Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése

1. Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése Dr. Muszbek Katalin Magyar Hospice Alapítvány

3. Budapest Hospice House

4. BETEG ORVOS A gyógyító folyamat résztvevői

5. Betegrészére mit jelent az egészség elvesztése? • Félelem, szorongás • Szerepváltozások • Veszteségek

6. F é l e l e m, s z o r o n g á s a betegségfolyamatban Félelem a • haláltól, haldoklástól • szenvedéstől, fájdalomtól • kezelésektől, mellékhatásoktól • kiszolgáltatottságtól • izolációtól • személyzetelenségtől

7. Szerepváltozás, veszteségek Elvesztése a • fizikai és mentális képességeknek • önbecsülésnek • identitásnak • női- ill. férfiszerepnek • kapcsolatoknak • őszinte kommunikációnak • egzisztenckiális biztonságnak

8. A betegségre adott pszichés reakció • kihívás - aktivitás, küzdelem • támadás - düh, agresszió • fenyegetettség - szorongás, félelem • veszteség - depresszió • Megbélyegzés - reménytelenség • fatalizmus - sztoikus elfogadás • elutasítás - tagadás, elfojtás

9. „De mit félnék ugyan, egy tű fokát sem éréletem s lelkem” Shakepeare: Hamlet

10. Orvoshelyzete a gyógyító folyamatban Orvosképzés • mindent tudni - objektív tudás • mindenkit meggyógyítani - terápiás kudarc nem létezik • mindenkit szeretni- pozitív érzések elvállalhatók - negatív érzések elfojtása

11. Elvárások biztos tudás szakmai kompetencia gyakorlat objektivitás nyugodtság tolerancia Vágyaink gyógyítás hasznosság érzése megbecsültség érzése elégedettség érzése bizalom,elfogadottság „jó orvos” idea fenntartása Idealizált orvos szerep

12. „Kizökkent az idő, - ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt” Shakespeare: Hamlet

13. Realitás az orvos – beteg kapcsolatban • Időnyomás – orvosok túlterheltsége • Képzetlenek a nehéz beteggel való kommunikációban • Félelem a beteg érzelmi reakciójától és annak kezelhetőségétől

14. Az orvos és a súlyos betegség • A beteg az orvosban frusztráció érzetét kelti • Nem tudja meggyógyítani a beteget • Nem hasznos • Omnipotencia sérül

15. BETEG Súlyos, életet fenyegető betegség gyógyulás bizonytalan és milyen áron nő a szorongás, a félelem,kiszolgáltatott sérelem a betegség miatt Elégedetlenség ORVOS Az orvosudomány lehetőségi korlátoltak gyógyítás sikertelen elvárásoknak nem tud megfelelni tehetetlenség omnipotenca sérül Elkerülés Sérülékenység és szorongás a betegágy mindkét oldalán

16. Frusztráció a betegágy mindkét oldalán

17. „Hárítsuk inkább a bajt, mely remegtet, mintsem remegjünk az elhárítástól” Shakespeare: Lear király

18. Mit nevezünk rossz hírnek? Minden olyan hír ami a beteg szempontjából negatívan hat jelen állapotára és a jövőjére Krónikus, súlyos betegség diagnózisa, a betegség kiújulása Súlyos mellékhatásokkal járó kezelések Nagy költséggel járó kezelés

19. Törvényi háttér Magyarországon Egészségügyi törvény, 1997: A páciensnek joga van minden információhoz a diagnózissal, prognózissal, kezelési lehetőségekkel kapcsolatban Az orvosnak kötelessége megosztani ezeket az információkat a beteg igényének megfelelően A beteg visszautasíthatja az információt A beteg családtagjai csak a beteg beleegyezésével kaphatnak információt

20. Miért közöljük egyáltalán a rossz híreket? Felmérések szerint a betegek 50-80%-a igényli az őszinte és teljes informálást Partneri viszony segíti a döntéshozatalt (korábbi paternalista modellel szemben) Összhangolhatja a beteg döntéseit szándékaival, értékeivel

21. Szükséges a jó kommunikáció rossz hír esetén is: A közlésünk módja befolyásolja: Milyen mértékben működik együtt a kezeléssel Hogyan látja a jövőjét Életminősége, lelki egészsége hogyan alakul Megérti-e és képes-e alkalmazkodni hozzá Bízhat-e az orvosában

22. A beteg elvárása a tájékoztatásban Legyen ideje a kérdéseit feltenni Legyenek érthetőek számára az orvos által használt szakkifejezések Az orvos legyen jó szakember, őszinte, figyeljen

