Tartalom

1. Tartalom

2. Kiket differenciálunk? A differenciálás pedagógiája az iskolában

3. A tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek: • testi-mozgásszervi fogyatékos • hallássérült • látássérült • értelmi fogyatékos • beszédfogyatékos • autista • halmozottan fogyatékos • tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott • szelektív mutista • hiperaktív

4. Mi az, hogy integrált osztály? • A többségi tanulókkal együtt vannak a SNI gyerekek, tanulók. • Minden órán, vagy csak meghatározott órákon. • Gyógypedagógus végzi az egyéni fejlesztésüket. • Fejlesztő pedagógus végzi az egyéni fejlesztésüket. • Az órai fejlesztés a többségi pedagógus dolga. • Ahány SNI, annyi speciális tervezési sajátosság.

5. Testi, mozgásszervi fogyatékosság • Komolyabb tárgyi és személyi feltételek kellenek. • Bizonyos funkciók nem, vagy rendellenessé válnak. • Kognitív funkciókban nem olyan sajátos, mint az érzékszervi vagy az értelmi fogyatékosoknál, ebből a szempontból integrálásuk egyszerű. • Továbbtanulás: erősen beszűkült lehetőségek a speciális eszközigény és a közlekedés nehézségei miatt. • Felmentése a fogyatékosság tudatát is fokozza. • Nincs leutánozható minta. • A fogyatékosság realizálása: • Óvodáskor: elfogadja, természetesnek tartja. • Kisiskoláskor: A külső krízis ideje. • Serdülőkor: belső krízis ideje. • Ifjúkor: szembenéz korlátaival, magára talál. http://www.youtube.com/watch?v=6mL9oc32d3M

6. Hasznos tanácsok a mozgássérültek integrációjához: • Bátorítani a mozgáskorlátozott tanulót a beszédre. Beszéltetni olyanról, ami érdekli őt, hagyni neki időt, hogy elmondhassa mondandóját. • Soha ne szenteljünk túlzott figyelmet hibáinak. • Speciális eszközök: a könyvtartó, a sorkövető vonalzó, a fehér kartonlap, a könyvjelző. A lapozás segítése fóliával, kartonnal. • A ceruza szivacslabdába helyezése vagy speciális fogantyú használata. Javasolt írásalátét, továbbá puha ceruza használata. • A füzet és könyv alá helyezzünk csúszásgátló fóliát. Az akaratlan mozgások esetén ennek használata megakadályozza az elcsúszást, a leesést. • A táblánál való írást csak abban az esetben alkalmazzuk, ha a lassú járás, írás nem zavarja az osztály többi tagját, és nem kínos a mozgáskorlátozott tanulónak sem. • Túlmozgásos, gyermeknek ne adjunk másolási feladatot a tábláról. Nekik a másolandó szöveget külön lapon a padjukra kell tenni, onnan másoljanak.

7. Fokozatai: • Enyhén nagyothalló (30-40 dB) • Közepesen nagyothalló (40-60 dB) • Súlyosan nagyothalló (60-70 dB) • Siket (70- dB) mindenki integrálható?

8. A hallásfogyatékosság • Külső: erőteljesebb mimika és gesztikulálás. • Érzékelés: látásuk sokkal kifinomultabb, eidetikus. • A szájról olvasáshoz sok apró eltérést kell megkülönböztetniük. • Emlékezet: a vizuális és a motoros képzetekből áll össze. • A gondolkodás megelőzi a beszéd fejlődését. • A beszédfejlődés sajátos nehézségei.

9. A beszédfejlődés sajátosságai: • Szűk, szegényes és differenciátlan szókincs • A kiejtés hibái • Beszédtempó, dallam • Grammatikai hibák, időtartam • Keveset kérdeznek, kimarad a „miért” korszak • Beszédértés: szótöredék, félreértés • Szájról olvasás • A hallókészülékek típusai

10. A sikeres integráció feltételei: • Nagyon jó korai és előkészítő nevelést kapnak • Érzelmileg stabilak, jó szociális kapcsolataik vannak halló társaikkal • Nincs egyéb fogyatékosságuk, ami a beszédfejlődést gátolná • Korai hangos beszéd nevelés, beszédük érthető • Modern hallókészülékek rendszeres használata • Legalább általános intelligencia • Szakemberek elérhetősége, akik támogatják a szülőket, gyereket és a pedagógust A halló környezet = fejlesztő környezet

