A vidéki társadalom

1. A vidéki társadalom

2. A rendi társadalom utolsó évtizedei • Kisnemesség→paraszti sorban • Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek • Határőrvidéki katonaparaszt→katonai igazgatás alatt • Bérmunkások→két csoport • Idénymunkások • cselédek • Zsellérek→földnélküliek→a földek felaprózódása miatt emelkedik meg a számuk • Jobbágyok→szolgálattal tartoznak • 1836-os törvények eltörölték az ajándékot és a „hosszú fuvar robotot

3. A XIX. század második fele • 1848-as forradalom után a „jobbágy” fogalom helyébe a „paraszt” szó kerül • Paraszt az,aki önálló mezőgazdasági termelésből él • A kisnemesség is betagozódott a parasztság felső rétegébe • Kizáródnak azok,akiknek: • Nincs földjük • Kevés földjük van,ezért másoknál dolgoznak

4. A parasztság nem egységes réteg • Gazdagparaszt: 50-200 hold • Középparaszt: 11-40 hold • Szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni • Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik • Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon

5. A paraszti társadalom • Gazdagparasztok • Földjük: 50-100 hold közötti • Állandó cselédséget,napszámosokat alkalmazott • „suba a subához,guba a gubához” • Gyerekeit tanítatta,de maga nem lépett ki a paraszti közösségből

6. A paraszti társadalom II. • Középparasztok • Földjük: 20-50 hold • A faluban a tekintélyek közé tartoztak • Kisparasztok • Földjük: 5-15 hold • A nemzetiségi lakosság legnépesebb rétegét adták • Törpebirtokosok • Földjük: 1-5 holdas • A családfő napszámosként dolgozik,a feleség műveli a földet

7. A paraszti társadalom III. • Mezőgazdasági bérmunkások • Cselédség • 1876→ „cselédtörvény”→a cselédet gazdai hatalom alá rendelte • A létfenntartás minimuma felől biztosítva volt • Uradalmi puszták népe • Uradalmi iparosok: gépész, kerékgyártó • Tanyagazda, béresgazda, számadó juhász • Kocsisok, béresek, kondások • Idénymunkások • Nap- vagy hószámos, summás, részes arató • kubikusok→földmunkások→útépítéseknél,vasútépítéseknél,töltéseken dolgoztak

9. A falu elöljárósága • A falu bírája • A falu általános igazgatását szervezte,elsőfokú bíráskodást gyakorolt • Korábban a földesúr érdekeinek képviselete • Háborús időkben telkes jobbágyok töltötték be→ „sorra jár,mint a falusi bíróság” • Bíróválasztás:a régi bíró átadta funkciója jelvényeit→Pl.:bírói pálca

10. A bíró funkciójának jelvényei

12. A falu elöljárósága II. • A kisbíró • A bíró felügyelete alatt dolgozott • Feladata: • Kézbesítés • Hirdetés (dobolás) • Hivatalok fűtése és tisztán tartása • A szolgálat időtartama általában fél év • Fizetését rendkívül alacsonyan állapították meg→más hirdetmények vállalása

13. Építkezés, lakáskultúra • Építkezés • Életszínvonal emelkedése a lakóházak fejlődésében nyilvánul meg • Változott az építőanyag→terjedőben volt a tégla • Már vakolatborítást is kaptak • A nádtőket felváltották a cseréptetők • A szerkezeti elemeket tanult iparosok készítették

14. Építkezés,lakáskultúra II. • Lakáskultúra: Birtokos parasztok • Füstelvezetés megoldása • Vályogból rakott vaslapos tűzhely→kicserélődtek az edények • Házak alaprajza egységes • Fűtetlen kamrából→Tisztaszoba • Városi hatásra megjelenik az L alakú épület • Tapasztott földpadló,de terjed a deszkapadló • Bútorzat gazdagodik: sublót, konyhaszekrény, szobai szekrények

15. L alakú ház

17. Építkezés, lakáskultúra III. • Lakáskultúra: Cselédség • Hosszú földszintes házak • Egy szobában több család is lakott • A szoba csak priccsekből, földre terített szalmazsákokból és sublótból állt • Asztal és szék nem volt

18. Ünnepek,ünnepségek,szokások • Karácsony • Karácsony böjtje→Dec. 24 • Ezen a napon mezei munkát nem végeztek • Asszonyok főztek,férfiak kitakarították az istállót • Rituális csemegék: méz,fokhagyma,alma,dió • Dió,lencse az „angyaloknak”→halottakra emlékezés • Éjféli misei hiedelmek: Luca széke, az állatok megszólalnak

19. Ünnepek,ünnepségek,szokások II. • Farsang • Vízkereszt napjától (jan.6)- hamvazó szerdáig tart • Farsang-vasárnap,farsang-hétfő és húshagyó kedd alkotja a farsangot • Legjellemzőbb eseménye álarcos,jelmezes alakoskodás→Pl.: a mohácsi busójárás • Ételek: fánk, Erdélyben→kürtöskalács,Magyarországon→rétes-béles

22. Ünnepek,ünnepségek,szokások III. • Húsvét • Egyházi év ünnepeinek középpontja • Étel,húsvéti bárány megszentelése • Hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés • Locsolkodás: keresztelésre és egy legendára utal • A legények vödörrel locsolták a lányokat,nehogy kelésesek legyenek • Kedden a lányok locsolták a legényeket

23. Ünnepek,ünnepségek,szokások IV. • Arató ünnep • Az aratás befejezésének megünneplése • Búzakalászból,mezei virágból arató koszorú • A gazda megvendégeli a részesaratókat • Tánccal fejeződött be, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg

24. Ünnepek,ünnepségek,szokások V. • Szüret • A szüret ideje október-november hónap • Gazdánként folyt a szüret • Az uraság karjának fürtös hajtással való megkötözése • Favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú • A koszorúvivőket vízzel öntözték meg • Este a gazda házánál mulatság

25. Életszakaszokkal változó öltözetformák • Küszöböt jelentett az öltözködésben egy-egy életszakasz átlépése • csecsemők→fáslikba,leplekbe pólyázták • Féléves kortól zubbonyt hordtak 4-5 éves korig • Ahogy a gyerekek kikerültek a zubbonyból, öltözetük alig különbözött a felnőttekétől

26. Életszakaszokkal változó öltözetformák II. • Újabb változás: legénysorba kerülés,ha valaki „nagylány” lett • Ilyenkor bérmálás vagy konfirmáció→első ünnepi öltözet, a lányoknak párta ● Menyasszony ruhája nemigen különbözött a hétköznapitól,de drágább anyagból készült ● Finom részleteket is ki tudtak fejezni→Pl.: valaki anyós vagy nem

32. 1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvény • Európa 2. nemzetiségi törvénye • államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren • ↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak) • Eötvös József miniszter → kötelező hat-osztályos népiskolai oktatás (6 elemi) • » hazai közoktatás rendszerének átszervezése

33. Oktatás • 1868-as törvény→az egyházak kezén hagyta a községi iskolákat • Céljuk: elemi ismeretek oktatása→analfabetizmus felszámolása • Tantárgyak:írás-olvasás,számolás,hit- és erkölcstan,éneklés,természetrajz,történelem,földrajz • Az oktatás anyanyelven folyt • 1907-1908 Lex Apponyi→kötelező a magyar tannyelv,ha a tanulók aránya meghaladta az 50%-ot.A népoktatás ingyenes lett.

36. Nemzetiségi változások és okai • 1850: 41% magyar • 1880: 46% magyar • 1910: 54% magyar • A növekedés okai: • A természetes szaporulat • A zsidóság és a németség asszimilációja • A kivándorlás a szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a • A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban: • 1880-1910 között 5,7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42%-os növekedés • Ezt csökkentette a kivándorlás 1,2 millió fővel: csak 33%-a magyar!

37. A kivándorlás • Iránya: USA elsősorban • Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok