Képszerkesztési alapfogalmak

1. Képszerkesztési alapfogalmak Ajánlott oldalak (GIMP): http://hup.hu/old/gimp/ http://primandras.hu/gimp/index.html GIMP Verzió: GIMP 2.6.11 Letölthető: http://www.gimp.org/

2. Fény fogalma • A fény: emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. (Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is.) • A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont: • intenzitásvagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel, • frekvencia(hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel.

3. Színlátás • A látható fénysugárzás a 380 nanométertől 780 nanométer hullámhosszúságig terjedő tartományt foglalja magába. A hősugárzás a 780 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, szemeink által még nem észlelhető infravörös sugárzás. Az ultraibolya sugárzás már ugyancsak nem látható, hullámhossza a látható fénynél rövidebb, de energiában gazdagabb, mint a hosszú hullámú sugarak. • 1 nanométer => a milliméter egy milliomod része, másképpen a méter milliárdod része.

4. Az emberi szem, látás • A vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik. A szem hátsó részén található a retina, ahol a fény idegi jellé alakul. • A fényt a fotoreceptorok (csapok és pálcikák) alakítják át idegi jellé, melyet a gyűjtősejtek kezdenek feldolgozni. • Utolsó fázisként a ganglionsejtek gyűjtik össze az információt, melyet a vakfolton keresztül juttatnak ki a szemből a talamusz felé.

5. Digitális képek, használatuk • Digitáliskép => képpontokból épül fel. A digitális képek pontjait rácsként képzelhetjük el. A digitális képek po • A digitális képek fő tulajdonságai: • Pixelekből épülnek fel • Pixell (képpont): a digitalizált kép egy pontja. Általában négyzet alakú, felületük egyetlen színből tevődik össze. • Bináris kód • Digitalizált képek előnyei: • Web-publikáció, • Továbbítás e-mail-ben • Otthoni nyomtatás

6. Képfelbontás Fogalma: elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy kép összesen hány képpontból épül fel. Azonban a digitális képeknél ezt kétféleképpen használják: • A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata (vagyis a képméret) • Azt határozza meg, hogy a kép egyetlen hüvelykjén (vagy cm-én) hány képpontot különböztethetünk meg. Mértékegysége a dpi, dot per inch (szkennelés minősége, ill. nyomtatás)

7. Színmélység • Fogalma: egy-egy színpont leírására hány bitet használunk fel.Általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256 árnyalat, ami 256 x 256 x 256 = 16.777.216 millió szín.

8. Színkeverés • Additív színkeverés (összeadó színkeverés) • Szubtraktív színkeverés (elnyelt fények

9. Színezet • Az adott szín helye a színskálán.

10. Színmódok • Egy digitális kép színösszetevői milyen módszerrel kerülnek kialakításra. • Alapvető színmódok: • Vonalas – fekete/fehér: egy pont kétféle színű lehet: fekete vagy fehér • Szürkeárnyalatos (grayscale): a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző árnyalatait is felvehetik. Összesen 256 árnyalatot különböztet meg. (8 biten ábrázoljuk.) • Színpalettás–indexed colormód: csak 256 színt tartalmaz. Létrehozása RGB-ből vagy CMYK-ból való konvertálással történik. • RGB (Red GreenBlue): három csatornát (színösszetevőt) használnak. Minden csatornát 8 biten ábrázolunk. Additív színkeverési mód. • CMYK (ciánkék – bíbor – sárga – fekete): ezekből állítja elő a kívánt színt. Négy színcsatorna, mindegyik 8 bit színmélységű. (Nyomdai felhasznál • HSB: H (hue) => színezet, S=> telítettség, B (brightness)=> fényerő. E három tulajdonság együttes meghatározásával adják meg a színt. vonalas színmód szürkeárnyalatos színmód

11. Fényerő, telítettség, kontraszt, tónus • Fényerő: a szín világossága százalékos mértékben kifejezve: 0% = fekete, 100% fehér • Telítettség: a szín erőssége és tisztasága százalékos formában kifejezve: 0% = szürke, 100% = teljes telítettség • Kontraszt: az egymás melletti színek elkülöníthetősége, idegensége. • Tónus: fény-árnyék kontraszt

12. Gamma korrekció • A gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. (magas értéknél a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, ellenkező esetben sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet

13. Pixelgrafika (rasztergrafika) • A rasztergrafika (pixelgrafika) => olyan digitális kép, ábra, melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk.A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket rácsszerűen elrendezett képpontokból építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből áll össze a rajz. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. • Előnye: gyors képfeldolgozás • Hátránya: az adatállomány nagy méretű

14. Vektorgrafika • A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier-görbéket használnak. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetők.

15. Képtárolás: veszteségmentes grafikus formátum • Olyan tárolási eljárás, melynél a kicsomagolás után a kép bitről bitre megegyezik az eredeti képpel. • Általánosan használt formátumok: • .bmp • .png • .tiff

16. Képtárolás: veszteséges tömörítés • Nem teszi lehetővé a tömörített adatból az eredeti adatok pontos visszaállítását, ám egy „elég jó” rekonstrukciót igen. • Általánosan használt formátumai: • .jpeg • .jpeg2000 • .gif

17. Váltottsoros (interlaced) képmegjelenítési technika • Lényege, hogy a teljes kép nem egyszerre, hanem meghatározott részekben kerül megjelenítésre, de olyan módon (annyira gyorsan), hogy ez a „trükk” az emberi szem számára ne legyen érzékelhető. Pl: hagyományos tévé.

18. Képszerkesztő programok • Eltérő képességűek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. • Jellemzői: • Általában többféle fájltípust képesek kezelni • A képek átméretezhetők • Különféle képmanipulációk (retusálás, por- és karceltüntetés, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, stb) végezhetők el velük. • Web-re való előkészítés • Tetszőleges formátumba való mentés

19. Képkezelő programok – fontos fogalmak • Rétegek • A kép különböző elemeinek a szétválasztására szolgálnak • Rétegekkel még nem rendelkező kép esetén úgy érdemes elképzelni, hogy újabb (átlátszó celofánra rajzolt) képeket illesztünk a meglévő képre • Az eredeti képet háttérrétegnek nevezzük • A rétegek segítségével úgy módosíthatjuk a kép egyes részeit, hogy más részek ne változzanak • Példa: áttetszőség, árnyék, színezés (piros-sárga átmenet)

20. Maszkok • Maszkok • A maszk az eredeti képpel megegyező méretű és felbontású szürkeárnyalatos kép • Funkciója az eredeti kép valamely részének elrejtése • A maszk fekete/fehér része nem fog megjelenni a kész ábrán, a szürke részek pedig valamennyire átlátszóak lesznek • Fontosabb műveletek: • kijelölés átalakítása maszkká, • Maszk aktiválása, módosítása, törlése

21. Szűrők • Használatukkal speciális hatások alkalmazhatók a képekre