11. Amire figyelnünk kell: • A tanuló általános igényeit / beilleszkedés a az iskola normális életébe / és speciális szükségleteit /nyelv és beszéd területén / kell egyszerre figyelemben vennünk. • Arcra irányult ,érthető beszéd • Fontos információk táblára írása,amit a hallássérült tanuló lemásol • Tanulópár-rendszer kialakítása, délután segítséget kap a hallássérült tanuló • Pontosan kell ismernie nehézségeit és szükség esetén segítséget kell kérnie, a befogadó pedagógusnak is ezt kell erősíteni benne • A téma előzetes bejelentése, mielőtt foglalkoznak vele • A szülői nevelés igen fontos segítséget ad • Fejleszteni kell a szociális integrációt: szituációk, amelyek segítik a halló és hallássérült gyerekek kooperációját • Önértékelés fejlesztése:a hallássérültek figyelmét egyéni erősségük és gyengéik felé fordítani http://www.youtube.com/watch?v=bY2accRVFww

12. Oktatás • Erősen igénylik, a spontán beszédtanulás csekély. • Minden tárgynál nehézséget okoz a tartalom. • Történelem: a jelentől nem tud elszakadni. • Feladatok: ültetés, világítás, vázlatadás, fogalom magyarázat.

13. Látásfogyatékosság • Ha csak kicsi is a látásmaradvány, nincs lényegi különbség a látókkal szemben. • A hallás és a tapintás kifinomultabb, mások a küszöbértékek. • A verbális emlékezet az állandó használat miatt jobb. • A verbalizmus veszélye. • Tárgyészlelés: a kétdimenziós érthetetlen. A részektől halad az egész felé, nincs globális észlelés. • Más világban élnek, a taktilis, akusztikus szaglási és ízbeli benyomásokat bővebb tartalommal éli meg. http://www.youtube.com/watch?v=6fSRgDT-Kco

14. A sikeres integráció feltételei: • Alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz, teremtsünk minél több lehetőséget egyéb érzékszervvel történő információszerzésre/hallás, tapintás, szaglás/ • Pontírásos, adaptált munkafüzetek használata • Egyéb speciális eszközök használata pl. domború térképek, tapintható, szemléltető és mérőeszközök • Fontos az optimális osztálybeli helyének kijelölése • Táblára íráskor a szöveget kimondjuk • Használjunk auditív információhordozót, ami a délutáni tanulást segíti /magnós tanulás/ • Nagyobb méretű betű, ábra, szükség esetén a közelebbről való szemlélődés biztosítása

15. Asperger autizmus • Szociális interakció:közönyösség, magány • Érzelmi élet: gesztus, • Játék, fantázia: változások, • Tanulás: esetleg kimagasló • Kommunikáció: konkrétizmus, kényszertémák • Félelem: • Az autizmusnak széles sprektuma van • Erővel kell kihúzni saját csigaházukból • Végzettségük és társas kapcsolataik szélsőségei http://www.youtube.com/watch?v=zDcyKEPjvuE

16. Amire figyelnünk kell: Vizuálisan mindig jobbak, mint akusztikusan Verbális memóriájuk kiemelkedő szintje kényszerességből is fakadhat Félnek a hirtelen változásoktól, emberi reakcióktól Hajlamosak rátapadni valakire Kényszereiket engedjük, de szabályozzuk Érdeklődési területeikhez kapcsoljuk az új ismeretet Keressük meg az agresszió okát, ne megnyugtassuk Legyenek szabályok, de ne legyenek bemerevült szokások Figyeljük meg szomatikus igényeiket Monotónia helyett óvatos kreativitás

17. Szelektív (elektív) mutizmus • Csak intim környezetben beszél, első közösségbe lépve megnémul. • Otthon mindenről beszámol, zsarnok. • Nonverbális tevékenységben átlagos, vagy jobb. • Tolmácsot választ. • A környezetváltás önmagában terápia. • Laikus hozzáállással mélyítjük. • Annak kell megszólaltatnia, aki foglalkozik vele.

18. Amire figyelnünk kell: szelektív m Ne kérjünk verbális kommunikációt, vegyük természetesnek, hogy nem beszél. Teremtsük meg a nonverbális kommunikáció változatos formáit. Tanulópár-rendszer kialakítása, akit elfogad. Drámapedagógiai, vizuális, motoros lehetőségek adása. Ne kérjünk tőle szemkontaktust. Érdeklődési területének megtalálása, ott foglalkoztatás. A szülői nevelés igen fontos segítséget ad Önértékelés fejlesztése:a egyéni erősségük kiemelése.

