálat és a kínálat oldali kiszorítási mechanizmusok megszüntetése • a feltételes transzferek bevezetése önmagában kikényszeríthet ilyen irányú fejlesztéseket • DE: a kínálat hiánya akadálya lehet a hatékonyságnak • Felkészítés, támogatás a résztvevőknek (fenntartók, szakemberek) • Országos program vagy kis lépésekben, pilot projektek, pl. területi jelleggel

22. www.tarki.hu