23. A betegtájékoztatás / rossz hír közlésének lépései Megfelelő előkészítés, helyzet, idő Mérjük fel, hogy a beteg mennyit ért meg a betegségéből Mérjük fel, hogy a beteg mennyit szeretne tudni A betegtájékoztatás lépései

24. A betegtájékoztatás / rossz hír közlésének lépései Adjunk időt a betegnek, hogy kifejezhesse érzéseit, aggodalmait Figyeljünk a beteg reakcióira Beszéljünk a beteggel a jövőről Foglaljuk össze az elhangzottakat

25. 1.Megfelelő előkészítés,helyzet, idő Nyugodt, zavartalan környezet biztosítása A beteg döntsön, hogy jelen legyen-e más is a beszélgetésen Üljünk le, ezzel is jelezve, hogy van időnk (szemmagasság) Engedjük,hogy a beteg reagálhasson, hagyjunk erre időt

26. 2.Mérjük fel azt, hogy a beteg mennyit ért meg a betegségéből Célunk az, hogy kiderüljön, hogy a beteg hogyan látja saját betegségét (ez nem mindig felel meg a valóságnak) Lehetőségünk nyílik arra, hogy A téves információkat kijavítsuk A közlendőket ahhoz igazítsuk, amennyit a beteg tud/ért A beteg által használt szavakkal közöljük a hírt

27. 3. Mérjük fel azt, hogy a beteg mennyit szeretne tudni Kérdezzük meg, hogy mit szeretne tudni (diagnózis, kezelések, prognózis, stb) Soha ne adjunk több információt annál, mint amennyit a beteg kapni szeretne Ajánljuk fel a betegnek, hogy mondhat nemet is. A betegnek joga van a teljes informáltsághoz, de visszautasíthatja

28. 4. Tájékoztatás lépései Az információt kisebb lépésekben közöljük, ellenőrizve, hogy a beteg tud-e követni minket. Ismételjünk. A beteg kérdéseire egyszerű kifejezésekkel feleljünk, kerüljük a szakzsargont Reális reményt kínáljunk fel Hívjuk fel a figyelmet a nem-orvosi segítség (pl. pszichológus) lehetőségére

29. 5. Adjunk időt a betegnek arra, hogy kifejezhesse érzéseit, aggodalmait Derítsük ki azt, hogy a beteg hogyan értelmezi a diagnózist Engedjük a beteget ventillálni

30. 6. Figyeljünk a beteg reakcióira… Készüljünk fel arra, hogy a beteget sokkolhatja a hír, sírhat, nem hiszi el, dühös, (intenzív érzésekre számítsunk) Figyeljünk a beteg nonverbális jelzéseire is,

31. 6. …és a saját reakcióinkra Figyeljünk arra, hogy saját nonverbális jelzéseink lehetőleg összhangban legyenek a verbálisakkal Ne erőltessük a betegre az igazságot, ha ő a betegséget nem tartja végzetesnek Ne kezdjünk hosszas magyarázatokba, ha a beteg csak egyszerű kérdést tett fel

32. 7. Beszéljünk a beteggel a jövőről A jövőre vonatkozó tervet lépésenként dolgozzuk ki Pontosan mondjuk meg a betegnek, hogy mikor találkozunk újra és akkor mi fog történni Közöljük a beteggel azt, hogy más orvos véleményét is kikérheti

33. 8. Foglaljuk össze az elhangzottakat Ismételjük el a legfontosabb információkat Hasznos lehet az írásba foglalt információ Általában szükség van későbbi beszélgetésekre a jobb megértés és a jobb együttműködés miatt

34. 8. A jó orvos – beteg kapcsolat Lehetőség: Reális remények fenntartására Negatív gondolatok pozitív átformálására Bizalom megtartására

35. Negativ gondolatok pozitív átformálása

36. Negativ gondolatok pozitív átformálása

37. Ajánlott irodalom IPOS online tananyag www.hospicehaz.hu www. Ipos-society.org

38. Irodalom • You, J.J., Fowler, R.A., Heyland, D.K., Canadian Researchers at the End of Life Network (2013) Just ask: discussing goals of care with patients in hospital with serious illness, Canadian Medical Journal, CMAJ 2013. DOI:10.1503 /cmaj.121274 • Clayton, J.M., Hancock, K.M., Butow, P.N., Tattersall M. H.N., Currow, D.C. (2007) Clinical practice guidelines for communicating prognosis and en-of-life issues with adults int he advanced stages of a life-limiting illness and their caregivers, The Medical Journal of Australia, 186(12): 76-108

39. Köszönöm a figyelmet