1 / 51

Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék

Ingervezetési zavarok. Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék. 2010.09.14. A szív ingerképző és ingerültevezető rendszere. Sinucsomó AV csomó His-köteg Tawara-szárak Purkinje-rostok. Sinuatrialis(SA) blokkok.

hayfa-david
Download Presentation

Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Ingervezetési zavarok Prof. Dr. Merkely Béla Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszék 2010.09.14.

  2. A szív ingerképző és ingerültevezető rendszere • Sinucsomó • AV csomó • His-köteg • Tawara-szárak • Purkinje-rostok

  3. Sinuatrialis(SA) blokkok • I. fokú SA blokk: megnyúlik a sinus csomóról a pitvarra való vezetés ideje – az EKG-n nem ismerhető fel • II. fokú SA blokk: az SA vezetés intermittáló blokkja I. típus II. típus • III. fokú SA blokk: a sinus csomóból megszűnik a pitvarra való átvezetés – EKG-n a sinus arresttől nem lehet megkülönböztetni, ha pótritmus nincs, eszméletvesztést okoz

  4. Sinuatrialis blokk, I. típus • Állandó PQ idő mellett csökkentő PP távolság • A pauza rövidebb, mint a PP távolság kétszerese

  5. Sinoatrialis blokk, II. típus • A pauza a PP távolság kétszerese vagy többszöröse

  6. AV blokkok • I. fokú AV blokk: megnyúlik a pitvarról a kamrára való vezetés ideje – PQ > 200 ms (0,2 s; 5 „ kis kocka”), elektrofiziológiai értelemben nincs blokk, csak lassabb vezetés • II. fokú AV blokk: vannak blokkolt és vannak átvezetett P hullámok Mobitz I vagy Wenckebach típus Mobitz II típus Speciális: 2:1-es AV blokk – minden második P hullám blokkolt Magas fokú AV blokk • III. fokú AV blokk: nincs átvezetett P, szabályos RR, P és QRS független

  7. Mobitz I. vagy Wenckebach típus • A PQ ütésről ütésre nyúlik • Az RR távolság rövidül • A blokkolt P-t magába foglaló RR intervallum hosszabb mint az előzőek, de rövidebb mint két egymást követő RR összege • A pauzában junkcionális pótütés léphet fel • A blokkarány lehet fix vagy változó, gyakori a 3:2 és a 4:3 arány • A blokkolt ütés után az AV vezetés megjavul • A blokk szintje általában supra-His • Gyakrabban látható:inferior infarctus acut szaka, szívelégtelenség, hypokalaemia, digitalis intoxikáció

  8. Mobitz II. típus • PQ normális vagy megnyúlt • PQ fix, egy P hirtelen blokkolt • A blokkolt P hullámot magába foglaló RR két szabályos ciklus összegével egyenlő • Általában infra-His – teljes AV blokk esetén alacsony frekvenciájú pótritmus • Gyakran társul károsodott kamrafunkcióhoz

  9. Magas fokú ill. teljes AV blokk Magas fokú AV blokk • egymás után több P hullám nem vezetődik át, de van levezetett ütés • fix blokkaránynál (pl 3:1, 4:1) a PQ idő fix, RR szabályos • változó PQ esetén az RR távolság nem szabályos III. fokú vagy teljes AV blokk • A pitvari és a kamrai ritmus független • A kamrát junkcionalis vagy kamrai pótritmus vezérli • RR szabályos! • társulhatnak hozzá kamrai ritmuszavarok

  10. JTSZB • QRS ≥ 120 ms • V1-2: pozitív kitérések ideje > negatívoké (QRS: rSR’, rsR’, RSR’, R, Rs morfológia) • V1: intrinsicoid deflection > 35 ms • I-aVL, V5-6: széles S hullám • ST ált. isoelektromos, de V1-2-ben ST depresszió • V1-2(-3): negatív T • A depolarizáció elején kizárólag a bal kamra aktivációja zajlik, ezért a bal kamrai elektromos események (pl transmuralis infarctus) egyértelműen meghatározhatóak – kivéve a posterobasalis lokalizációt

  11. BTSZB • QRS ≥ 120 ms • V1-2: depolarizáció domináns része negatív (rS,QS), V1-2, esetleg V3-4: J pont felfelé tolt • I-aVL, V5-6: depolarizáció döntően pozitív • I-aVL-V6: intrinsiciod deflection > 55 ms • ST a depolarizációval discordans: I-aVL, V5-6: ST depresszió, 1-2 mm V1-3 ST eleváció 3-5 mm • T hullám eltérések az ST szakasz változásával concordansak

  12. BTSZB mellett infarktusra utal • STE > 1 mm, ahol ST depressziót várnánk • STD > 1 mm, ahol ST elevációt várnánk Nem akut ischaemiás jel: • Q hullám, ahol nem várnánk • T hullám negativitás, ahol nem várnánk • Cabrera jel: S hullám feltöredezett mellkasi elvezetésekben

  13. Bal anterior fasciculus blokk • II, III, aVF:rS; I:qR • extrém bal tengelyállás • QRS keskeny • ST jellemzően isoelektromos (ha QRS >100 ms, I-aVL: jelzett ST depresszió, negatív T, II-III-aVF: jelzett ST eleváció

  14. Bal posterior fasciculus blokk • Önmagában igen ritka • I-aVL:rS, II-III-aVF: qR • ST általában isoelektromos, kissé szélesebb QRS esetén másodlagos, 1 mm-nél nem nagyobb eltérés lehet • T II-III-aVF-ben gyakran negatív

  15. Bifascicularis blokkok • JTSZB + BAH • JTSZB + BPH • A fentiekhez AV vezetési zavar (jellemzően I. fokú AV blokk vagy Mobitz I-es II. fokú AV blokk társul Trifascicularis blokkok

More Related