Az Európai Uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtása, az Irányító Hatóság szerepe

1. Az Európai Uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtása, az Irányító Hatóság szerepe Grónay Andrea főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2. Felhasználása: transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztése környezetvédelem (ideértve az energiahatékonyságot, megújuló energiákat, a TEN hálózaton kívüli vasúti, vízi, intermodális közlekedést, a tiszta városi közlekedést, és a tömegközlekedést is) A támogatás túlzott költségvetési hiány (és az elvárt intézkedések meg nem tétele esetén) részlegesen vagy teljesen felfüggeszthető Jogszabályi háttér: Kohéziós Alap (1084/2006/EK rendelet)

3. Célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a főbb regionális egyenlőtlenségek kiigazítása Támogatási területek: termelő beruházások (elsősorban KKV-k) infrastruktúra fejlesztések regionális és helyi fejlesztések támogatása különféle intézkedésekkel A támogatások köre a kohéziós célkitűzéseknek megfelelően differenciált Jogszabályi háttér: Strukturális Alapok (1080 és 1083/2006/EK)

4. Az új intézményrendszer szereplői (2007-2013) Kormány (Miniszterek) Nemzeti Fejl. Tanács Pénzügyminisztérium Fej.pol. Irányító Tes. IgazolóHatóság Audit Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koord.Hatóság IrányítóHatóság IrányítóHatóság IrányítóHatóság IrányítóHatóság IrányítóHatóság KSz KSz KSz KSz KSz KSz KSz

5. Fókusz az OP-szinten Minisztériumok függetlensége IH-k stratégiai és végrehajtási feladatokkal Bonyolult IH-KSZ viszony Sokféle eljárás Kormányzati stratégia prioritása Fókusz a koordináción IH-k stratégiai fókusza – KSz-ek több autonómiával A végrehajtás egységesítése Középpontban a teljesítmény Államreform Összehasonlítás - Intézmények 2004-2006 2007-2013

6. IH (stratégiai) Programozás koordinációja (OP-k és akciótervek) Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződés-mintákat Részt vesz az OP értékelésében és a kommunikációs tevékeynségekben Elkészíti az éves jelentéseket Működteti a Monitoring Bizottságot Felügyeli a végrehajtást Ellenőrzi és értékeli a KSz-ek tevékenységét KSz (technikai) Részt vesz az akciótervekl és pályázati kiírások elkészítésében Projektjavaslatok befogadása és értékelése Szerződéskötés (és -módosítás) Projekt végrehajtás nyomon követése Első szintű ellenőrzés Szabálytalanságok jelentése Kedvezményezetteknek történő kifizetés intézése Éves munkatervet készít Feladatok megosztása

7. Döntéshozatali képesség javítása Felelősségi rendszer újragondolása A felesleges lépések, munka kiiktatása Egyszerűbb, gyorsabb eljárások Elektronikus eszközök használata Kiszámítható, egycsatornás finanszírozás Érdekeltségi rendszer minden szinten A változások célja

8. Közlekedési Operatív Program (KözOP)2007-2013

9. A KözOP illeszkedése Magyarország jövőképéhez • Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót; • A közlekedés fejlesztésénél is cél a fenntarthatóság; • A KözOP helye az ÚMFT-n belül: • A KözOP fejlesztési stratégiája az ÚMFT tartós növekedés átfogó célján belül az üzleti környezet fejlesztése specifikus célt az elérhetőség javítása révén támogatja.

10. A KÖZOP prioritásai • 1. Az ország és a régiók nemzetközi közúti elérhetőségének javítása – forrás: KA • 2. Az ország és a régiók nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása – forrás: KA • 3. A térségi elérhetőség javítása – forrás: ERFA • 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése – forrás: ERFA • 5. Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése – forrás: KA

11. A KözOP forrásai prioritásonként (Mrd Ft)

12. KözOP kötelezettségvállalás éves ütemezése alaponként (Mrd Ft)

13. Közlekedésfejlesztés • Megvalósuló programok és projektek 2010-ig: - Közút:- közel 300 km gyorsforgalmi fejlesztés és 1000 km főút rekonstrukciója- Vasút: - 400-500 km pályarekonstrukció, - ebből 250 km pálya 160 km/h sebességű- Közösségi közlekedés: - 4-es metró I. szakasz - Miskolc, Debrecen, Szeged villamosközlekedés - Bp. 1-es és 3-as villamos meghosszabbítása- Logisztika: 2-3 EU-szinten is jelentős logisztikai központ

14. Közúthálózat fejlesztési feladatai 2007-2013

15. Vasúthálózat-fejlesztés feladatai 2007-2013

16. Mit várunk az OP megvalósulásától? • versenyképesség növelése; • társadalmi-területi kohézió erősítése; • a működő tőke vonzás, a vállalkozások telephelyválasztásának orientációja; • a munkaerő mobilitásának növekedése; • többletjövedelmek realizálása a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén; • A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését; • Diszkrimináció mentesség javítását a közlekedésben

17. A KözOP-pal kapcsolatos aktuális feladatok • KözOP-ot az EU Bizottság elfogadta 2007. augusztus 1-én • A 2007-2008-as Akciótervet a Kormány elfogadta 2007. augusztus 8-án • A Támogatási szerződések megkötésének határideje 2008. február • Intézményrendszer szereplői: • NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága (IH) • Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ belül megalakult a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KSZ)

18. A KözOP végrehajtásával kapcsolatos kockázatok • Megfelelő „fund” management (kötelezettségvállalás 7 éves ütemezésének megfelelő forráslekötés) • N+3 (n+2) szabály be nem tartása – következménye automatikus kötelezettségvállalás törlés • A nem megfelelően előkészített projektek költségtúllépése a hazai költségvetést terhelheti

19. Pályázatkezelés tapasztalatai a KIOP végrehajtása során (2004-2006) –döntés-előkészítés • A pályázatok kb. 40%-a sikeres.Szinte valamennyi projekt megfelelt a pályázati céloknak, azonban a pályázatok kidolgozása nem volt megfelelő!Több, ismételten beadott pályázat sem felelt meg a pályázati követelményeknek!

20. A sikertelenség okai (1): • A pályázati felhívás, útmutató, a vonatkozó törvények, rendeletek, előírások ismeretének hiánya • Járatlanság a pályázat írásban, vagy nem megfelelő szakember, szakcég bevonása a pályázat készítésbe • A projekt nem megfelelő előkészítettsége • Nem megfelelő megvalósíthatósági tanulmány • Nem megfelelő megtakarítási számítások • Hatósági engedélyek hiánya • Nem megfelelő költségvetés

21. A sikertelenség okai (2): • Hiányosan vagy felületesen összeállított pályázat, kötelező melléklet hiánya • Nem kielégítő ajánlatok, az „érték a pénzért” elv teljesülése bizonyításának hiánya • A horizontális szempontok (környezetvédelem, esélyegyenlőség, tájékoztatás-nyilvánosság) érvényesülése bemutatásának hiánya • A projekt menedzsment és a szakmai vezetés nem kielégítő biztosítása • A projekt fenntarthatósága dokumentálásának hiánya (alapanyag biztosítása, a termelt energiahordozó értékesítésének biztosítása) • Nem megfelelő forrás igazolás

22. Pályázatkezelés tapasztalatai – Szerződéskötés Rendelkezésre álló idő: szerződéstervezet átvételét követő 30 + 30 nap Folyamatot lassító tényezők: • Biztosítékadási kötelezettség esetén a banki ügyintézés hosszadalmas • Jelzálog szerződés megkötése esetén értékbecslés, tulajdoni lap kiváltás, időpont egyeztetés a kedvezményezett cég ügyvezetőjével és a közjegyzővel időigényes • Hiánypótlások magas száma (leggyakrabban pótlandó a 4.sz. melléklet a tájékoztatásról és nyilvánosságról, felhatalmazó levél helytelen kitöltése)

23. Pályázatkezelés tapasztalatai – Szerződésmódosítás Gyakori előfordulását befolyásoló tényezők: Szerződéskötéskor rendszeresen a kezdési és befejezési időpont módosul Ha a projekt bármely jellemzője változik, szerződésmódosítás szükséges (TSz 13.6.), ami gyakran elkerüli a pályázók figyelmét, a folyamatos szerződésmódosítások miatt a kifizetés elhúzódik. 2005. évi teljesítésű számlák ÁFA ill. elszámolható költség számítását segítő útmutató hibás alkalmazása Közbeszerzési eljárások eredménye (költség, kezdési és befejezési idő változása) Tervezett költségvetéshez képest a tény költségek változása Időközben esetlegesen szükségessé vált műszaki tartalomban történt változások

24. Pályázatkezelés tapasztalatai –Műszaki teljesítés ellenőrzés • Gyakran hiányoznak a számlákhoz kapcsolódó teljesítés igazolások. • A számlák besorolása rendszerint nem a létesítményjegyzék szerint történik a számlaösszesítőn. • A számlaösszesítők általában számszaki hibásak. • A PEJ-ekben a megtakarítás mennyiségét mutató indikátor több esetben félreértésre került, nem a megtakarítás mértékét, hanem a termelt, vagy fogyasztott mennyiséget tűntették fel. • A PEJ-eken szereplő, illetve a hitelesítésként szolgáló aláírások gyakran nem szerződésszerűek, vagy hiányoznak. • A számlák EMIR-ben történő rögzítése időigényes feladat (az elektronikus számlakitöltő rendszer fejlesztés alatt áll).

25. Köszönöm szíves figyelmüket! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatósága Tel.: (36-1) 237-4400/4312 Fax: (36-1)349-4177 gronay.andrea@meh.hu www.nfu.hu