19. Az értelmi fogyatékosság fokozatai

20. Tanulási akadályozottság, enyhén értelmi fogyatékosság • Az idegrendszer kimutatható / nem kimutatható, biológiai / genetikai sérülése. • Egyenletes / egyenletlen képességstruktúra az átlagos értelmi szint alatt. Általános, kiterjedt, tartós zavar. • A kedvezőtlen környezeti hatás elsődleges / másodlagos ok lehet. • Kísérheti tanulási zavar. • Az integráció szempontjai.

21. Beszéd: • A megértés és a nyelvhasználat lassabban alakul ki, kifejezési nehézség felnőtt korban is. • Elhúzódó “mi ez” korszak. • Aktív/passzív szókincs szűkebb. • Egyféle módon értelmez, • Következetlen hangcserék.

22. Figyelem: • Szűk terjedelem, kevésbé tartós, felületes, fáradékony. • Csapongó, szétszórt, hullámzó. • A mennyiségi teljesítménnyel együtt növekszik a hibaszám, hiányozhat a megosztásra való képesség. Lassabban történik a releváns inger szelekciója, az egész tanulási folyamat lelassul.

23. Amire figyelnünk kell: A tanuló általános igényeit / beilleszkedés a az iskola normális életébe / és speciális szükségleteit /nyelv és beszéd területén / kell egyszerre figyelemben vennünk. Konkrét fogalmakat használó, kevés információjú, érthető beszéd Többszörös megerősítés elve Fontos információk megismétlése, visszakérdése Tanulópár-rendszer kialakítása,egyéni segítséget kap a tanuló Pontosan kell ismernie nehézségeit és szükség esetén segítséget kell kérnie, a befogadó pedagógusnak is ezt kell erősíteni benne Legyen más területeken sikerélménye, kibontakozási lehetősége Fejleszteni kell a szociális integrációt: szituációk, amelyek segítik a többségi és a tanulásban ak. gyerekek kooperációját.

24. Az átlagosan fejlődő gyermekek • Az iskolába lépő gyermekek között 1-3 éves eltérések vannak. • Az általános iskolát elhagyók között az eltérés 3-6 év.(Nagy József)

25. Hagyományos tanulásszervezés • Frontális osztálymunka • A tanár az információ hordozója, átadója • Kevés lehetőség a tanulók bevonására • Diák=passzív befogadó • Főként verbális közlés csekély interakcióval • Önálló munka • Ugyanazt a feladatot végzi minden tanuló • A tanulók személyiség és képességbeli különbségei nem feltétlenül dominálnak a feladat kiválasztásában.

26. A pedagógusi feladatok jellege a tanítási folyamatban

29. A differenciálás három alaptípusa 1. Tartalmidifferenciálás: különböző tananyagok kínálata, elsődleges az érdeklődés 2. Követelmények differenciálása: különböző szinteken folyik az oktatás → pedagógiai hozzáadott érték 3. Módszertanidifferenciálás: ugyanaz a tartalom más-más megközelítésű utakon

30. Differenciálás a tevékenységek szintjén • Eszközhasználat választás lehetősége • Tankönyvek, munkalapok • Auditív, vizuális, audiovizuális eszközök • Szemléltetés • Saját készítésű eszközök (tanár, tanuló) • Csak verbális úton oldják meg

31. Differenciálás a szociális keretek szintjén 4 1 6 Individualizált tanulás Páros munka Csoportmunka Projektmunka Differenciált rétegmunka Kooperatív csoportmunka A könyvnyomtatás történetének feldolgozása (írás, olvasás, technika, rajz, matematika) Mindenki válassza ki, melyik feladatlappal dolgozik (ugyanaz a tartalom, eltérő mennyiséggel) Mindenki válasszon magának posztot a csoportban! (moderátor, hangulatfelelős, időfelelős, anyaggyűjtő)

32. Differenciálás a szociális keretek szintjén 2 5 3 Individualizált tanulás Páros munka Csoportmunka Projektmunka Differenciált rétegmunka Kooperatív csoportmunka Beszéljétek meg egymás között a feladat feldolgozás módját! Az azonos jelet kapók keressék meg az asztalukat! Beszéljétek meg a feladatot a helyeteken!

33. Differenciálás a tanulási stílus szerint 1 3 6 2 4 Auditív csatorna Vizuális csatorna Motoros-taktilis csatorna Reflektív-impulzív Csendben-zajban Egyedül-másokkal kombinációk • Figyeljetek! • Zsákbamacska játék (pl. betűfelismerés) • Mindenki egyszerre/csoportokban • A szemléltetés előnye és nehézségei • Hangosan gondolkodás

34. Ami még vissza van: • Differenciálás a módszerválasztásban • Differenciálás a tanítás szervezési módjában • Differenciálás a szemléltetésben, speciális eszközökben • Differenciálás az értékelésben