450 likes | 771 Views
A fogyasztói döntések elmélete. Eredetileg értékelmélet. Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye Csökkenő határhaszon elve Az 1870-es években egymástól függetlenül dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger .
E N D
Eredetileg értékelmélet • Az értéket a hasznosság határozza meg • Az értékparadoxon feloldása • A hasznosság a mennyiség függvénye • Csökkenő határhaszon elve • Az 1870-es években egymástól függetlenül dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger
Csökkenő határhaszon TU öszhaszon Telítettségi pont TU TU=f(q) Ahol TU max. ott MU =0 Q q1 MU határhaszon MU (q) = d TU(q) / dq MU Q q1
Kardinális elmélet • A hasznosság mérhető, • A mérés tőszámokkal történik, ezek kifejezik a hasznosság fokát • A termék hasznossága nem függ más termékektől
Hermann Heinrich Gossen (1810-1858) Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimum Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál.
Alfred Marshall (1842-1924) • Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. • A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította. • 1890. Principles of Economics
Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva Az olló példa Price Supply Pe Demand Qe Quantity
Az egyéni keresleti görbe levezetése • Növekvő mennyiség esetén az ár csökken • Visszavezeti Gossen I. törvényére • Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken • De! Giffen paradoxon
A piaci keresleti görbe px „A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 100 „B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége 30 x 10 20 25 45
Optimális fogyasztói döntés több termék esetén Gossen II. tv.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézveugyanakkora.
Ordinális elmélet • A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges, • A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák) • Jószágkosarakat hasonlít össze
A fogyasztói magatartás • A fogyasztó célja: A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának -maximalizálása! • A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel haszonmaximalizálásra törekszik!
Preferencia relációk • Szigorúan preferált: • Gyengén preferált : • Közömbös:
A preferenciarendezés axiómái • Teljesség: minden kosarat képes értékelni • Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös • Tranzitivitás: AB és BC, akkor AC. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását • Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen)
A közömbösségi görbék • A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét. • A közömbösségi görbe (azonos hasznosságú jószágkombinációk): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. • Azonos hasznosságú pontok • Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye) • Minél távolabb = annál preferáltabb Y X
Közömbösségi görbe • Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban) y U növekedésének iránya 0 x
Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői • Negatív meredekségű (a dominancia elve) • Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben) • Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény)
A hasznossági függvény U=f(X,Y) U B UB hasznossági pontok A Y UA X YB YA XB XA
Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék Koppány Krisztián, SZE 2005
Helyettesítési ráta • Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B) • Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon • Differenciahányados – szelő meredeksége y A B 0 x
Helyettesítési határráta – • Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás • Differenciálhányados – pontban vett meredekség y E 0 x
A fogyasztói modell feltevései és adottságai • kéttermékes modell: x és y termék • korlátozó feltétel • adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income) • adott mindkét termék ára (px, py) • a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben mindkét termék végtelenül osztható) • célfüggvény • a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása • a hasznossági függvény, U (x,y)
Költségvetési egyenes • Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat • jövedelem • x termék ára • x x termék mennyisége • y termék ára általánosan • y y termék mennyisége
Költségvetési egyenes jellemzői • Általános alakja • Rendezve • Meredeksége árarány
Az optimális választás meghatározása geometriai úton y D A E yopt B U2 U1 C U0 xopt x
Optimális fogyasztói döntés • Határhaszon arányok= árarányok
Költségvetési egyenes elmozdulása 1 y Jövedelem változik (növekszik) 0 x
Költségvetési egyenes elmozdulása 2 y x termék ára változik (növekszik) 0 x
Optimalizálás jövedelem növekedésnél y Jövedelem változik (növekszik) 0 x
Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik y x termék ára változik 0 x
Engel görbe y 0 x 0 x
I I I Qa Qa Qa • Inferior jószág Engel-görbéje • Pl. szalonna • Luxus cikk Engel-görbéje • Pl. kaviár • Normál jószág Engel-görbéje • Pl. ruházat
Egyéni keresleti görbe levezetése y 0 x 0 x
Árváltozás hatásának felbontása • Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja) • Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás • Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás • Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás
Reáljövedelem értelmezése • Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint (közömbösségi görbe) elérésekor nem fog változni a reáljövedelem • Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható • A kompenzáció a költségvetési egyenes eltolásával valósítható meg: a régi közömbösségi görbéhez ill. régi kosárhoz