Társadalmi innováció és szociális szövetkezetek vidéki téségekben

1. Társadalmi innováció és szociális szövetkezetek vidéki téségekben Kaposvár, 2013.11.22. G. Fekete Éva

2. Új hangsúlyok a (vidék)fejlesztésben EU • Place-based • CLLD • Társadalmi innováció • Szociális gazdaság • MO • Megye • Gazdaság prioritása • Munka alapú társadalom / önellátás • Közfoglalkoztatás • Koncentráció

3. Innováció • „Új elképzelés, ami működik” • Az innováció klasszikus értelmezése a gazdaságra vonatkozik, K+F-ben realizálódik • A gazdaság új kihívásokkal néz szembe: • verseny: tudásnövelési kényszer • területiség / glokalizáció • fenntarthatóság • társadalmi problémák (foglalkoztatás, szegénység) értékváltás társadalmi tényezők felértékelődése

4. Társadalmi innováció • A társadalmi szempontoknak a gazdaságiak felé helyezése (paradigma-váltás) • A társadalmi erőforrások bevonása a gazdaság működésébe és az általa gerjesztett problémák megoldásába • társadalmi tőke , hálózatok, társadalmi részvétel, önkéntesség, szabad felhasználású szellemi termékek, helyi tudás • A társadalmat működtető értékek és struktúrák megújítása • partnerség, jó kormányzás, kommunikáció, társadalmi mozgalmak • Új működő elképzelés a piac és a public szektor által ki nem elégített szükségletek kielégítésére • Társadalmi igények kielégítését célzó innovatív tevékenységek, melyeket elsődlegesen társadalmi célokkal rendelkező szervezetek fejlesztenek ki és terjesztenek

5. Társadalmi vállalkozás (1) • NESsT: (1) innovatív megoldás a társadalmi problémákra, (2) kettős cél: pénzügyi fenntarthatóság javítása, és jelentős társadalmi hatás elérése, (3) jó minőségű termékek és szolgáltatások eladása folyamatos felelős hozzáállással (non-profit, köz-, és üzleti szervezetek egyaránt lehetnek, hátrányos helyzetű emberekhez kötődő társadalmi célokat preferálnak. (Tóth at al, 2011)

6. Társadalmi vállalkozás (2) • TÁMOP Kézikönyv (EU Fehér Könyv alapján): (1) nem kormányzati szervek, (2) elsődlegesen önfoglalkoztatást célzó piaci termelés, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek, (3) alapértékek: önkéntesség, együttműködés, szolidaritás és felelősség, (4) profitszétosztás tilalma, (5) társadalmi elkötelezettség. (munkanélküliség csökkentése és a segélyezés csökkentése a preferált cél.) (Petheő at al 2010)

7. Társadalmi vállalkozás (3) • Conscise4 kutatási program: (1) non-profit szervezet; (2) társadalmi célokat szándékozik megvalósítani üzleti tevékenységeken keresztül; (3) magánszemélyek számára nem engedi a vagyon szétosztását, az a társadalmi cél szerinti célcsoport javát szolgálja, (4) önkéntességen alapuló intézményi struktúrában valósul meg; (5) támogatja a kölcsönösen előnyös együttműködést az adott ágazatban működő más szervezetekkel. (Petheő 2009)

8. Társadalmi vállalkozás (4) • EU ActonSocialenterprises: (1) az üzleti tevékenységüket a közösség javát szolgáló szociális vagy társadalmi cél érdekében, gyakran magas szintű társadalmi innováció formájában végzik, (2) a profitot eme társadalmi cél elérése érdekében visszaforgatják , (3) a szervezeti és tulajdoni forma visszatükrözi küldetésüket, (4) demokratikus vagy részvételi alapelvekre épülnek vagy a társadalmi igazságosságra összpontosítanak.

9. Szociális szövetkezet • Egy a társadalmi vállalkozások közül: • üzleti tevékenységet végez • a társadalmi cél az elsődleges • nincs profit-szétosztás • + Szövetkezet: • a tagok jóllétét szolgálja • önkéntességen alapul • demokratikus döntéshozás

10. Szövetkezeti alapelvek • Önkéntes és nyitott tagság • Demokratikus tagi ellenőrzés • A tagok gazdasági részvétele • Autonómia és függetlenség • Oktatás, képzés és tájékoztatás • Szövetkezetek közötti együttműködés • Közösségi felelősség Nem minden szövetkezet társadalmi vállalkozás – és fordítva

11. Magyarországi szociális szövetkezetek • 2006, 2013 • Új szereplők a tagok között: • Belépés megkönnyítése: • Tagi munkavégzési jogviszony létrehozása: • Átmenet biztosítása a közfoglalkoztatásból:

12. Társadalmi innováció vidéken - a vidék sajátosságai • Alacsony koncentráció – hiányos szolgáltatások • Természethez való közelség – érték és felelősség • Centrumoktól való távolság – információs elzártság, magára hagyatottság • Lassabb kulturális változások – megőrzött értékek

13. A társadalmi innováció potenciális területei (társadalmi célok) vidéki térségekben (1) • alacsony koncentráció, centrumtól való távolság • alternatív (kisléptékű) szolgáltatási módok bevezetése: oktatás, művelődés, egészségügy, szociális gondoskodás, kommunális szolgáltatások • depriváció csökkentése / felzárkózás • város-vidék kapcsolatok erősítése: (fizikai, információs, társadalmi) hálózatok építése, közlekedés, reprezentáció • integráció

14. A társadalmi innováció potenciális területei (társadalmi célok) vidéki térségekben (2) • természetközelség • környezeti fenntarthatóság erősítése: természetvédelem, tájfenntartás, erdősítés, alternatív energiaforrások használata, hulladékkezelés, lakások felújítása, település-karbantartás • egészséges lakókörnyezet biztosítása • helyi (természeti és kulturális) erőforrások hasznosítása: tájjellegű élelmiszertermelés, rekreációs lehetőségek bővítése, lakóingatlanok kiajánlása • megélhetés biztosítása, önrendelkezés erősítése, fiatalok letelepedése

15. A társadalmi innováció potenciális területei (társadalmi célok) vidéki térségekben (3) • kulturális változások: • tudáskészlet bővítése: helyi tudás, szaktudás, digitális írástudás • tudástársadalomhoz kapcsolódás elősegítése • kulturális örökség őrzése, hagyományápolás: gyűjtés, bemutatás • identitás megőrzése, erőforrás-bővítés • jó kormányzás: közösségek erősítése • közvetlen részvétel elérése, kapacitásbővítés

16. Társadalmi innovációs kezdeményezések vidéki térségekben • Megélhetést segítő kezdeményezések: Önellátó falu (Túristvándi, Belecska), Közösségi támogatású mezőgazdálkodás (USA-Wisconsin), Közösségi erdészet (Franciaország), Vidéki termékek városi boltja (Portugália), Bio-gazdálkodás (Hernádszentandrás). • Szociális szolgáltatások: Szociális bolthálózat (), Faluétterem (Belgium), Szolgáltatás-jegyrendszer (Belgium), Idősgondozó hálózat (), Nyugdíjas korrepetitorok (). • Infrastruktúrát javító szolgáltatások: Közösségi közlekedés (Franciaország), Hulladékgyűjtés és újrahasznosítás (India), Alternatív energiaforrások hasznosítása (Németország), Tájdoktorok és útdoktorok (Antwerpen).

17. Szociális szövetkezetek és a társadalmi innováció • Innovátorok vagy innovációk? • Innováció: - új megközelítés, új szervezeti forma • Innovátor: • Új, eddig lefedetlen területekre lép be (nem csak mezőgazdaság!) • Új, eddig nem bevont erőforrásokat hasznosít (értékesítési bevétel, önkéntesség, magántulajdonú ingatlan, adomány) • Új, eddig nem létező kapcsolatokat, hálózatokat épít ki (termelő – fogyasztó, város-vidék)

18. Dilemmák A magyar vidék társadalmi problémáinak kezelésében • a szociális szövetkezet a legmegfelelőbb társadalmi vállalkozási forma? Prométheusz – Trójai faló – Frankestein? • reálisan milyen területeken hozhatnak innovációkat a társadalmi vállalkozások / szociális szövetkezetek? Mihez kapnak állami / önkormányzati támogatást? • milyen szerepet szán magának az állam, mekkora teret ad az önszerveződésnek?