Környezeti kontrolling

1. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné az eljövendő generációk szükségleteinek kielégítését.” (Brundtland Bizottság) Környezeti kontrolling Készítette: Csurgó Krisztina ZDGGWL 2007. június 29.

2. A környezeti kontrolling kialakulása • az első átfogó környezetvédelmi szabályozások a 60-as évek végén, 70-es évek elején • „csővégi” (end of pipe) környezetvédelmi megoldásoktól a megelőző (preventív) környezetvédelmi intézkedésekig • a „szennyező fizet elv” (Polluter Pays Principle-„PPP”) • a hagyományos számviteltől a környezeti számvitelig • a környezeti számvitel a számvitel olyan alága, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják (Schaltegger)

3. A környezeti számvitel alrendszerei

4. Környezeti kontrolling rendszer bevezetésének lépései • rendszerhatárok kijelölése • környezeti költségek azonosítása • környezeti költségek felosztása • az eredmények felhasználása

5. Költségek típusa szokásos költségek rejtett költségek feltételes költségek intangibilis költségek externális költségek Költségek mértéke ismert ismert vagy becsülhető becsülhető nem ismert nem ismert Környezeti költségek csoportosítása

6. A költségek kontrollálhatósága

7. A környezeti kontrolling elterjedését gátló tényezők • a környezeti kontrolling ismeretlen a vállalatok nagy része előtt • a környezetvédelmi és gazdasági szakemberek közötti kommunikációs „szakadék” • átfogó törvényi szabályozás hiánya • →lehetséges megoldás: a fenntarthatósági jelentések nyomán, integrált keretrendszer segítségével → GRI

8. Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Inititive - GRI) • GRI dokumentumcsalád elemei: • Útmutató a fenntarthatósági jelentések készítéséhez (röviden: Útmutató) • Indikátor protokollok • Ágazati kiegészítések • Technikai protokollok

9. A GRI Útmutató használatának lépései • a jelentés határainak kijelölése • a megfelelőség szintjének meghatározása • értesítés az Útmutató használatáról • a jelentés tapasztalatainak kiterjesztése

10. Jelentéskészítés a GRI Útmutató alapján • 1. rész: • jelentés tartalmának meghatározása • jelentés minőségének biztosítása • jelentés határainak megállapítása →alapelvek • 2. rész: standard adatközlés • profil: a szervezet teljesítményének megértéséhez szükséges háttér-információk • vezetési szemlélet: egy-egy konkrét téma megközelítésmódja • teljesítmény indikátorok: gazdasági, társadalmi, környezeti teljesítménnyel kapcsolatos mérőszámok

11. A környezeti költségekre vonatkozó indikátor • EN30. A környezetvédelmi intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó összes kiadás típus szerinti bontásban: • nem tartoznak bele a nem termék-jellegű kimenetek költségei, valamint a bírságok • a hulladékkezeléshez, kibocsátás-kezeléshez és kármentesítéshez kapcsolódó költségek azonosítása • a megelőzés és a környezetvédelmi irányítás költségeinek azonosítása

12. A GRI alapján készült magyarországi jelentések elemzése • A GRI honlapján regisztrált jelentések között hét magyar vállalat jelentését találhatjuk meg: • BAT Pécsi Dohánygyár Kft. (2004. év) • Budapesti Erőmű Rt. (2001. 2002. 2003. év) • Coloplast Hungary Kft. (2005/06. év) • DENSO Gyártó Magyarország Kft. (2002. 2003/04) • Magyar Telekom Nyrt. (2003-ig Matáv Rt.) (2002. 2003. 2004. 2005. év) • MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (2003. 2004. év) • Nexon Kft.(2006. év) • Magyar Villamos Művek Zrt.-vel (2005. év)

13. A GRI alapján készült magyarországi jelentések elemzése • Nexon- semmi • BAT Pécsi Dohánygyár Kft, valamint a MOL Rt. – környezetvédelmi költségek összege • többi vállalat jelentéseiben megjelenő kategóriák: • a hulladék-kezeléssel és lerakással kapcsolatos költségek (kivéve a Matáv illetve a Magyar Telekom: az egyéb folyó környezetvédelmi ráfordítások között) • környezetvédelmi irányítás költségei, DE • a kapcsolódó személyi költségekről csupán a Budapest Erőmű Rt. • az esetleges kármentesítési költségekről pedig csak a DENSO valamint a Magyar Villamos Művek

14. A GRI alapján készült magyarországi jelentések elemzése • a hulladékkezelés költségének magas aránya a folyó környezetvédelmi ráfordítások között • környezetvédelmi beruházások a környezeti költségek legjelentősebb tényezői - Budapesti Erőmű és a Magyar Villamos Művek • levegővel valamint a hulladékkal kapcsolatos környezeti költségek a legmagasabbak →a környezeti költségek tudatos azonosításának és nyilvántartásának további fejlődésére van szükség

15. Köszönöm a figyelmet!