Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma

1. Magyar energiapolitika, energiastratégia, energiapiac ma Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpont-vezető AMAGYAR ENERGIAFOGYASZTÓK SZÖVETSÉGE XXI. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Hódmezővásárhely, 2014. október 13.

2. 1) Nemzetközi és hazai helyzetkép

3. Az európai villamosenergia-termelés alakulása 2010-2013. Az európai villamosenergia-felhasználásban és termelésben csak a megújulók mértéke nőtt 2010 óta (2013-ban közel 15%), miközben a fosszilis és kisebb mértékben a nukleáris termelés visszaszorult. Forrás: ENTSO-E database

4. Évről évre dinamikusan nő Európában a nemzetközi villamosenergia-forgalom Forrás: ENTSO-E StatisticalYearbook 2011.

5. A német áramtermelés szerkezete 2012-ben Németország 2012-ben annak ellenére tudta növelni áramexportját, hogy 2011-ben atomerőművei részleges bezárásáról döntött.

6. Erőművek leállítása és építése – három helyen GW építés építés leállítás leállítás építés leállítás EU-28 Kína USA Forrás: IEA 2013, idézi Stróbl

7. Egy technológiai forradalom – amiből Magyarország (egyelőre?) kimaradt • 2011-ben a megújuló villamosenergia-termelésbe történő befektetések 17%-kal növekedve 257 milliárd dollárra nőttek • 2008 óta a megújuló energia szektorba történő befektetések minden évben meghaladták a fosszilis szektorba irányuló új befektetéseket; • 2011-ben az újonnan létrejövő globális villamosenergia-termelő kapacitások 44%-a, az új erőművi termelés 31%-a megújuló alapú • A megújuló energiák 2020-ra az EU teljes energiaigényének 20%-át fedezhetik. • EU Net capacity increase between 2000 and 2010

8. A technológiai fejlődés hatása az fotovillamos (PV) beruházási költségekre

9. A napelemek várható kereskedelmi megtérülése (gridparity) Európában 2016-ban (árnyékolt terület) Forrás: Ruggero Schleicher-Tappese, 2012

10. Egy indikátor a technológiák eltérő innovációs hátteréhez – a bejelentett szabadalmi oltalmi igények változása Forrás: OECD EnvironmentWorkingPaper No.45 2012

11. Az IEA előrejelzése a villamosenergia-termelés várható megoszlásáról technológiák szerint Forrás: IEA World Energy Outlook 2013 Az OECD országokon belül a megújuló technológiákon és a gázon kívül az IEA előrejelzése szerint a többi technológia csökken vagy legfeljebb szinten marad a következő évtizedekben.

12. A Top-down megközelítéstől az együttműködő rendszerszemléletig Forrás: Ruggero Schleicher-Tappeser, 2012

13. Forrás:CEN-CENELEC-ETSI Smart Meters Coordination Group 2013.

14. Külső kihívások – EU szándék az okos mérés bevezetésére az energiaszektorban Európai Parlament és a Tanács 2006/32. irányelvének 13. cikke: („Metering and informativebilling of energyconsumption”) foglalkozik az energiamérésekkel szembeni elvárásokkal. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy legalább az alábbi információk eljussanak a fogyasztókhoz: • Az aktuális ár (pl. kWh /Ft) és a pillanatnyi fogyasztás • Grafikus formában ugyanolyan típusú nap fogyasztásának összehasonlítása, előző évi görbével. • Összehasonlítás lehetősége egy szabványos terhelési görbével. • Kapcsolati információk a szolgáltatók / kereskedők ügyfélirodáihoz. • Európai Parlament és a Tanács 2009/73. irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról • Lehetővé kell tenni, hogy az intelligens mérési rendszerek bevezetése gazdasági értékelésen alapuljon. [Peambulum (52)] • A tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését (piac, költségek, gazdasági ésszerűség figyelembevételével). A bevezetés ütemtervéhez értékelést készítenek legkésőbb 2012. szeptember 3-ig. A konkrét ütemtervről az értékelés alapján döntenek. [1. Melléklet]

15. A korai előkészítés ellenéreMagyarországot mostanra a „lemaradók” közé sorolják az okos mérés területén Forrás: European SmartMeteringLandscapeReport 2012.

16. Paradigmák csatája: ha a megújuló részarány 50% fölé kerül, nincs „békés egymás mellett élés” a zsinórtermelő kapacitásokkal - nem fér össze a két technológia hosszú távon. Forrás: PrognosAg. 2014.

17. Helyzetkép Németországból 2014. január A növekvő megújuló energia részarány egyre nagyobb részben elégíti ki az energiaigényeket, de közben új szabályozási kihívásokat jelent a szektor szereplői számára. A legfrissebb felmérések szerint az energetikai társaságok által említett legnagyobb kihívások az osztott termelés, az intelligens rendszerek és az energiatárolás. 2014. május

18. A megújulók terjedésének hatása a kereslet-kínálat egyensúlyára költség / ár, €/MWh kínálat (korábbi) kínálat (újabb) kereslet többlet költség-különbség A legalacsonyabb határköltséggel a megújulók (szél és nap) működtethetők, így ezek a teljes kínálati görbét jobbra tolják. p* az ár csökken p** piaci ár órás villamos energia, MWh többlet megújuló egyen-súly Forrás:EnergiewirtscahftlicheTagesfragen, 63. k. 11. sz. 2013. p. 41-44.

19. A tőzsdei árak alakulása Európában

20. A technológiák közötti átrendeződés – csökkenő zsinórtermelés (baseload) igény 2025-ben 1700, 2035-ben 2700, 2045-ben 3700 óra „ingyen” áram lesz elérhető a német piacon a jelenlegi előrejelzések szerint. Ez lehetetlenné teszi a baseload technológiák piaci megtérülését. Csúcserőművek (főleg gáz) Csak megújulók

21. Az időjárásfüggő technológiák elterjedésének hatása az alaperőművek kihasználtságára c A francia atomerőművek kihasználtsága 2011 óta csökken miközben termelési részarányuk 77,5%-ról 73,2%-ra esett vissza. A megújulók elterjedése felértékeli az alaperőművek szabályozhatóságának fontosságát.

22. Az európai versenyképesség és a gázárak alakulása – hosszú idősoron

24. A magyar erőművek termelése 2013-ban 2013  30,31 TWh = 100% Az összes villamosenergia-felhasználás 71,8%-a

25. A magyar importszaldó havi részaránya

26. 2) Az árszabályozás és az energiaárak összefüggései európai kitekintésben

27. A lakossági szolgáltatások körében alkalmazott árszabályozási módszertanok Európában • A lakossági árszabályozás folyamatosan veszít népszerűségéből a tagállamok körében; • A CEER 26 EU országot áttekintő 2012-es elemzése szerint a hatósági árszabályozást alkalmazó 14 tagállam közül 11 jelezte, hogy a szabályozott ár mechanizmusának kivezetését tervezi.

28. Az árszabályozás hatása az áramárak egyes komponenseire Forrás: saját számítások az EUROSTAT, 2012. 2. félévi adatsor, CEER és HEPI alapján • Az árszabályozás ténye illetve annak hiánya nem befolyásolta az átlagoslakossági energiadíj mértékét (r=-0,01); • A lakossági árszabályozást fenntartó országokban magasabbak az ipari energiadíjak és keresztfinanszírozásra utaló kapcsolat figyelhető meg a hálózati díjak átlagos mértéke tekintetében is; • Az egyes fogyasztói szegmensek közül az árszabályozást fenntartó országokban alacsonyabbak a legkisebb fogyasztású fogyasztói szegmens árai, míg a liberalizált piacokon a nagyfogyasztói szegmensbe tartozó fogyasztók által fizetendő díjak kisebbek (méretgazdaságosság / keresztfinanszírozás).

29. Az európai uniós átlagos lakossági áramárak egyes komponenseinek alakulása háztartási fogyasztói csoportonként, 2012. 2. félévében Tax=adók (beleértve az ÁFA-t); Net=hálózati díjak; Ener=energiaköltség Fogyasztási értékhatárok: H1<1000 kWh, H2: 1000-2500 kWh, H3: 2500-5000 kWh, H4: 5000-15000 kWh, H5>15000 kWh

30. Illusztráció a keresztfinanszírozásra: a rendszerhasználati díjak változása a magyar villamos energia szektorban 2010 és 2013 között Forrás: saját számítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján A „kötelező” lakossági rezsicsökkentés hatását a MEKH az ipari fogyasztók díjtételeinek emelésével ellensúlyozta.

31. Egy részletesebb kimutatás: a HouseholdEnergy Price Index kutatás (HEPI) által felmért lakossági áramárak A HouseholdEnergy Price Index (HEPI) 23 főváros adatait tartalmazza, 22 EU tagállam mellett a szerbiai adatokat. A számítás részletes metodológiája és az adatok a http://www.energypriceindex.com/ oldalon érhetők el

33. Az adók és a lakossági áramárak összefüggései • Az ÁFA, bár nem szektorális adó, jellemzően alacsonyabb azokban az országokban, ahol magasabbak az energia- és hálózati díjak; • Az energiaadók mértéke és az adók nélküli árelemek között nem sikerült feltárni érdemi statisztikai összefüggést – úgy tűnik, itt az adó mértékét inkább egyéb energiapolitikai célok befolyásolták; • Magyarország volt az egyetlen a vizsgált országok közül, ahol a háztartások egyáltalán nem fizettek energiaadót a vizsgált időszakban. Forrás: HEPI, 2014 februári adatok

34. További érdekes megfigyelések az áralakulás és az árszabályozás összefüggésrendszerében • A háztartási áramárban fizetett energiaadó mértéke pozitív irányú összefüggést mutat a megújulók elterjedésével; • Az ipari és lakossági energiadíjak közötti kapcsolat sokkal szorosabb, mint a hálózati díjak közötti – utóbbinál nagyobb a szabályozói beavatkozások hatása.

35. Konklúzió helyett: 2014-ban az IMD éves versenyképességi jelentése alapján az a két ország, Németország (2014-ben 6. helyezés a 2013-as 9. hellyel szemben) és Dánia (9. hely a 12. hellyel szemben) tudott legnagyobb mértékben javítani helyezésén, amelyeknél a legmagasabbak a lakossági áramárak és amelyek a legnagyobb mértékben köteleződtek el az új, innovatív energiatermelési technológiák mellett.

36. 3) Magyarországi vállalati helyzetkép

37. A szabályozórendszer változásai visszavetették a szektor beruházási aktivitását

38. A magyarországi energiakereskedők jellemző pénzügyi mutatóinak alakulása 2010-2013

39. A hazai irányítású vállalatok 2012-ben szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint a külföldiek(α=0.05, r=.457, n=22), köszönhetően a „helyzetbe hozásnak” • 2011 végétől megváltoznak a játékszabályok – hatósági ár bevezetése, veszteség az egyetemes szolgáltatáson • Különleges jogok és kivételek biztosítása az állami és „állam-közeli” szereplőknek

40. A multinacionális cégek relatív gyorsan adaptálódtak a megváltozott környezeti feltételekhez – 2013 nagy vesztesei az állami és állam-közeli cégek • Az E.ON és a GDF szignifikánsan növelte üzemi eredményét, míg azEDF és az RWEnövelte a kifizetett osztalékot, anélkül, hogy romlott volna a profitabilitása.

41. Köszönöm a figyelmet! balazs.felsmann@uni-corvinus.hu