Magyar Könyvvizsgálói Kamara

1. Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2010. évi kötelező oktatás (2-4. napok napokba beszámítható) Előadó: dr. Nagy Lajos elnökségi tag

2. A könyvvizsgálókat érintő kihívások, és azokra adandó válaszok a pénzügyi és gazdasági válság idején Magyarországon ,

3. A független könyvvizsgálói jelentés felhasználói • Más szóval, kinek dolgozik a könyvvizsgáló? Tulajdonosoknak Befektetőknek Hitelezőknek (a szállítók is ide értendők) Összefoglalva: a piac szereplőinek

4. A pénzügyi és gazdasági válság következményei a könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozó társaságoknál • Megnőtt a felszámolás alá került (kerülő) társaságok száma. • Következmény: megnőtt azon társaságok száma, amelyeknél a számviteli törvény szerinti vállalkozás folytatásának elve csorbát szenved. • A könyvvizsgáló feladata: ha a könyvvizsgálat során megszerzett bizonyítékok alapján a vállalkozás folytatásának elve területén kétségei merülnek fel, akkor azt a független könyvvizsgálói jelentésében is be kell mutassa.

5. A könyvvizsgáló kockázata • Az, hogy nem megfelelő független könyvvizsgálói jelentést bocsát ki. • Megjelenési formája: a könyvvizsgáló véleményének és a könyvvizsgálati bizonyítékok összhangjának hiánya. • A könyvvizsgáló véleményét nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani. • A megszerzett bizonyítékokból a könyvvizsgáló nem megfelelő következtetést (véleményt) von le. • A könyvvizsgáló kockázatának előidézését a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásainak figyelmen kívül hagyása eredményezi.

6. A pénzügyi-gazdasági válság és a könyvvizsgálati kockázat kapcsolata • A pénzügyi-gazdasági válság hatására megnövekedett a könyvvizsgáló(k) kockázata. • A könyvvizsgáló(k) a könyvvizsgálati kockázat csökkentése – megfelelő alacsony szinten tartása érdekében – csökkenti(k) a feltárási kockázatot, azaz növeli(k) a könyvvizsgálati eljárások számát.

7. A könyvvizsgálati kockázat növekedésének megjelenítési formái • Vállalkozás folytatásának elve megsértésének megnövekedett valószínűsége (lejárt tartozások, hitelek felmondása, rendelésállomány csökkenése, stb.). • A vezetés által elkészített éves beszámolóban alkalmazott értékelési elvek megsértése (el nem számolt értékvesztés, számviteli politika megváltoztatása, stb.).

8. A könyvvizsgáló(k) válasza a megnövekedett kockázat csökkentésére • A könyvvizsgálati eljárások növelése, mely megvalósítható a lényegességi küszöb csökkentésével (alacsony lényegességi küszöb magasabb mintavételt eredményez). • Könyvvizsgálati eljárások megváltoztatásával (növeli a leltáron való részvétel arányát, negatív egyenlegközlők helyett pozitív visszaigazolásokat kér, stb.). • Következmény: az elegendő és megfelelő bizonyítékok megszerzéséért nagyobb munkaidő-ráfordításra van szükség. Feltételezve, hogy a pénzügyi-gazdasági válság hatására a könyvvizsgáló(k) nem tudja(k) az áraikban érvényesíteni a többlet munkaidő ráfordítást, azaz csökken a könyvvizsgálói munka hatékonysága.

9. A könyvvizsgáló személyes részvétele a leltározások alkalmávalA könyvvizsgáló által végzett könyvvizsgálati eljárás • A készletek értéke nem jelentős és a vállalkozás készlet nyilvántartást vezet. A leltározáson nem feltétlenül kell a könyvvizsgálónak személyesen részt venni. • A készletek értéke nem jelentős és a vállalkozás nem vezet készlet nyilvántartást. A leltározáson nem feltétlenül kell a könyvvizsgálónak részt venni, de mérlegelni kell az esetleges részvételt (pl. befejezetlen termelés esetén). • A készletek értéke jelentős és a vállalkozás készletnyilvántartást vezet. Célszerű, ha a könyvvizsgáló személyesen részt vesz a leltározáson, ha ezt nem tudja megvalósítani, akkor kiegészítő eljárásokkal kell meggyőződni a készletek helyességéről. • A készletek értéke jelentős és a vállalkozás nem vezet készlet nyilvántartást. A könyvvizsgáló csak személyes részvétellel tud meggyőződni a készletek helyes értékéről. (Ha nem tudott részt venni a leltározáson, az hatókör korlátozás.)

10. A független könyvvizsgálói jelentés • Megnövekedett a szabályszerűen – magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard alapján – készített független könyvvizsgálói jelentés szerepe. • Rövid vagy hosszú könyvvizsgálói jelentés. • A könyvvizsgálói jelentés tartalmi és formai előírásai. • A könyvvizsgálói jelentés dátumozása. • A minősített könyvvizsgálói jelentés.

11. A könyvvizsgálói jelentés tartalmi és formai előírásai(2008. évtől változott) • A könyvvizsgálói jelentés alapelemei: - A címzett - A bevezető szakasz - A vezetés felelőssége - A könyvvizsgáló felelőssége - A könyvvizsgálói záradék (vélemény) - Egyéb jelentéstételi felelősségek - A könyvvizsgáló aláírása (bejegyzett könyvvizsgáló) - A könyvvizsgálói jelentés dátuma - A könyvvizsgáló címe (kamarai tagsági, illetve nyilvántartásba vételi száma)

12. Hosszú és rövid könyvvizsgálói jelentés előnyei és hátrányai a könyvvizsgáló szemszögéből • A hosszú könyvvizsgálói jelentésnek mindazokat az információkat tartalmaznia kell, mint amit a rövid könyvvizsgálói jelentés tartalmaz. • A hosszú jelentés sem tartalmazhat üzleti titkot. • Az éves beszámolóról csak egyféle jelentés bocsátható ki (hosszú vagy rövid).

13. Az éves beszámoló felülvizsgálatáról kiadott független könyvvizsgálói jelentés legkorábbi dátuma • Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) esetén (ha van igazgatóság) • Amikor az igazgatósági ülésen elfogadják, hogy az éves beszámolót a közgyűlés elé terjesztik (igazgatósági ülés dátuma) • Korlátolt felelősségű társaság (kft.) és igazgatóság nélkül működő zrt. esetén. • Amikor az ügyvezetés (vezérigazgató) elfogadja, hogy az éves beszámolót a taggyűlés (közgyűlés) elé terjeszti (aláírja az éves beszámolót).

14. A könyvvizsgálói jelentés, az éves beszámoló és a teljességi nyilatkozat dátumozásának előírásai a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján • A könyvvizsgálói jelentés dátuma a helyszíni vizsgálat utolsó napja, amely nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a könyvvizsgáló elegendő és megfelelő bizonyítékot szerzett a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó záradék (vélemény) megalapozásához. • A gazdálkodó szervezet pénzügyi kimutatása (éves beszámolója) teljességgel elkészült és a hatáskörrel rendelkező személy(ek) megerősítette(k), hogy felelősséget vállal(nak) az abban foglaltakban. • Dátumok összhangja nem jelent kötelező egyezőséget. A jelentés nem lehet korábbi, mint az éves beszámoló. A teljességi nyilatkozat és a könyvvizsgálói jelentés dátumának meg kell egyeznie.

15. A könyvvizsgáló által kiadható könyvvizsgálói jelentés típusai a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján • Tiszta könyvvizsgálói jelentés (700. témaszámú standard: Független könyvvizsgálói jelentés a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokról) • Minősített könyvvizsgálói jelentés (701. témaszámú standard: A független könyvvizsgálói jelentés minősítései)

16. Tiszta könyvvizsgálói jelentés Tiszta független könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani a könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatásról (pl. az éves beszámolóról), ha a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján elvégzett könyvvizsgálati eljárások során elegendő és megfelelő bizonyítékot szerzett a pénzügyi kimutatásokban szereplő információkról, és a pénzügyi kimutatás lényeges hibát nem tartalmaz.

17. Minősített könyvvizsgálói jelentés a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján • Minősített könyvvizsgálói jelentés. • Figyelem felhívó megjegyzést tartalmazó. • Korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó. • Elutasító záradékot (véleményt) (ellenvéleményt) tartalmazó. • Záradék megadásának elutasítása (vélemény nyilvánítás visszautasítása). • Minősített könyvvizsgálói záradék (vélemény). • Korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó. • Elutasító záradékot (véleményt) (ellenvéleményt) tartalmazó. • Záradék megadásának elutasítása (vélemény nyilvánítás visszautasítása).

18. Minősített könyvvizsgálói jelentések csoportosítása • A könyvvizsgálói záradékot (véleményt) nem befolyásoló tényezők esetén: • Figyelem felhívó megjegyzés • A könyvvizsgálói záradékot (véleményt) befolyásoló tényezők esetén: • Korlátozott vélemény (záradék), • Záradék megadásának elutasítása (vélemény nyilvánítás visszautasítása), • Elutasító záradék (vélemény)

19. Figyelem felhívó megjegyzés helye, szerepe a könyvvizsgálói jelentésben • Helye: a könyvvizsgálói záradék (vélemény) után. • Szerepe: az éves beszámoló felhasználóinak figyelmét felhívni az éves beszámolóban lévő bizonytalanságokra.

20. Vélemény eltérés kritériumai és a vélemény eltérés esetén adandó könyvvizsgálói jelentés záradék/vélemény/-ének tipusai • Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az ügyvezetés által készített beszámoló nem a vonatkozó jogszabályok (kritériumok) alapján készült, és az így feltárt eltérést (hibát) az ügyvezetés nem javítja ki, akkor vélemény eltérés van az ügyvezetés és a könyvvizsgáló között. • Ha • a vélemény eltérés összege a lényegességi küszöbérték alatt van, tiszta könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani, • a vélemény eltérés összege lényeges, korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani. • a vélemény eltérés összege átfogó, elutasító záradékot (ellenvéleményt) tartalmazó könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani.

21. Hatókör korlátozás kritériumai és a hatókör korlátozás esetén adandó könyvvizsgálói jelentés tartalmi előírásai • Amennyiben a könyvvizsgáló nem tudja elvégezni azokat a könyvvizsgálói eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy munkáját a könyvvizsgálati standard szerint elvégezze, hatókör korlátozás áll fenn. • Ha • a hatókör korlátozás jelentős, akkor a könyvvizsgáló korlátozott véleményt (záradékot) tartalmazó könyvvizsgálói jelentést köteles kibocsátani. • a hatókör korlátozás átfogó, akkor a könyvvizsgáló olyan könyvvizsgálói jelentét köteles kibocsátani, amely a záradék megadásának elutasítását (vélemény nyilvánítás visszautasítását) tartalmazza.

22. A fordulónap utáni események vizsgálatának megnövekedett a jelentősége a pénzügyi-gazdasági válság idején. • A könyvvizsgálói kockázat csökkenthető: • A könyvvizsgálati eljárások növelésével. • A könyvvizsgálói jelentés dátumának helyes megválasztásával.

23. A könyvvizsgálói kockázat csökkentésének egyéb lehetőségei • Teljességi nyilatkozat követelményeinek szakszerű megfogalmazása, különös tekintettel a fordulónap utáni eseményekre. • A könyvvizsgálati megbízatás megszűntetése. • A könyvvizsgálói jelentés visszavonása.

24. A teljességi nyilatkozat helye, szerepe a könyvvizsgálói bizonyítékok között • A teljességi nyilatkozat az ügyfél által készített bizonyíték. • A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai csak a könyvvizsgáló számára kötelezőek. • A fentiekből következik, hogy az ügyfél által kibocsátott teljességi nyilatkozatnak csak tartalmában kell megfelelni a standard előírásainak. • Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálati eljárásai során a teljességi nyilatkozatban rögzítettektől eltérő bizonyítékokat szerzett be, akkor a teljességi nyilatkozatot, mint ügyfél által készített bizonyítékokat nem fogadhatja el, tekintettel, hogy a hatókör korlátozás esete áll fenn. • Ha a könyvvizsgáló nem a standard szerinti formában készíti el a teljességi nyilatkozatot, akkor a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálati eljárásai során tartalmában is meg kell vizsgálnia a teljességi nyilatkozatban foglaltakat. • A teljességi nyilatkozat dátuma meg kell, hogy egyezzen a könyvvizsgálói jelentés dátumával.

25. A könyvvizsgálati megbízás megszűntetése, mint a könyvvizsgálói kockázat egyik módja Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat tervezési munkafolyamatában arra a következtetésre jut, hogy nem tud elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjteni a könyvvizsgálói véleményének kialakításához, célszerű átgondolni a megbízás „visszaadását”.

26. A könyvvizsgálói jelentés visszavonásának kritériumai • Ha a könyvvizsgáló olyan fordulónap utáni eseményekről szerez tudomást, amelyek lényeges hatással vannak az éves beszámolóra. • Közgyűlés (taggyűlés) előtt. • Közgyűlésen (taggyűlésen). • Közgyűlés (taggyűlés) után. • Az éves beszámoló nyilvánosságra hozása után.

27. A könyvvizsgáló feladata, ha a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése előtt visszavonták a megbízását (új könyvvizsgálót választottak) • Ha a könyvvizsgáló a helyszíni vizsgálatot befejezte, azaz elegendő és megfelelő bizonyítékot szerzett az éves beszámoló könyvvizsgálata kapcsán, akkor kiadja a független könyvvizsgálói jelentést. A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet későbbi, mint a megbízás visszavonásának időpontja. • Ha a helyszíni vizsgálatot nem fejezte be, azaz nem tudott elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni a könyvvizsgálói megbízatás visszavonásáig, a könyvvizsgáló könyvvizsgálói záradékot (véleményt) tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést nem bocsáthat ki. Javasolt ebben az esetben az elvégzett munkáról jelentés kibocsátása, mely bizonyíthatja az elvégzett munkát, így megnyílik a lehetősége az arányos megbízási díj számlázására. • Fontos! A könyvvizsgálói megbízatás visszavonása nem jelenti automatikusan a könyvvizsgálói szerződés megszűntetését is, azt külön kell rendezni.

28. Ajánlott irodalom • A könyvvizsgálati munka dokumentálása (szerző: dr. Nagy Lajos, megjelent a SZAKma 2009/4. számában. • Gondolatok a független könyvvizsgálói jelentésről a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján (szerző: dr. Nagy Lajos, megjelent a SZAKma 2009/9. számában)

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET.