A gyermek, mint közjószág?

1. A gyermek, mint közjószág? Múltunk van. Jövőnk lesz? dr. Kováts Zoltán emlékkonferencia Gál Róbert Iván (gal@tarki.hu) Szeged, 2008. október 15.

2. A gondolatmenet • Fogyasztás kisimítás az életpálya finanszírozása • A generációk közötti erőforrás-áramlás sémája 3 generáció, 3 életszakasz; jóléti rendszer: életpálya-finanszírozási rendszer Az erőforrás-áramlási séma három jellemzője • Az erőforrás-áramlási séma történetisége a séma nem létezett mindig, de jóval régebbi, mint az állami megoldások • Az ellentétes irányú erőforrás-áramok kapcsolata az egyéni és közösségi megtérülés különválik • A nagy aszimmetria a gyermeknevelés kevésbé társadalmasítható, mint az idősekről való • gondoskodás

3. Fogyasztás kisimítás: a fogyasztás és a munkajövedelem korprofiljai Magyarországon, 2005

4. A generációk közötti erőforrás-áramlás sémája • G A I • (t-1) generáció ¦—————¦—————¦—————¦ • Et-1 Vt • ↓ ↑ • G A I • (t) generáció ¦—————¦—————¦—————¦ Et Vt+1 ↓ ↑ • G A I • (t+1) generáció ¦—————¦—————¦————¦ >————>————>————>————>————> G,A,I: az életciklus szakaszai (gyerek, aktív korú, idős) E: előre (fiatalabbak) felé áramló intergenerációs javak, V: vissza (idősebbek) felé áramló intergenerációs javak

5. Jóléti (?!) programok korprofilja Magyarországon, 1998 Életpálya-finanszírozással kapcsolatos kiadások az összes közkiadáshoz viszonyítva: 41% Gyermeknevelési kiadások: családtámogatások, lakásépítési támogatások és közoktatás. Egyéb: önkormányzati segélyek és fogyasztói ártámogatások. Aktív tb: táppénz és munkanélküli támogatások.

6. A transzferáramlási séma történetisége: Milyen régi ez a séma? Lee (2000): vadászó-gyűjtögető és kezdetleges agrártársadalmakban nem létezik, fejlettebb agrártársadalmakban azonban igen; az ipari társadalmakban pedig részben állami irányítás alatt van → a séma nem létezett mindig, de régebbi, mint az állami irányítás

7. Az ellentétes irányú transzferáramok kapcsolata A séma jellemzői a pre-indusztriális társadalomban Vi,t+1 = f (Ei,t ) A séma jellemzői az ipari társadalom jóléti rendszerében iΣVi,t+1 = f (iΣEi,t ) Vi,t+1 = g (Vi,t ); (ha egyáltalán) → A gyermeknevelés externális hatása: az egyéni és közösségi megtérülés különválik

8. Egy közvetlen következtetés Magyarországra nézve Mi okozta az alacsony foglalkoztatási szint fennmaradását a tranzíciós válság elmúlta után? Egy hipotézis: azért, mert az alacsony iΣEi,t-1 nem tette lehetővé a foglalkoztatási szint fennmaradását t-ben, ez pedig lehetetlenné tette a szükséges iΣVi,t fenntartását.

9. A nagy aszimmetria A jövedelemáramlási lánc elemei közösségi (k) és magán (m) transzferekből állnak: Preindusztriális társadalom: és Ipari társadalom: A gyermeknevelés sokkal kevésbé társadalmasítható, mint az idősekről való gondoskodás.

10. Közjószág-e a gyerek? Miért fontos a kérdés? Mert a közjavak kínálata elmarad a kívánatos mértékűtől. A kérdés pontosan megfogalmazva: milyen mértékben közjószág a gyerek? Egy mérési javaslat: tekintsük olyan mértékben közjószágnak a gyereket, amilyen mértékben életpálya-keresetét az állam elvonja és újraosztja.

11. A közösségi életpálya-finanszírozási rendszer életpálya-adóterhei születési kohorszonként

12. Néhány megjegyzés és megoldási javaslat • Az, hogy az intergenerációs jövedelem-átcsoportosítási rendszer államosítása zavarokat okozott NEM érv amellett, hogy szüntessük meg, csak amellett, hogy javítsuk ki. • Néhány közkézen forgó intézményi javaslat: • - egyéni szinten: • - a nevelt gyermekek számától és képzettségétől (járulékbefizetésétől) függő nyugdíj • - a családtagok összekapcsolása a jóléti rendszerben („nagyi-pénz”) • - a gyermekszám szerinti újraelosztást megszüntető direkt van indirekt adóztatás (járulékköteles mérföldkő-jutalom) • - aggregált szinten: • - a családtámogatási/oktatási kiadások hozzáigazítása a várható nyugdíjkiadásokhoz • - a nyugdíjindexálás illetve az NDC rendszerek technikai kamatlábának kiegészítése demográfiai komponenssel