A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában

1. Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában Bagó József – dr. Szauder Nóra

2. A tanulmány készítésébe”bevont” intézmények • ZÁRÓ-TANULMÁNY a holland-magyar projekt keretében végzett egy éves munkáról, amely a részmunkaidős foglalkoztatás magyarországi (a jelenleginél szélesebb körű) elterjesztése érdekében történt. Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2000. december kézirat • Akadémiai kutatóintézetek • MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet • MTA Világgazdasági Kutatóintézet • MTA Szociológiai Kutatóintézet • MTA Politikai Tudományok Intézete • Célzott megkeresések: • Külgazdasági Szolgálat, Hága • Holland Királyság budapesti Nagykövetsége • Ministry of Social Affairs and Employment, Netherlands • Internetes források: • Teilzeitmodelle – Bundesministerium für Arbeit und Soziales www.bmas.de/portal/10718/teilzeitmodelle.html • www.ksh.hu • www.ec.europa.eu/index_hu.htm • www.ec.europa.eu/social • www.en.wikipedia.org • www.google.hu

3. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a munkavállalók között Hollandiában és Magyarországon (%) Hollandia Magyarország Forrás: Pál (2000) és Eurostat

4. Magyarország munkavállalók: A részmunkaidős, illetve az osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás és a megbízásos munkaforma 40 százalék, az alkalmi munkavállalás 37 százalék, az önfoglalkoztatás 33 százalék számára fogadható el. munkáltatók: A cégek humán vezetőinek 28 százaléka nyilatkozott inkább pozitívan arról, hogy a hazai jogszabályok nagymértékben elősegítenék a vállalatok számára rugalmas foglalkoztatást. 53 százalékuk szerint inkább, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem segítik elő a rugalmas foglalkoztatási formákat a magyar jogszabályok. Forrás: Domokos Tamás (2008): A munkaerő-piaci szereplők attitűdjének vizsgálata

5. A részmunkaidő jelensége Hollandiában (előnyök és hátrányok) • pro • a piaci fluktuációkhoz teljesebb mértékű alkalmazkodás • versenyelőny • az egy főre jutó jövedelmek szélesebb körű szétosztása • csökkentik az emberek életszínvonalbeli különbségei közötti eltéréseket • ideális választásnak tűnik a női munkavállalók számára • megoldás a jól ismert „karrier vagy család ?” dilemmára • kontra • „a női tehetség elpazarolása” • „csökkenti a nők gazdasági függetlenségét” • társadalmi háttér • az anyaság szerepének előtérbe kerülése (Nyugat-Európa egy részében) • a gyermek nélküli fiatal és idősebb holland nők szintén a részmunkaidőt preferálják

6. Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%) Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for additional employment analysis, 2009 Compendium

7. Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%) Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for additional employment analysis, 2009 Compendium

8. A holland részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének gazdasági-társadalmi, munkaerő-piaci körülményei • Váratlan állami többletbevétel, majd kormányzati túlköltekezés • 1973.: olajválság • hetvenes években: a bérek látványos növekedése • 1979.: második olajárrobbanás • Az 1981-től a gazdasági növekedés lelassult, majd csökkenni kezdett. • A munkanélküliségi ráta 1972-ben nem érte el az 1 %-ot, 1975-1979 között 3 %-os, 1981-ben 4 %-os, 1982-ben 6 %-os volt. • Társadalmi elégedetlenség: tömegek vonultak az utcára és tüntettek a rossz gazdasági politika és a munkanélküliség ellen.

9. A wassenaari egyezmény • 1982. évi választások: nyertes a JobbközépKereszténydemokrataFellebbezés(párt), • miniszterelnök: 1982. november 4-től, 1994. augusztus 22-ig Ruud Lubbers. Reformprogram: költségvetési megszorítások, az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak reformja, a közszolgáltatások liberalizációja • wassenaari egyezmény a munkavállalók és a munkaadók között: cél: a reálbérek növekedésének megállítása és a heti munkaórák számának csökkentése – új munkahelyek (közöttük számos részmunkaidős állás) teremtése • a kormány visszavonult a bértárgyalásokba való közvetlen beleszólástól • a kormány aktív módon elősegítette az új foglalkoztatási rendszer jogi hátterének kialakítását, és jelentősen csökkentette a bérekre nehezedő állami terheket. 3. Kormányzati elkötelezettség a munkahelyteremtés mellett • 1982.: egyik választási jelszó: „Munkát, munkát, munkát!” • 16 év múlva: (nettó) 1 millió új munkahely • kedvező adózási feltételek (például a családi adózás) megteremtése

10. A holland részmunkaidős foglalkoztatás jogi és intézményi háttere Konszenzusgazdaság A holland Társadalmi-Gazdasági Tanács A Munkaügyi Alapítvány Helyi alkuk A Munka és Jövedelem Központok Iparág-specifikus munkanélküli járulék A munkáltatói elbocsátásai szándék „megvédése” EK irányelv a részmunkaidőről

11. A részmunkaidő bővítésének főbb eszközei Új munkaidő-törvény A munkajogi szabályok harmonizálása az adózási, társadalombiztosítási szabályokkal Új intézmény és pénzügyi keret létrehozása a társadalmi munkaidő-struktúrák létrehozására Felmérések, tájékoztatási kampányok A részmunkaidő alkalmazását preferáló kollektív szerződések megkötésének ösztönzése A részmunkaidős állások létrehozásának segítése támogatásokkal Kormányzati jó példa

12. Kitekintés: A német részmunkaidő főbb szabályainak áttekintése • 1. Klasszikus részmunkaidő

13. 2. Jobsharing (státuszmegosztó) részmunkaidő

14. 3. Befektetési részmunkaidő

15. 4. Idény részmunkaidő

16. 5. Otthoni részmunkaidő

17. A holland modell továbbfejlesztése Válságkezelő intézkedés: munkanélkülisegéllyel kombinált részmunkaidős foglalkoztatás • 2009. április 1-től 2011. július 1-ig • a válság által sújtott, de egyébként jól gazdálkodó vállalatoknál • cél: a szakképzett munkaerő megtartásának támogatása és a vállalatok ösztönzése a feleslegessé váló munkaerő átképzésére • a munkavállalók minimum 20 %-kal és maximum 50 %-kal rövidebb munkaidőben foglalkoztatása esetében • a munkavállalók a kieső időre munkanélküli segélyben részesülnek („részleges munkanélküliségi” rendszer) • a vállalatok 3 hónapos időtartamra kérhetik a rendszerbe való befogadást, ami legfeljebb kétszer hat hónapra hosszabbítható • amennyiben a rendelkezést igénybe vevő munkavállalók száma a cégnél: • kevesebb, mint 30 %: max. 15 hónapig, • munkavállalók 30-60 %-a esetén: 12 hónapig, illetve • több, mint 60 % esetén: 9 hónapig tarthat a támogatás igénybevétele • amennyiben a csökkentett munkaidőben való munka 39 hétnél tovább tart, kötelező a csökkentett munkaidőben töltött időszak 1/3-ában teljes munkaidőben dolgozni: az időszak alatt kötelező továbbképzést adni és arra eljárni • a rendszerbe egy adott vállalat csak egyszer jelentkezhet be • amennyiben a programba bevont munkavállalók az említett időn belül mégis elbocsátásra kerülnek, a munkáltatónak vissza kell fizetnie a munkanélküli segélyként kifizetett összeg 50%-át • finaszírozás: a munkanélküliségi alapból

18. Javaslat további stratégiai előkészítő szakmai munkálatokra • A jogi és adózási háttér (családi adózási rendszer) mélyebb tanulmányozása • Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó nemzetközi munkaügyi normákról (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Európai Bizottság, Európa Tanács) • Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó más nemzeti gyakorlatokról • Elemzés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó hazai szabályozás helyzetéről • Áttekintés készítése (esetleg a köz- és versenyszférára vonatkozó célzott felmérés) a részmunkaidős foglalkoztatás hazai helyzetéről • Időszakonkénti (például negyedéves) jelentés készítése a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésében elért további nemzetközi eredményekről, kezdeményezésekről elsősorban az alábbi információs források felhasználásával: • A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) oldala: www.ilo.org • A világ foglalkoztatási szolgálatait tömörítő szervezet oldala: www.wapes.org • A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oldala: www.oecd.org • Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának oldala: www.ec.europe.eu/eurostat • Az Európai Foglalkoztatási Kutatóintézet (EEO) oldala: www.eu-employment-observatory.net • Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért oldala: www.eurofound.ie • COMPSTAT adatbázis: www.compstat.org/Start/index.html

19. Előzetes javaslat a magyarországi adaptálás előkészítésének lépéseire(vázlat) szükséges idő – ütemterv felállítása a munkálatokba bevonandók körének meghatározása (előkészületek – végrehajtás – ellenőrzés/visszacsatolás) a közvélemény alakítására (tájékoztatás, kampányok, oktatások) munkaprogram készítése a vállalati kultúra alakítására munkaprogram készítése

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő